Károlyi-palota

VIII. kerület, Józsefváros, Pollack Mihály tér 10.

Írta: Patak Gergely 2014-es cikke nyomán Varga Máté 2021. április

A palotát Károlyi Lajos gróf megbízásából Ybl Miklós tervezte 1863-ban. Az épületet 1921–1944 között az Olasz Királyság követsége bérelte a Károlyi-családtól. 1944-ben teljesen kiégett, a háború után a Bizományi Áruház raktáraként üzemelt. Az épületet 1966-ban kapta meg a Magyar Rádió. A XIX. század végén a politikai élet városi színpadán a Nemzeti Múzeum környékén kialakult az a párizsi Faubourg Saint-Germain beépítéséhez hasonló palotanegyed, amely főbb vonásait máig megőrizte.

A hajdani Károlyi-palota a Nemzeti Múzeum körül, az 1860-as évektől kezdve kiépülő palotanegyed egyik korai, jelentős főúri épülete volt, amely a mai Pollack Mihály tér és a Múzeum utca sarkán szabadon áll. E palota magastetős sarokrizalitjai a vidéki kastélyok mozgalmas tömegformálását idézik. Az épület tömege, melyet a rizalitok, a kváderezett lizénák és sarokarmírozások modulálnak, felveszi a telek enyhén szélesedő trapéz formáját.

A palota telkét nyugat felől határoló utca neve először a XVIII. század közepén Krachenfels Gasse volt. Ezt 1787-ben átnevezték az itt állt Öt Pacsirta vendéglőről Fünf Lerchen Gasséra. 1874-től új neve Esterházy utca lett, 1946-tól Puskin utca, amelynek a Múzeum mögötti részét 1955 óta Pollack Mihály térnek hívják.

A leendő palota telkét 1862. február 24-én vásárolta meg Károlyi Lajos gróf 7000 forintért Alois Spanczert-től. Ezután a gróf megbízta Ybl Miklóst, hogy tervezzen meg számára egy palotát, amelyre az építész 1863-tól kezdődően négy tervváltozatot is rajzolt. Mivel a végleges tervrajz elfogadása előtt a gróf elhunyt, ezért a kastélyt végül a fia, Károlyi Alajos építtette meg.

Ybl mindegyik terve ötvözi az olasz reneszánsz belsőudvaros stílusjegyeit és a francia neoreneszánsz homlokzati elemeit. Munkáiban 1862 után jelennek meg a reneszánsz formák, amelyet a legtöbb későbbi alkotásaiban is felfedezhetünk. A Károlyi-palota annyiban kivétel, hogy nem oszlopos, hanem a francia reneszánsz magas hajlásszögű, manzárdtetős kialakítását alkalmazta. Ybl valószínűleg azért váltott stílust e palotánál, mert Károlyiék kifejezetten erre kérték. Ezt bizonyítja, hogy ők finanszírozták 1864-es nyugat-európai tanulmányútját is, valamint a 48-as forradalmat követően Károlyi Lajos közel tíz évig Párizsban élt, ahol megihlették őt a francia formák világa.

A négy változat közül mindegyik magasföldszintes, egyemeletes és alagsorral ellátott, valamint a tér elrendezése egy központi udvar köré szervezett. A főbb különbségek, hogy az első változaton nincs főbejárat az Öt Pacsirta utcára, a saroktornyok és a kocsifelhajtó a második tervnél jelenik meg, majd a negyedik tervnél a felhajtó szerepe lecsökken, s megjelennek a sarokrizalitok. A "piano nobile", azaz a fő szint a negyedik változatban az emeletről a földszintre kerül, de átalakításra került a lakosztályok száma és elrendezése, valamint a fogadó helyíségek és a reprezentatív helyiségek kapcsolata is. Ezen felül módosul a kert hangsúlya és használata is.

A palota építése 1863-ban kezdődik, majd 1865-ben készül el. Az építést Wechselmann Ignác vezette, míg a faragott márvány lépcsőzetet Kehlendorfer József kőfaragómester, a tetőzet Neuschloss Károly ács készítette. A termek szobrai Schröfl Károly munkája, a freskók pompája Heinrich Ede keze által került a falakra.

1867-ben vette feleségül Erdődy Fanni grófnőt, akitől később egy fia és három leánya született.

1871-ben másodjára nevezik ki berilini nagykövetté a már akkor német császár és porosz király udvarába - mint jó barátot, szívesen fogadták. Maga az öreg I. Vilmos német császár legkedvesebb emberei egyikének nevezte, mikor az udvarától megvált; az akkori trónörökös, III. Frigyes pedig személyes barátságával tisztelte meg.

