A Rákóczi út kialakulása
A Rákóczi út a Szabad sajtó út és a Kossuth Lajos utca folytatása keletről - azaz a Dunától - keleti irányba. A Szabad sajtó út az Erzsébet hídnál kezdődik és a Ferenciek teréig tart, míg a Kossuth Lajos utca ennek folytatása az Astoriáig. A Rákóczi út tulajdonképpen az Astoriától indul, bár ennek város-szerkezeti oka nincs, csupán a történelmi hagyomány útját követi: a Kossuth Lajos utca Hatvani utca néven a régi Pest korábbi főutcája volt, amikor az Astoriánál volt Pest városának városfala (lásd: Pesti városfal). A városfalon túl apró telkek, szőlős és veteményesek húzódtak ekkor. A városfal lebontása után e telkeken keresztül új út épült Kerepesi út néven, amely körül fokozatosan alakult ki az új Pest. Sorra épültek az új házak és mellékutak, utcácskák.
A Kerepesi út képe nyugati irányból a Duna felé
Az Erzsébet híd építésével szükségessé vált egy új tengely, azaz főút kiépítése, ezért a középkori Belvárost csaknem teljes egészében lebontották vagy átépítették, a Hatvani utcát kiszélesítették, majd összekapcsolták a Kerepesi úttal (lásd: A Belváros lerombolása).
A Kerepesi út 1900 körül a Keleti pályaudvar felé
Az Astoriától a Keleti pályaudvar felé húzódó új főút neve 1906-tól kezdődően Rákóczi út lett.
A Rákóczi út terei
Astoria
A Rákóczi út első nagyobb kereszteződése a Kiskörút
találkozásánál. A kereszteződésnek neve korábban nem
volt, a köznyelv az itt található Astoria Szállóról
nevezte el. Az Astoria fontos közlekedési csomópont:
a rajta áthaladó Kiskörút nyomán a történelmi
városmagot utazhatjuk körül a Szabadság hídtól
kezdve a Lánchídig, sok fontos műemléket érintve,
valamint innen a Deák Ferenc téren át eljuthatunk a
Nyugati pályaudvarig. A Rákóczi út Budát és Pestet
köti össze, valamint a külső városrészek felé is
rajta keresztül juthatunk el (a Thököly út vagy a
mai Kerepesi út folyományaként). Bővebben lásd:
Astoria
Ferenciek tere
A tér Pest legforgalmasabb tere: nemcsak az Erzsébet
híd forgalmát fogadja be, hanem fontos turisztikai
övezetben is fekszik. A történelmi városrész
műemlékeinek megközelítése a Ferenciek tere érintése
nélkül jóval bonyolultabb, ezért évente turisták
milliói fordulnak meg rajta. A nyugati-keleti
tengely fontos közlekedési csomópontja is:
metróvonal és számos fő buszjárat megállóhelye.
Bővebben lásd: Ferenciek tere
Blaha Lujza tér
A Blaha Lujza tér Budapest egyik legfontosabb és
legforgalmasabb közlekedési csomópontja. A Rákóczi
út és a Nagykörút találkozásánál fekszik, ahonnan a
város valamennyi pontjára eljuthatunk. Rajta
haladnak át Budapest egyik legfontosabb és
leghosszabb járatai, a 4-e és 6-os villamosok, a
7-es, 107-es buszcsalád és a 2-es metróvonal is.
