A Vöröskereszt Egylet egykori székháza Hauszmann Alajos tervei alapján épült fel 1902-re, majd 1945-ben, Budapest ostromakor megsemmisült. Az épületet 2022-ben építették fel újra.
Az 1. számú telken eredetileg, a XV. században a
kalocsai érsek lakóháza állt, amely később Bakócz Tamás esztergomi
érseké lett. A vár 1686. évi visszafoglalása után ez a ház is romokban
állt, de a XVIII. század elején újjáépítették. Tulajdonosa Bösinger
Ferenc Ignác patikus, aki Buda 1695-1705 közötti polgármestere volt, s
aki patikáját a szemben lévő telken (a mai 16. számú ház helyén)
rendezte be. A ház később Kayr Mátyás építőmesteré lett, aki többek
között a régi budai városháza helyreállításán is dolgozott 1723-1724.
között.
1900-ban a Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egylete a Dísz
tér 1-es és 2-es, valamint az Albrecht utca 15-ös számú épületeit
(Heichele-, a Bikkessy- és Ignatovits-ház) 334.000 koronáért
felvásárolta, majd lebontotta.
A Dísz tér 3-as (bal szélen), 2-es és 1-es számú házikói 1900-ban, a bontás kezdetekor
(a kép jobb szélén lévő épület a 15-ös számú)
A mai Hunyadi János úton a Dísz tér csatlakozásánál ez az épület állt egykoron
A Dísz tér látványa a Tárnok utcából, 1905-ben (kép: Fortepan)
(Szemben a Honvéd Főparancsnokság épülete, vele szemben a sarkon pedig
az Egylet székháza)
Az új székház terveit Hauszmann Alajos és Hültl Dezső készítették, amelynek alapján 1901-1902 között valósulhatott meg az új épület, amely mintegy egymillió koronába került. A kivitelező cég tulajdonosa Havel Lipót építőmester volt.
A székház homlokzati tervrajza
Már a tervezéskor kiderült, hogy az épület túl nagy
lesz a segélyszervezet számára, ezért az alsó szintet 1902 július elején
mintegy 15 évre bérbe adták az államnak, hogy az továbbadja a Királyi
Horvát- Szlavón- Dalmát Minisztérium számára, amely az Úri utcából
költözött ide.
Az 1868-as magyar-horvát kiegyezést követően a zágrábi országgyűlés 29
főt küldhetett a budapesti Országházba, majd később az alsóházba 40, a
főrendiházba 2 politikus ülhetett be, akik az autonómia-kedvezmények
miatt a saját nyelvükön szólalhattak fel.
15 év múlva, a bérleti díj lejárta után, a háborús konjunktúra, valamint
az állami takarékosság miatt a kormány a kis létszámmal működő Horvát-
Szlavón- Dalmát Minisztériumot 1917. augusztus 14-én átköltöztette a
Markó utca 16. szám alatti, 1913-ban felavatott Magyar Királyi
Igazságügyi Minisztérium - mai Stollár Béla utcára néző épületszárnyának
- felső emeletére. A Dísz tér 1-2. szám alatti saroképületet innentől
ismét a Vöröskereszt használta tovább teljes egészében.
A Pesten működő szaktárca azonban nem működhetett sokáig, mert a
trianoni békediktátum és az ország kétharmadának elvesztése - illetve a
független délszláv állam kikiáltása - miatt Kunfi Zsigmond (a
minisztérium utolsó, felszámolói minőségben dolgozó minisztere) 1918.
november 2-án bejelentette, hogy a kereken 50 éve működő budapesti
Horvát Minisztériumot végleg megszüntetik. Ezzel egy időben a népbiztos
megkapta a Károlyi-kormány felhatalmazását is, hogy a Vöröskereszttől
lefoglalt saroképületben állítsa fel az új Munkásügyi és Népjóléti
Minisztériumot, amelynek személyi és dologi berendezéseire 100 ezer
Koronát kapott.
A monarchia felbomlása és a proletárdiktatúra bukása után a
Királyi-palotában 1918 őszétől ideiglenes jelleggel működő önálló magyar
Külügyminisztériumot 1920. április 1-én költöztették át a Dísz téri
palotába.
1922-ben 14.5 millió koronáért, Hoepfner Guido tervei alapján bővítették
ki az épületet, miáltal 25 irodahelyiséget alakítottak ki a
padlástérben. De ekkor egyszerűsítették le a homlokzatok
vakolatarchitektúráját is, eltüntetve így az építtető gipszszimbólumait.
Az épület pincéjében ekkor alakítják ki a magyar hírszerzés egyik
központját. A Siménfalvy Tihamér vezérkari ezredes vezette csoport a
baloldali mozgalmak felderítésére, a Héjjas-féle különítmények
bevetésével a kommunista alakulatok felmorzsolására, illetve a
Szovjetunió elleni katonapolitikai felderítésre alakult, de szintén a
főtiszt parancsnoksága alatt tartóztatták le 1921. október 24-én a tatai
Esterházy-kastélyban a trónt visszaszerezni kívánó IV. Károly magyar
királyt és 13 fős kíséretét is.
