A budapesti Füvészkert Magyarország első botanikus kertje. Az 1771-ben Nagyszombatban az orvostudomány, illetve az orvostan-hallgatók képzésének segítésére alapított botanikus kert, több költözés után, 1847-től található jelenlegi helyén. Ismertségéhez jelentős mértékben hozzájárult, hogy Molnár Ferenc közismert regényében, A Pál utcai fiúkban a botanikus kert öreg pálmaháza nyújtott búvóhelyet Nemecsek Ernő és barátai számára. A 2008 óta hivatalos névként szolgáló „Füvészkert” elnevezés ennek a regénynek köszönhetően maradt meg, és terjedt el a köztudatban.
A kert talán legfőbb nevezetessége az országban első
és sokáig egyetlen Victoria-ház, de büszkeségei közé tartoznak a kert
legöregebb fái, mint például a 150 évnél is idősebb páfrányfenyők, vagy
az orchidea- és a több száz fajt bemutató kaktuszgyűjteménye, akárcsak
az Ausztrál-ház és a többi érdekesség. A kertben összességében
megtalálható mintegy nyolcezerfajta növényből a hazai flóra védett
növényei 150 fajt számlálnak.
A kert eleinte a latin Hortus Botanicus nevet viselte, melyet az
1788-ban kiadott első magcsere-katalógusának címe is őriz, vagy
Botanikus Kert-nek nevezték a latin név magyar megfelelőjeként. A
„füvészkert” szó a botanikus kert nyelvújítás korából származó
szinonimája, megmaradását és elterjedését Molnár Ferenc közismert A Pál
utcai fiúk című regényének köszönheti.
1960 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2005
szeptemberétől a Magyar Örökség díj tulajdonosa, 2006 májusában pedig
mint Kulturális Örökség is védelem alá került. Alapterülete 3,1 hektár,
az üvegházak területe meghaladja a 2000 m²-t. Látogatását megkönnyíti
központi elhelyezkedése és az is, hogy tömegközlekedéssel jól
megközelíthető.
Európában az első botanikus kert a dél-itáliai Salernóban, 1309-ben
nyílt meg, s hamar híre kelt: Velence bő két évtizeddel később hozta
létre a magáét. Magyarországon a nagy humanista tudós és szervező, Oláh
Miklós esztergomi érsek szorgalmazta először, hogy európai mintára
teremtsenek egy élő növénygyűjteményt, erre a célra 1565 körül a
pozsonyi érsekségnek telket vásárolt. A díszkert megépítését már nem
élte meg, az utódjára, Forgách Ferenc érsekre várt.
A botanikus kert Lippay György idején bontakozott ki teljes pompájában,
az érsek testvére és unokaöccse bőségesen illusztrált háromkötetes műben
voltaképpen a kertészet kézikönyvét állította össze. Bár az érsekségi
kertben is kiemelt figyelmet szenteltek a gyógynövényeknek, az első
tudományos gonddal telepített füvészkertet Mária Terézia
szerepvállalásával, a nagyszombati egyetem orvoskarán belül hozták
létre.
Az 1635-ben alapított egyetemen csaknem másfél évszázadon keresztül két
kar működött, a királynő rendeletére lett valódi universitas. A botanika
és gyógyszerész tanszék számára a kincstár vásárolta meg a telket, s a
botanikus kertet 1769-től látogathatták a diákok.
Hamar kiderült, hogy a telek árterületen fekszik, így átköltöztek a
jezsuiták birtokára, de az ottani körülmények sem voltak optimálisak.
Mint ismeretes, az egyetemet Mária Terézia 1777-ben telepíttette át
Budára. A zacskóban felhozott magvakat ideiglenesen az egyetem
professzora, Winterl József Jakab a saját telkén ültette el.
A Füvészkert eredetileg nem Budapesten volt, elődjét 1771-ben
Nagyszombaton alapította Winterl Jakab vegytan és botanika professzor.