Bővebben lásd: Blaha Lujza tér
Baross tér
A Rákóczi út a Baross térig tart, ahonnan
észak-kelet és dél-kelet irányban halad tovább
Thököly út és Kerepesi út néven. Ezen utakon
juthatunk el Zuglóba és Rákospalotára, valamint
Sashalom és Mátyásföld érintésével Gödöllő
térségébe. A Kerepesi út vezet el az Örs vezér
terére is. A Baross téren található a Keleti
pályaudvar, amely Budapest legforgalmasabb
személypályaudvara. A pályaudvar négy fő vasútvonal
(Budapest-Győr-Bécs, Budapest-Hatvan-Miskolc,
Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Arad), valamint a
Budapest-Belgrád vonal kiindulópontja. A legtöbb
belföldi InterCity járat végállomása, illetve a
legjelentősebb nemzetközi vasúti csomópont
Magyarországon. Bővebben lásd: Baross tér
A Rákóczi út története
A mai Rákóczi út kialakulása a XVII. századra vagy még korábbra, a "török világ " előtti időszakra nyúlik vissza. Létrejötte annak köszönhető, hogy a fallal körülvett Pestnek a Hatvani kapun történő kivezető útja volt ez, amely Hatvan felé vezetett. A legkorábbi időszakban még a Hatvani utat (azaz a mai Kossuth Lajos utcát) is magában foglalta, ezért is hívták a XVIII. század elején Hatvaner Strassénak (e nevet 1804-ben Kerepescher Strasse, majd 1874-től Kerepesi útra változtatták. A Rákóczi út mai nevét 1906-ban kapta abból az alkalomból, hogy Rákóczi fejedelemnek és száműzött társainak hazahozott hamvait ezen az úton kísérték ünnepélyes menetben a Szent István-bazilikától a Keleti pályaudvarig (s onnan Kassára)).
A Hatvani kapu a Kossuth Lajos utca felől
(a kapun átnézve a háttérben látható a Szent Rókus kápolna)
A mai Rákóczi út beépítése a XVIII. század elején kezdődött. Első épülete az 1711-ben épült Rókus-kápolna volt. A század végén emelték a hozzá csatlakozó új pesti közkórházat, amely azóta is Rókus kórház néven működik. A Hatvani kapu szomszédságában jó néhány beszálló fogadó épült. Ezekben a fogadókban s környékükön tartottak vásárokat, valamint a Hatvani kapun kivezető úton hazatérő fuvarosok, vidéki kereskedők és bérlők szálltak meg itt elsősorban.
A Hatvaner Strasse nyomvonala a Hatvani kaputól kezdődően, egy
1790. körül készült tervrajzon (az út vége felé jól kivehető az új Rókus
kórház)
(kép: Budapest Főváros Levéltára / BFL XV.16.b.226/46)
Az utat az 1840-es években kikövezték a kórházig és a közvilágításáról is gondoskodtak: gázlámpákat szereltek fel a kandeláber oszlopokra.
A Kossuth Lajos utca 1894-ben, az utca 1893-as kiszélesítése előtt
(kép: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet:
HU.BFL.XV.19.d.1.07.096)
A Kossuth Lajos utca a Ferenciek terétől nézve az Astoria irányába
(részlet)
A Kossuth Lajos utca és Károly körút sarka (ma Astoria) 1894-ben
(az út kiszélesítése miatt a saroképületet pár év múlva félbevágták,
majd lebontották - lásd:
Astoria)
(kép: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet:
HU.BFL.XV.19.d.1.07.127)
A Kerepsi úton 1868-ban indult meg a pesti lóvasút.
1884-ben felavatták a Keleti pályaudvart. Elkezdték az út palotákkal
való beépítését.
A XIX század utolsó évtizedeiben a Belvárosba is eljutott a nagy
várostervezési hullám: lebontották az akkori Városháza kopott, szigorú
tömbjét, majd 1893-ban törvénycikkben intézkedtek egy új híd építéséről.
Az új átkelőhely nagyjából a Rákóczi út tengelyének meghosszabbításánál
volt, amelynek komoly szerepet szántak a város forgalmában, ezért a
Hatvani utcát is kiszélesítették, hogy meg lehessen közelíteni.