Siménfalvy Tihamér (1878–1929) ezredes,
a Kettőskereszt Vérszövetség parancsnoka, mint az osztrák-magyar hadsereg őrnagya
A Külügyminisztérium székházának pincéjében működő hírszerzés 1926-ban Papp Dezső alezredes személyében új vezetőt kapott. Budapest ekkor már nemcsak a kisantant államok elleni terrortámadások megtervezését és kivitelezést várta el a titkos csoporttól, hanem a revíziós céloknak megfelelően a magyar kisebbség fegyveres harca való felkészítését is. A hírszerző csoport - az olaszokkal karöltve - úgy akarta darabjaira szakítani a Trianon után megszülető Jugoszláviát, hogy az önállóságra vágyó horvátoknak mindenféle eszközt megadjanak. 1931-től kezdődően Budapest (Rómával együtt) elkezdte kiképezni a horvát usztasa és szeparatista csapatok kiképzését, akikkel Papp Dezső hírszerző csapata tartotta fenn a kapcsolatot.
Az épület 1935-ben, az akkori Külügyminisztérium székházaként (Kép: Fővárosi
Szabó Ervin Könyvtár)
A pincerendszert 1936-1939 között többször is bővítették. Kialakítottak
egy rejtett autóbehajtót a mai Hunyadi János úti házsoron, amely egy
két-három gépkocsit befogadni képes garázsba futott bele. A szervizzel
felszerelt parkoló mögött egy 160 férőhelyes óvóhelyet alakítottak ki.
Maga az objektum nem egybenyitott tér volt, hanem egy kelet-nyugati
irányú „F” és két „H” betűkre hasonlító dongaboltozatos folyosórendszer.
Innen indulva, egy hosszú alagút kötötte össze a Várszínház éttermének
raktárát a Sándor-palotával, ahonnan egy 35 méter mély lépcsőházon át a
Krisztinaváros és a Clark Ádám tér közötti Alagúttól délre eső
kétszintes, egykori Horthy-féle kormányóvóhelyre lehetett lejutni. Ez az
északi irányba haladó alagút a Dísz tér keleti oldalán, majd a Tárnok
utca és az itt álló házak alatt a Szentháromság téri Pénzügyminisztérium
érintésével egészen a Kapisztrán téri Nádor-laktanyáig húzódott.
Az észak-déli irányú folyosón egy keskeny nyomtávú vasút kiépítésére is
sor került, amelyen egy elektromotoros szerelvény járt. Ezen a várban
működő minisztériumok iratcsereforgalmát bonyolították.
Várva a nagy összecsapásra, Budapest 1945-ös ostroma előtt a külügyesek
légvédelmi óvóhelyét nagy mennyiségű konzervvel és ivóvízzel látták el.
A vélt sérülések elől ide menekítették a szaktárca épületéből lehozott
pamlagokat, szófákat, székeket és asztalokat, valamint a
perzsaszőnyegeket és egyéb ajándéktárgyakat, de helyett kaptak a
minisztérium 1929-1942 közötti politikai iratai is. Az ostrom idején egy
21 fős nyilas egység költözött be a földalatti komplexumba.
A Hauszmann Alajos által tervezett épület az ostrom idején öt nagyobb
találatot kapott a pesti rakparton felállított szovjet ütegeknek
köszönhetően. Durva sérülései ellenére bár még megmenthető lett volna,
azonban a kommunista hatalom - több más várbéli épülettel együtt - a
lebontása mellett döntött.
A szétlőtt épület 1945-ben
Az épületet 1946-1948 között bontották le. A
létrejött üres telket a Minisztertanács az Amerikai Egyesült Államoknak
ajánlotta fel 25.000 dollárért, hogy itt építhessék fel az új
nagykövetségi székházukat. Az amerikaiak ugyan megvették a telket, az
építkezést mégsem kezdték el.
A magyar állam 1972-ben végül visszavásárolta a telket, ahol pár évvel
később a Dísz tér 3. szám alatti Batthyány-palota első emeletén működő
tanácsi óvoda játszótere lett. Ezt a 80-as évek végén alakították át
ajándéktárgy-piaccá a turisták számára.
Üres telek állt évtizedekig az említett helyen
2019-ben a kormányszóvivő jelentette be, hogy külsőleg eredeti formájában visszaépítik az egykori Külügyminisztériumot, amely belülről egy modern iroda- és rendezvényközpont lesz.