Winterl Jakab (1739-1809)
Osztrák-magyar orvos, kémikus, botanikus. Sokoldalú tudós kutató professzor, aki orvosként kezdett, majd Mária Terézia 1770-ben a Nagyszombati Egyetem kémia és botanika tanárának nevezi ki. Budapest VIII. kerületében ma is működő Füvészkertet saját pénzen vásárolt telken alapította meg, ahol virágzó gyümölcsöst létesített. Számos hazai növényt ismert fel és a füvészkert kiadott névjegyzékeiben képekkel illusztrálva írta le új névvel jelölten őket. 1770-től a kémiai-botanikai tanszék első professzoraként az ő feladata volt a tanszék felállítása, melyet meg is valósított. Közel negyven éven át vezette ezt a tanszéket és tudományos kutatóként rendszeresen publikált német folyóiratokban. 1784-ben közzétett elektrokémiai vizsgálataival már az akkumulátor elvi lehetőségét vetette fel. Jelentős ásványvízelemzéseket folytatott és az ammóniának az egyik vegyületét Winterliának nevezte. |
A kert alapfeladata már a kezdetektől fogva az orvos- és
gyógyszerészképzés segítése és a hazai flóra kutatása volt. Ezt 1777-ben
az egyetemmel együtt Budára költöztették, s míg az egyetem a Budai
Várnegyedbe került, addig Winterl a saját telkére mentette a növények
jelentős részét. Ez majd csak egy év múlva kapott helyet a Krisztina tér
és a Déli pályaudvar közötti területen.
Mikor 1782-ben II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, a Ferencesek
korábbi kolostorkertjét, a mai Kossuth Lajos és Reáltanoda utca közötti
területet jelölték ki az egyetemi botanikus kert létesítésére. Mivel az
orvosi fakultás 1784-ben Pestre költözött, ez a lehetőség jó ötletnek
tűnt, így megindult a kert kiépítése, melegházat, akváriumot és
szolgálati lakásokat emeltek.
A kert akkori fejlesztéséhez kapcsolódik, hogy Winterl Jakab 1788-ban
kiadta a botanikus kert első magcsere-katalógusát. E munkájában 1656
növényfajt írt le és 26 rézmetszettel illusztrált képet is mellékelt
hozzá. A kert akkori helyét azonban kinőtte egy idő után, és a gyarapodó
gyűjtemény számára más helyet kellett keresni.
Kitaibel Pál (1757-1817)
Magyar botanikus és kémikus. Összegyűjtötte és leírta Magyarország növényeit, kőzeteit és ásványvizeit. Kora természettudományainak szinte minden ágában dolgozott. 1785-ben avatták orvosdoktorrá. Negyedéves orvostanhallgató volt, amikor kinevezték az egyetem vegytani-növénytani tanszékén Winterl Jakab professzor tanársegédjévé, majd adjunktusává. A tanszék egyik feladata a botanikus kert (a „Füvészkert”) gondozása volt. Előadásokat Kitaibel nem is vállalt, a tudományos munkának élt. Rendes egyetemi tanári kinevezését csak 1802-ben kapta meg I. Ferenc császártól. 1807-ben nevezték ki a Füvészkert igazgatójává. Ő állított elő a világon először klóros meszet, dolgozott ki többféle analitikai eljárást, vett részt a hazai répacukor-gyártási kísérletekben, szappanok előállításában és a tellúr nevű fém felfedezésében. |
Winterl 1807-ben bekövetkezett halála után Kitaibel Pál vette át a kert vezetését és a gyűjtemény gondozását, aki amellett, hogy herbáriumot állított fel, tovább gyarapította a kert növényanyagát. A kert anyagát szakmai irányítása mellett 1808-ban Grassalkovich Antal herceg Ország úti birtokára költöztették át. Az új kert több éves kemény munka árán 1815-re Carl von Linné rendszere szerint készült el.
Haberle Károly (1764-1832)
Német–magyar természetkutató, botanikus, bölcselet- és orvosdoktor, egyetemi tanár. 1815-ben a Magyar Nemzeti Múzeum természeti osztályának akkori őre munkáján dolgozott, s e célból a múzeum épületébe költözött. Kitaibel nyugalomba helyezése (1816) után 1817. április 23-án az egyetemen a füvészet rendes tanára lett. 1821. március 13-án a pesti egyetemtől orvosdoktori oklevelet nyert. Előadásaiban Linné rendszerével szakította, s hazánkban először bevezette De Candolle természetes rendszerét. 1832. május 31-ről június 1-jére virradó éjjel lakásán, az egyetemi könyvtár (ferences szerzetesek kolostora mellett) udvarán levő kis házban gyilkos kezek vetettek véget életének. Az orvosi kar olvasótermére hagyta több mint 2000 pengőforintot érő minden füvészkönyvét, élettani munkáit és eszközeit. |
Kitaibel halála után 1817-től az Erfurtból származó Haberle Károly
professzort bízták meg az igazgatói feladatok ellátásával. Tevékenysége
és kiterjedt nemzetközi kapcsolatai révén rövid idő alatt európai hírűvé
fejlesztette az akkor már közel 10000 növényfajt bemutató kertet.