A Kerepesi út a mai Astoriától nézve a Keleti pályaudvar felé 1903-ban
(kép: Fortepan / Saly Noémi)
A Kerepesi út 1900 körül a Szent Rókus kápolnánál
Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatala 1906. október
28-án
1906-ban a Kerepesi út Rákóczi Ferenc nevét kapja: A
XIX. század második felében, az 1848/49-es Törökországba emigrált
szabadságharcosok híradásai nyomán, az országban új Rákóczi kultusz
bontakozott ki. Az 1861. évben MTA delegáció (id. Kubinyi Ferenc
képviselő, Henszlmann Imre régész, Ipolyi Arnold történész) első
törökországi kutatóútja után számos magyar tudós látogatott el
Törökországba Rákóczi és társai nyomdokait keresve. Az ügynek fő
zászlóvivője Thaly Kálmán függetlenségi párti politikus, történetíró –
akinek neve ma már inkább csak hamis kurucnótái révén ismert- 1862-től
szenvedélyesen harcolt a bujdosók törökországi nyughelyeinek
felkutatásáért, s 1873-ban már több írásban is szorgalmazta a hamvak
hazahozatalát, amely végül is csak évtizedek múlva, 1906-ban vált
valóra. Rákóczi hamvai 1906. október 27.-én Orsovánál értek magyar
földre, s másnap, újratemetésére rendezett gyászünnepségek napján vált
hivatalossá, hogy a belvárosi Kerepesi út neve Rákóczi útra változik
(lovasszobra az Országház elé csak 1937-ben készül el).
1912-ben pályázatot írtak ki új színház építésére, valamint elhatározták
a Rákóczi út torkolatánál tér létesítését. A tervek megvalósítását az I.
világháború meghiúsította.
A mai Rákóczi út 2. helyén álló ódon Vigyázó-palotát, miután kihalt a
régi grófi család, 1936-ban lebontották. A Vigyázó család a Tudományos
Akadémiának adományozta vagyonát. A régi palota helyére Hültl Dezső
műegyetemi tanár tervei alapján emeltek lekerekített sarkú, kerek tornyú
épületet.
Az Astoria az 1930-as évek közepén (jobbra a klasszicista
Vigyázó-palota)
Az Astoria az 1940-es évek elején (a Vigyázó-palota helyére emelt
bérházzal)
A mai Rákóczi út 12. (Síp utca 1. , Dohány utca 9. )
helyén állt egykor a Marczibányi-ház. Ez az épület volt Petőfi utolsó
pesti lakhelye, ahová Buda ostroma idején, 1849. május 9-én tért vissza
családjával. Innen indult Segesvár felé. A Rákóczi út 12. számú ház
kapuja melletti kirakatban láthatjuk máig legnépszerűbb költőnk
domborműves emléktábláját (kép: Wikipédia - Emléktáblák Budapest VII.
kerületében).
Mikszáth Kálmán így ír arról a Pestről, ahol Petőfi akkor élt: "Pest
maga még akkor pólyákban van. Kilencvenezerre szaporodott ugyan a
lakosa, de azért korántsem nemzeti empórium. Még talán Dabas is inkább
az. A törzslakosság sört iszik, vagy rác-ürmöst, németül tragyog és nem
törődik a közügyekkel. Aki valamire való ember benne, az mind nem
hozzája tartozik. Arisztokráciája nincs, a legnagyobb úr a Pest megyei
viceispán, Nyári Pál uram, meg a nádorispán, de azok se pestiek. Van
ugyan néhány derék magyar ember, bírák, megyei tisztviselők,
múzeumdirektor Kubinyi Ágoston uram, akadémikus tudósok, egyetemi
professzorok, kiváló írók, de ez is mind valahova másüvé számítja magát.
Pesten nincs odahaza senki, csak a spíszbürger s az mind
hasznavehetetlen, lélek nélkül való népség. Kereskedelme, forgalma
primitív; van négy országos vására és megvan a SZENT ISTVÁN JOBB KEZE.
Az egyetlen tiszta kéz, mely önzetlenül emeli a várost, ide csődítve egy
évben egyszer az ország lakosságát; a törököktől maradt FÜRDŐI a tulsó
parton, néhány podagrás beteget vonzanak kezdetleges vendéglőibe,
melyekből nyolc van, EGYETEME egy csomó diákot hoz össze. Hiszen haladni
mégis halad" - Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora, 1905-1906.