1876. május 14-én pesti palotájában kiállítást rendeztek a magyar árvízkárosultak javára. E kiállításon a Magyar Nemzeti Múzeum és az arisztokrata családok által felajánlott történeti értékű műtárgyakat mutatták be. Az eseményen jelen voltak József főherceg és Habsburg-Lotaringiai Mária Henrietta Anna, az osztrák-magyar származású belga királyné is.

"A műtörténelmi kiállítás első napjai már behozták a kiállítási költségeket, melyek körülbelül 3000 frtra mentek. A tárgyjegyzék Henszlmann Imre vezetése alatt már elkészült, s Trefort miniszter, kinek a kiállítás átalában sokat köszön, megígérte, hogy lehető leggyorsabb kinyomatásáról gondoskodni fog. A tárgyak különben még most is nagy számmal érkeznek. Koburg herczeg összes gyűjteményét felajánlotta" - írja a Vasárnapi Újság.

1878-ban Károlyi Andrássy Gyula gróf mellett mint második teljhatalmú vett részt a berlini nagy kongresszuson. Ez év decemberében a londoni nagyköveti tisztséget vállalta el, ahol jelentékeny része volt az angol udvarnak is, amely őt óhajtotta osztrák - magyar képviselőül. A londoni osztrák-magyar segítő-egyesületet is ő alapította és annak lelkes protektora volt.

A berlini kongresszus idején: id. gróf Andrássy Gyula, Otto von Bismarck és Pjotr Suvalov gróf találkozója
(a kép bal szélén gróf Károlyi Alajos) (Anton von Werner festménye)

1880. május 4-7. között Tavasz Ünnepély-t tartottak a Vörös Kereszt Egylet javára.

'A tavaszi ünnepély. Gróf Károlyi Alajosnak a múzeum mögötti szép palotája e héten ismét a jótékonyság csarnoka volt. Eddig még nem is nyíltak meg máskor e palota ajtai, hogy vendéget lássanak, csak jótékony czélra, mert a palota nincs belsőleg berendezve. Évek előtt régészeti és iparművészeti tárgyakból rendeztek ott kiállítást jótékony czélra, most újra jótékony nőegyletek hölgyeinek buzgólkodása töltötte meg tarkaságokkal, árus sátorokkal, a szerencse kerekével és urnájával, és mindenek fölött tarka tömeggel, mely jött-ment, vásárolt, nyerni akart a tombola forgandó viszontagságu kerekén, azzal a határozott czélzattal, hogy mindenesetre valami hasznot hagy ott a jótékony czélra.

A tavaszi ünnepre minden kedvezett, csak az idő nem. Az időnek ugyan nem sok köze lehetett a termekben történőkhöz, de a kert fölött uralkodott; az ott ütött sátrak alól az árusokat mindjárt kiűzte, mihelyt egy kis bizalom kezdett mutatkozni, hogy talán már nem lesz több eső. A katonai zenekarnak is többször be kellett innen költözni az előcsarnokba, pedig oda bent meglehetősen szűk volt a hely.

Csak az esti villamvilágitás daczolt az esővel, és zavartalanul hintette szét fehér fényét a kertre s a közel levő házakra, egész esti 11 óráig, mikor vége volt a vásárnak. E hó 4-én délután 4 órakor kezdődött az érdekes vásár, melynek szervezésében gr. Károlyi Edéné, gr. Dessewffy Aurélné, Majláth Györgyné, gr. Zichy Nándorné, gróf Teleki Sándorné, Adler Antalné, Pulszky Polyxena k. a. stb. oly vetélkedő buzgalmat tanúsítottak. A hová pedig férfi kellett, ott volt legelőször is báró Rourgoing franczia konzul. A termekben elhelyezett sátrak alatt hölgyek árultak. A tombola sorsjegyeinek szintén hölgyek szereztek kelendőséget. Csemegeteremben, étteremben és czigány-zenében sem volt hiány. Csupa elevenség, tarkaság és szépség mindenfelé.

Az étterem előtt, hol a zene játszott, külön magános sátor állt. Itt árulták a "Tavasz"-t, a Pulszky Polyxena k. a. által annyi Ízléssel és leleménynyel szerkesztett lapot. Maga a szerkesztő szolgált vele. Magyar lapnak még aligha volt olyan kelendősége, mint ennek. Az ünnepély látogatói közt alig volt valaki, a ki ne vásárolt volna egyet. A városban is mindenütt árulták, s bizonyára nagyban gyarapította a jövedelmet azzal a sok 40 krajczárnal és 1 forintttal, a mi egyes példány ára volt.