Egyetemi tanárként a gyakorlati foglalkozásokat itt tartotta és
hallgatóinak rendszeresen botanikai tanulmányi kirándulásokat
szervezett. Ez időben a főkertész Anton Rochel volt, aki orvosi pályáját
adta fel azért, hogy a botanikának élhessen. Nevéhez köthető az európai
hírű szibériai gyűjtemény létrehozása és a Bánság flórájának
természettudományi felkutatása.
Haberle 1832-ben rablógyilkosság áldozata lett, s halálával véget ért a
kert aranykora. Utódaként az igazgatói beosztásba Sadler József, a
Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusa került.
Sadler József (1791-1849)
Orvosdoktor, botanikus, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum természetrajzi osztályának őre. 15 éves korában gyógyszerészsegéd lett az irgalmasrendűek gyógyszertárában, majd elvégezvén a gyógyszerészi tanfolyamot a pesti egyetemen, 1810-ben gyógyszerészmesteri oklevelet kapott. Bölcseleti és orvostudományi tanulmányait ugyancsak Pesten végezte 1812-től 1819-ig. 1820-ban orvosdoktorrá avattatott és még ugyanezen év július 20-án a Nemzeti Múzeum természetrajzi tárának segédőre, 1821. szeptember 2-án pedig rendes őre lett. 1838-tól 1842-ig mint helyettes a vegytant is tanította. Tagja volt 1827-től a moszkvai természetvizsgálók cs. társaságának és a weimari mineralogiai s a regensburgi füvésztársaságnak. Érdemei elismeréseül több növényt neveztek el róla. |
A kert állaga ebben az időben vészesen leromlott és az 1838-as pesti
árvíz miatt további nagy károkat szenvedett. A kialakult tarthatatlan
helyzet orvoslására József nádor tett javaslatot. Kezdeményezésére
méltóbb helyet kerestek a füvészkertnek és 1847-ben 80000 forintért
megvásárolták Festetics Antal 10,1 hektáros ingatlanát. A gyűjtemény
tehát ezután került a Józsefvárosba.
Az előző helyéhez képest itt újabb árvíztől sem kellett tartani, mert a
környék magasan fekvő terület és ahogy Buza Péter írta: 1838-ban a
pestiek tekintélyes hányada ide menekült, a Ludoviceum már álló
épületében hált napokig, amíg a nagy víz levonult a város utcáiról. A 18
holdas területen Gerenday Józsefre vár a kert megtervezése és
benépesítése, ő pedig nemcsak növényeket gyűjtött, hanem állatokat is.
A Lex Gerenday című családtörténet szerint az igazgató úr "saját
költségén állatokat vásárolt, gyűjtött és tartott lakása körül az
egyetemi füvészkertben. […] A tudós férfinek ez a kedvtelése
nemcsak pénzáldozatot követelt, hanem rendkívüli munkával is járt, és
egyáltalán nem lehet vádolni az asszonyt (Gerenday feleségét), ha
agyában ilyen körülmények között az az eszme született meg, hogy
állatkertek tartása nem lehet egyéni feladat, bármekkora tudós is az az
egyén”.
Eszerint az asszonyi akarat mondatta ki Xantus Jánossal, Rómer Flórissal
és persze a füvészkert igazgatójával egy állatkerti részvénytársaság
alapítását 1862-ben. A tudós férfiaknak megelégedésül szolgált, hogy a
tervezett állatkert "Pest városának rég nélkülözött díszül és
hasznosan mulattató intézetül fog szolgálni”.
A Füvészkert kastélya
A reformkor modernizáló törekvései hatottak az
egyetemre, és József nádor hathatós támogatásának köszönhetően a
Füvészkert hozzájutott a Festetics család józsefvárosi birtokához. A
megvásárolt területen Pollack Mihály tervei szerint átépített és
bővített egykori vadászkastély lett a kert központi épülete: itt kaptak
helyet a vezetéséhez szükséges irodák is.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bukása utáni időszakban
gyorsan váltották egymást az igazgatók; tevékenységüket és mozgásterüket
a Bach-korszakban erősen korlátozták.