A Marczibányi-ház anno
A Rákóczi út és a Kazinczy utca sarkán, a 20-as számú
házban nyílt meg Ostende (előbb Elite) néven a pazar berendezésű,
ezüst-tükrös kávéház. Országos hírűvé az 1920-as évek végétől lett,
amikor több különböző zenekar, cigány, rajkó és dzsessz szórakoztatta a
közönséget. A Rákóczi út 46. számú és az Erzsébet körút 2. számú
sarokházat Jahn József tervezte 1883-ban, bejárata az Erzsébet körút
felé van. Az épület földszintjén a Weber nevű söröző állt, amelyet
főként iparos legények látogattak.
1894-ben Wassermann Jónás nyitotta meg itt kávéházát, melyet Emké-nek
nevezett el (lásd: Blaha Lujza tér), az akkor alakult Erdélyrészi Magyar
Közművelődési Egyesület kezdőbetűiből. Wassermann maga is tagja volt
ezen egyesületnek, ez kitűnt abból is, hogy a kávéháznak
kölcsönkönyvtára is volt. Az Emke kávéházat csakhamar felfedezték a
Nemzeti Színház művészei és kedvenc találkozó helyük lett. Blaha Lujza,
"a nemzet csalogánya " e ház első emeletén lakott. Emléktábla és a
művésznőről még életében, 1920-ban elnevezett tér őrzi halhatatlanságát.
A Blaha Lujza tér 1910 körül
A Rákóczi út az 1930-as évek elején, háttérben a régi Erzsébet híd
1914-ben döntöttek arról, hogy az Erzsébet hídon
átvezető villamos vonalat a BKVT (Budapesti Közúti Vaspályatársaság)
építheti meg, de ezt a BVVV (Budapesti Városi Villamos Vasút) is
használhatja. A Rákóczi úti járatok száma ekkorra 10-re emelkedett.
1918-tól az alsóvezetékes rendszert felváltotta a felsővezetékes, majd
1929-ben az eddig út szélén futó vágányokat az út közepére helyezték.
Közvetlen ezután az Astoriánál megszüntették a Kiskörúti
vágánykapcsolatot, azaz a Rákóczi útról ezután már nem lehetett a
Kiskörútra kanyarodni. Ettől kezdve a keletről jövő forgalom az Erzsébet
hídon megy át Budára, az északi pedig a Szabadság hídon, amely a mai
napig így van, bár a Rákóczi úti villamosok szerepét két másik
járműfajta vette át: a metró és a buszok.
Az Erzsébet híd második világháborúban való pusztulása visszavetette a
Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út forgalmát. Aki 1945-1964 között
Budára át akart átkelni és viszont, az vagy a Kiskörút felé, a Szabadság
hídon kelt át, vagy északi irányba a Kossuth hídon, illetve később a
Margit hídon jutott át a túlpartra.
Az új Erzsébet híd felavatása, azaz 1964 után e nyugati-keleti folyosó
ismét megtelt élettel. Ekkorra már a forgalom a kiszélesített Hegyalja
úton is megindult, amely megnyitotta az utat a Belváros és Budaörs,
valamint az azon túli települések irányába.
A 2-es metróvonal átadása, vagyis 1970. április 2-a után a Rákóczi úti
villamosokat megszűntették. A sínek helyére is utat tettek, így már
kétszer három sávon folyik a közlekedés az úton, rontva ezzel a Belváros
amúgy sem jó levegőjét.
Az Astoria az 1960-as évek végén, még villamosokkal a Rákóczi úton
Mivel a Hungária körút, Rákóczi Ferenc híd (korábban Lágymányosi híd) és Dombóvári utak a Budafoki útba torkollanak, s ezen utakon nem juthatunk el a Budaörsi útig, ezért aki keletről nyugatra szeretni eljutni, az a Rákóczi úton végighaladva a Hegyalja úton közelíti meg célpontját. A Rákóczi út sugárút jellege lassacskán túlzsúfolt főúttá silányodott le, állandósuló szmog, közlekedési dugók és torlódások közepette.
A Rákóczi út az Astoriánál 2011-ben (kép: Varga Máté)
Képek
Hamarosan!