A saroktelek látványa 2019 előtt
A piac bejárata a bezárása előtti évben
A székház újjáépítése
Megtalálták az egykor a Dísz téren álló vöröskereszt
székház eredeti gránit tábláit, a királyi palotában előkerült egy
eredeti Hauszmann-kori lépcső, a Csikós udvaron pedig egy eddig fel nem
tárt, középkori várfalszakasz - közölte a Várkapitányság.
A terveknek megfelelően halad a Dísz tér sarkán az egykori vöröskereszt
székház visszaépítéséhez szükséges tereprendezés, a Királyi-palota déli
összekötő szárnyának hiteles rekonstrukciója és a Csikós udvar
megújítása is - írja közleményében a Várkapitányság. A fejlesztések
eredményeként újjászületik a Vöröskereszt Egylet egykori székháza, amely
1948-ig a Dísz tér sarkán állt.
Látványterv az újjászülető épületről
Az évtizedekig elzárt terület feltárása januárban kezdődött, akkor
Mikula Ferenc több mint 100 éves alkotásai, Álmos és Előd vezér szobrai
kerültek elő a beomlott pincéből.
Most a székház eredeti gránit tábláinak töredékeit találták meg a
régészek. A Hauszmann Alajos tervei alapján 1902-re felépült székház
déli, reprezentatív bejáratának falát egykor három gránit tábla
díszítette. Feltételezhetően most ezekből került elő két tábla, amelyek
a második világháború alatt összetörtek. A tábla darabjait a régészek
most össze is tudták állítani. A két tábla egyikén az 1902-es központi
igazgatóság névsora, míg a másikon a legfőbb védnökök nevei voltak
olvashatók: "Legfőbb védnökök: Ő császári és Apostoli királyi Felsége I.
Ferenc József. Ő császári és királyi Fensége Mária Valéria
főherczegasszony. Legfőbb védnökhelyettesek: Ő császári és királyi
Fensége Lajos Győző főherczeg, Ő császári és királyi Fensége Klotild
főherczegasszony".
A tájékoztatóban beszámolnak arról, hogy egy másik, szintén több mint
100 éves értékes lelet a Budavári Palota déli összekötő épületszárnyának
rekonstrukciója során került elő. A szakemberek az épületrész
helyreállítási, bontási és tisztítási munkálatai közben egy
Hauszmann-kori tömbkőből készült lépcsőt találtak. A szinte sértetlen
állapotú épületrész alsó lépcsőfokából kiolvasható az eredeti pinceszint
magassága. Ez a különleges lelet és az épületszárny tavalyi
falkutatásakor talált korabeli épületrészletek megkönnyítik a
palotaszárny hiteles helyreállítását, amelynek része az újjáépülő Szent
István-terem is. A királyi palota eredeti fényében helyreállított
reprezentatív termét a nagyközönség 2021 augusztusától csodálhatja meg -
írják a közleményben.
A Nemzeti Hauszmann Program része a Csikós udvar megújítása és
akadálymentesítése, amelynek keretében a szakemberek újra megépítik a
Hauszmann-féle rámpát. Ez élő kapcsolatot teremt majd a Lovardát is
magában foglaló Csikós udvar és a palota szintje között. A munka az
1970-es években rekonstruált, úgynevezett nyugati támpilléres várfal
kiegészítéseinek bontásával kezdődött el. Ezek mögött bukkantak fel az
eddig nem ismert középkori falrészek.
A várfalnak ez a szakasza a középkori királyi palota északi előudvarát
védte. A fal több periódusban épült, valószínűleg az Anjou-kor végére, a
Zsigmond-kor elejére készült el. A megtalált falmaradványok ezért
egyedülálló értéket képviselnek, vizsgálatukban a Budapesti Történeti
Múzeum szakemberei is segítik a Várkapitányság munkatársait.
A Hauszmann-féle rámpát a falmaradványok jellegzetességeit is figyelembe
véve, valamint korabeli fotók és tervek alapján építik újjá. A megújult
terület 2021 második felétől lesz látogatható - olvasható a
Várkapitányság közleményében.
A visszaépíteni kívánt Vöröskereszt Egylet székházának látványképe
(kép: Jamrik Levente)
Az épület újjáépítését megelőző régészeti munkálatok 2020-ban (kép:
Várkapitányság)
Az építkezés állapota 2022. február 12-én (kép: Varga Máté)
Az építkezés állapota 2022. február 12-én (kép: Varga Máté)
Oroszlánfejes posztamensen nyugvó dór oszlopok díszítették egykor a budai Várban a Vöröskereszt Egylet századfordulón épült székházának bejáratát. Az újjáépítés alatt álló Dísz téri palotához immár elkészültek az újragyártott, négy méter magas mészkő elemek, sőt már a helyükre is kerültek: 2023. április 4-e óta a Színház utca felőli főbejáratot ékesítik.
Az új kapu (kép: Nemzeti Hauszmann Program)
Az épület állapota 2023. április 4-én
Folytatjuk!
Képek
Hamarosan!