Az először kinevezett Gerenday József inkább a terveiről volt híres,
hiszen többek között a Pesti Állatkert létrehozásán is fáradozott. A
kertben oktató-előadótermet, és pálmaházat is tervezett, de ezeket nem
tudta megvalósítani és a tervei megmaradtak az irattár számára. Miután
1862-ben elhunyt, pár hónapra Kováts Gyula, a Magyarhoni Földtani
Társulat egyik alapítóját, a hazai ősnövénytan (paleobotanika)
megteremtőjét bízták meg a vezetéssel. Az ő halála után, hasonlóképpen
rövid időre Gönczy Pál, a pesti református gimnázium igazgatója, később
a Vallás- és Oktatásügyi Minisztérium államtitkára, a Magyar Földrajzi
Társaság egyik alapító tagja vezette a kertet. A nevéhez fejlesztés is
kötődik, hiszen ezernél több facsemete ültetésével járult hozzá a
Füvészkert újjászületéséhez.
Linzbauer Ferenc (1807-1888)
Orvosi tanulmányait Pesten végezte, ahol 1832-ben avatták orvosdoktorrá. 1837-1849 között a Jászkun kerület főorvosa volt. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején annyira udvarhű magatartást tanúsított, hogy hazaárulásért kötél általi halálra és vagyonelkobzásra ítélték. Ezért Bécsbe menekült, ahol egy katonai kórház főorvosaként dolgozott. A szabadságharc leverése után visszatért hazájába, ahol jutalmul 1849-ben az állattan helyettes tanárának nevezték ki a pesti egyetemen. 1861-ben rendes tanári kinevezést kapott, 1863-tól pedig helyettesként a növénytani tanszéken adott elő. Jelentősen fejlesztette mind a füvészkertet, mind az állattani múzeumot. Fő munkája a hazai egészségügyre vonatkozó rendeletek és különböző dokumentumok gyűjteménye, ami ma értékes történeti forrásunknak számít. |
A kert életében nagy változást hozott Linzbauer Ferenc sebészprofesszor igazgatósága, hiszen ekkor látványos és gyors fejlődésnek indult. Például 1864-65-ben építették fel az európai viszonylatban is jelentős méretű és ma is álló pálmaházat. Szintén ekkor készültek el a kertben ma is látható emlékoszlopok.
A pálmaház 1910-ben
Őt a XIX. század utolsó évtizedeiben Jurányi Lajos
igazgató követte. Ez további fejlődést jelentett, és Fekete József
főkertész munkásságának köszönhetően a kert újabb virágkorát élte; az
ekkor már a 12000 fajt számláló gyűjtemény nemzetközi hírűvé vált.
1893-ban az amazonasi óriás-tündérrózsa számára külön épületet emeltek,
amelyet a növény iránti tiszteletből Viktória-háznak neveztek el. Az
eredetileg angolparkot formázó kertben látható volt egy természetes
forrással táplált tó, a közepében szigettel és műromokkal. Ez a kertnek
tájképileg is olyan látványt adott, mely méltán aratott nagy sikert az
odalátogatók körében.
A kiegyezést követő időszakban Budapest látványos fejlődésnek indult,
amely miatt Jurányi Lajos utóda, Mágócsy-Dietz Sándor sokat hadakozott,
de a kert területének kétharmadát 1911-ig így is elvették a klinikák
bővítéséhez és a tavat is feltöltötték az építkezések miatt.
A Füvész-kert és az Orczy-kert kapcsolata 1884-ben
A Füvészkert, az Orczy-kert és a Népliget arányai (kép: Google)
A szakmai szempontból is Európa-hírű Füvészkert
területe jelentősen csökkent, és a világháború miatt nem is
fejlesztették, amíg a két világháború között Tuzson János professzor ki
nem harcolt ehhez némi támogatást. Új üvegházakat építettek a
rovaremésztő növényeknek, a páfrányoknak és a kaktuszoknak. Ekkor
készült el a Magyar-középhegység növényeit bemutató nagy sziklakert. A
második világháborús bombázások és Budapest ostroma gyakorlatilag
teljesen elpusztította a növényzetet és az építményeket.