A "Tavaszt" 15,000 példányban nyomták ki, mert csak előfizetője közel tízezer volt. Valószínű, hogy elfogy az utolsó példányig. A tavaszi ünnepély vásárja csak délután volt nyitva és esti 11 óráig tartott. A végeladás e hó 7-ikére volt kitűzve. Ez volt az utolsó nap, s ekkorra volt bejelentve a királyi pár látogatása is. A két első nap estéjén a Koburg herczegi pár is sokáig időzött az ünnepélyen, s minden sátorban vásároltak.

Az első nap jövedelme 4310 frt volt, a második napé felülemelkedett a 6000 frton. E hó 6-án szünetet akartak tartani, mert lóverseny is volt, de esti 6 órakor mégis megnyílt a vásár. Az ekkori nap bevétele nem haladta meg a várakozást, mert csak 2500 frt körül lehetett. Annál vérmesebbek a remények a negyedik nap iránt, mikorra a királyi pár látogatása is be van jelentve; este pedig hangverseny rekeszti be az ünnepélyt. A vörös kereszt nőegylet és bölcsőde, a gyermekmenhely, a liomeopathikus- és gyermekkórház, melyek javára rendezték e szép ünnepélyt, bizonyára jelentékeny gyámolitást nyernek utána." - adja hírűl a Vasárnapi Újság.

Károlyi Alajos 1888-ig dolgozik londoni nagykövetként, majd egészségügyi okokra hivatkozva "nyugdíjba megy". Egy évvel később, 1889. december 26-án meghal.

A Vasárnapi Újság adja hírűl a halála után három nappal: "Gróf KAROLYI ALAJOS, monarchiánk volt berlini és londoni nagykövete, meghalt e hó 26-ikán TótMegyeren. A 64 éves férfiút hirtelen érte a halál, épen mikor a templomba ment. Útközben szélhűdés érte s néhány percz múlva halott volt. Gr. Károlyi Alajos a magyar arisztokráczia egyik legkiválóbb és dúsgazdag tagja volt s a diplomácziai téren szerzett nevezetes érdemeket. A berlini nagyköveti állást a legválságosabb időben, a keleti háború alatt nagy tapintattal töltötte be, s tagja volt gr. Andrássy Gyula mellett a berlini kongresszusnak is. 1878-ban leköszönt a berlini követi állásról, s ekkor Londonba nevezték ki, hol igen szívesen fogadták. Az angol udvartól a tavalyi év nyarán vonult vissza, befejezvén hosszas diplomácziai pályáját. Magyarországi birtokain kivánt nyugalomban élni, s azóta idejét birtokai és a főváros közt osztotta meg. Elfoglalta helyét a főrendiházban is, s a társasélet is számított rá. Halála váratlanul következett be, s a főváros előkelő világában számos családnak okozott gyászt és általános mély részvétet".

A vagyont gyermekei örökölték, de mivel még élt az özvegy, a budapesti palota és némely birtok az ő kezelésében maradt. Az ifjabb Károlyi Alajos a tótmegyeri, erődvallaji, mogyorósi és misztótfalui uradalmakat felölelő, s általa alapított hitbizományt örökölte. Ekkor ő tartalékos hadnagy a Nádasdy-huszárezredben.

1894-től kezdve egészen 1897-ig özvegy Károlyi Alajosné és fia átépítteti a palota enteriőrjeit Ludwig Behr német belsőépítésszel, a XIV. és XV. Lajos francia királyok rokokó stílusában. Ekkor alakult ki a gobelinekkel ékesített ebédlő - zöld fogadószalon - tükörfolyosó - táncterem reprezentatív térsor a földszinten, továbbá a télikert is új márványozást és bútorzatot kapott.

1894. február 11-én harmadszor is jótékonysági rendezvényt tartottak a palotában, ezúttal a Fehér Kereszt Egyesület javára.

"Vidám, pezsgő élet költözött be a múlt vasárnapon a múzeum-utczai Károlyi-palotába, özv. gróf Károlyi Alajosné megnyitotta termeit a nagy közönség előtt, hogy áldozhasson a jótékonyság oltárán. A nemes grófnő a "Fehér kereszt" egyesület javára koronás-bazárt rendezett palotájában, mely a múlt vasárnap valóságos búcsújáró helye volt a budapesti előkelő társaságnak.

Ez a palota magában véve is egyik érdekes látnivalója Budapestnek. A renaissance-stilü palotát még a boldogult gróf Károlyi Alajos londoni nagykövet építtette, a ki azt pazar fénynyel és finom műizléssel rendezte be. A legutolsó asztalos vagy lakatos munka is olyan, mintha remekbe készült volna. A művészi díszítés, a kárpitozás mesteri kezekre vall. A bútorok mind stílszerűek s köztük nagybecsű antik darabok találhatók. A palotának főékessége a képtár, melyben a leghíresebb mesterektől vannak képek és a családi kincstár, hol a roppant összegeket érő ékszerek mellett ott van egy ötszáz személyre való tömör ezüst asztali készlet.