A háború utáni helyreállítás nagyon lassan haladt; a kert csak az
1950-es évekre tért magához. Jelentős előrelépést Soó Rezső akadémikus
munkássága hozott. Ő saját evolúciós rendszere szerint átalakíttatta a
rendszertani gyűjteményt. A fejlődés és a törődés további jele, hogy
1960-ban sikerült elérnie a kert országos értékű természetvédelmi
területté nyilvánítását. További jelentős fejlesztéssel 1965-66 között
felújították a háború idején romba dőlt, műemlék jellegű pálmaházat,
majd a kertben egy új kutatólaboratóriumot is létrehoztak.
A további fejlesztésekre sokat kellett várni, hiszen az elöregedő
üvegházakat csak 1984-ben cserélték le korszerűbb bemutató házra, majd
egy évvel később építettek még egy üvegházat. Ekkor - 1964-től nyugdíjba
vonulásáig - Priszter Szaniszló vezette az intézményt. Gyarapították az
üvegházakban a gyűjteményeket, szaporították az eladásra szánt
növényfajokat. A Füvészkert mindenkori dolgozói és vezetői aktívan részt
vettek a tudományos életben; a Botanikus Kert volt az 1992-től működő
Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének egyik alapító
tagja. 1998-ban belépett a kert a Botanic Gardens Conservation
International-be, a botanikus kertek egyik nemzetközi szervezetébe. A
XXI.. századba lépve az Európai Unió pályázatain nyertek pénzt a kert
fejlesztésére: 2009-ben közel 400 millió forintot, 2010-ben több mint
600 millió forintot. Ezekből a pénzekből történetének eddigi legnagyobb
fejlesztésével létesítményeit korszerűsítik, a gyűjteményeit bővítik.
2017. júliusába a televízióban levetített ismeretterjesztő műsor után
megrohamozták a látogatók a Füvészkert Viktória-házát, ahol az amazonasi
tündérrózsa fejlődik évek óta zavartalanul.
Számos látogató a levél valódiságában kételkedve ujjával átszaggatta
azokat, ami olyan mértékben károsította és egyben veszélyezteti a növény
egészségét is, hogy a főkertész a ház bezárása mellett döntött, amíg az
új levelek meg nem erősödnek.
Mindannyiunk sajnálatára így a Füvészkert programjainak egyik fénypontja
is elmarad ebben az évben. Ez a tündérrózsa különleges éjszakai
virágzása és a levélpróba kora ősszel, amelyet 1932 óta (közel) minden
évben megtartanak. Ilyenkor a gyerekeket a kertészek segítségével
ráültetik a vízen lebegő, bő másfél méter átmérőjű, erős levelekre. Volt
alkalom, amikor több mint 52 kg-ot is elbírt egy levél.
A lakóházak között megbúvó zöld sziget (kép: Google)
Alapításakor lényegesen nagyobb területe volt a kertnek, mely a Klinikák építése
miatt fokozatosan veszített területeket és lecsökkent a mai 3 hektáros
nagyságra. A XX. század elejére a főváros növekedése miatt a környéken
nagyszabású építkezések történtek. A kertet körbenőtte a város és ez az
urbanizáció kihatott a kertre is. Jelentős területet veszített, valamint a
romantikus tájat biztosító angolkert jellege átalakult. A kert eredeti méretének
harmadára zsugorodott, korábban meglévő tava eltűnt, azonban így is számos
meglepetést és érdekességet tartogat az odalátogatóknak.
A Füvészkert 2006 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem különleges oktatási
egységeként működik és az elnyert uniós pályázatoknak köszönhetően átalakulóban
van. A jelenlegi egyik legfontosabb feladata, hogy szolgálja az oktatás minden
szintjét és a tudományos kutatást. Emellett azonban ügyelnek arra is, hogy
széles körű ismeretterjesztést és természetvédelmi, környezetvédelmi nevelést
adjon az odalátogatóknak. A veszélyeztetett fajok megőrzésével, mesterséges
szaporításával pedig eredményesen hozzájárulnak a biológiai sokféleség
megőrzéséhez.
A kert más arca is ismert, hiszen nem csak a növényeiről kell szólni. Könyvtára
az ELTE Könyvtárának szakkönyvtáraként működik és a botanika számára jelentős és
becses értéket képviselnek az ott tárolt egyedülálló iratok és könyvek. A
kertben azonban nem csak növények élnek, hiszen szeretik ezt a békés helyet a
város madarai is, akik több fészket is raktak a kert fáin. Időszakosan emiatt
madárlest szerveznek az ornitológusok és a kert rovarjait fénycsapda
segítségével rendszeresen befogják és vizsgálják a kutatók.
Képek
Hamarosan!