A grófnő évről-évre gyarapítja e gyűjteményeket s épen most rendezteti be fejedelmi pompával a palota dísztermét, mely akkor nyílik meg a főúri társaság előtt, ha majd ifjabb gróf Károlyi Alajos, a ki jelenleg a bonni egyetem hallgatója, átveszi atyja örökét és a grófi ház vezetését.

A palotának középpontja a födött udvar, mely állandóan téli kertül szolgál. Ebben az udvarban volt a bazár. Közepén gyönyörű pálma-csoport virult. Oldalt képekkel, szőnyegekkel, Makart-bokrétákkal volt díszítve az üvegfödeles terem. Köröskörül asztalokon voltak elhelyezve az árverésre, kisorsolásra és eladásra szánt tárgyak. Ezeket jótékony emberbarátok adakoztak össze.

Egymás mellett ízléses csoportban álltak itt olajfestmények, rajzok, metszetek, vázák, arany, ezüst és bronz tárgyak, szobrok, legyezők, csecsebecsék, mindennemű használati és fényűzési czikkek. Különösen kivált ezek közül az az ízléses ciklamenes képkeret, melyet Stefánia özvegy trónörökösné, a Fehér kereszt egyesület védnöke festett. Munkácsy Mihály is küldött festményt a bazárnak. A kép egy fiatal anyát ábrázol, a ki boldogan öleli szivére örömtől repeső kis gyermekét. A kép rendkívül életteljes. Becses a Pállik Béla szép képe is, mely egy felvidéki udvarházat tüntet fel. Jenő főherczeg értékes ezüst kupát és tálczát ajándékozott a bazárnak. Egyik legbecsesebb tárgy volt a nagy Széchenyi István arany fogantyus botja.

A bazár szomszédságában az empire-terem buffetnek volt berendezve. Egy hosszú asztalon párolgott a thea, kávé és az édességek garmadába voltak felhalmozva. Az asztal körül szép asszonyok szorgoskodtak. A bazárnak főékességei voltak azok a szép asszonyok és leányok, a kik az árusítással foglalkoztak.

Maga a háziasszony, Károlyi grófné buzgólkodott a szép sereg élén. Lila-kék bársony ruha simult karcsú termetéhez és fején franczia, virágos kalapot viselt. Fáradhatatlanul sürgött-forgott a teremben s mindenkihez volt egy nyájas szava, egy mosolya. Versenyeztek vele a szeretetreméltóságban matróna édesanyja, özvegy gróf Erdődy Lajosné, leánya, Károlyi Zsófia grófkisasszony, továbbá Széchenyi Hanna, Berchtold Sarolta és Károlyi Melinda grófkisasszonyok, Király Irén, Császár Aranka, Szegedig Irén kisasszonyok, Danid Ernőné és Szegedy Báliné úrhölgyek. Az elárusító hölgyek, kettő kivételével, mind halvány rózsaszín selyem ruhában jelentek meg.

Egyik képünkön egy csoportban láthatók gróf Károm Alajosné, a ki középen áll, tőle jobbra gróí Széchenyi Hanna, balra Dániel Ernőné, gróf Károlyi Zsófia ás Császár Aranka.

A bazár délelőtt nyílt meg, minden külső szertartás nélkül s csakhamar gyülekezni kezdett a közönség. Egymás után robogtak a feljáró elé az elegáns fogatok, melyből az arisztokráczia tagjai szálltak ki. De tekintélyes számmal volt képviselve a vagyonos polgári osztály és a katonaság is. Nem féltek az ostromlóktól, a kik a palota belsejében mosolylyal, szép szóval fogadták a belépőt s addig nem eresztették el, mig legalább egy pár tombolajegyet nem vásárolt. A nagyobb nyereményeknél minden negyven üres jegyre, a kisebb nyereményeknél minden négy üres jegyre esett egy nyerő szám. Milyen boldog volt, a ki nyerő számot húzott. A szerencsés halandónak nyomban átadták a nyereményt.

Nagy kelete volt az eladásra szánt tárgyaknak, a melyek közt egy-egy darabot igazán potom áron lehetett megkapni. Délig még úgyszólván csöndes volt a bazár. Délután azonban egyre sűrűbben özönlött a közönség, mely vidám jó kedvvel sürgölődött a termekben. A tombolajegyeket kínálni sem kellett, valamenynyit elkapkodták. A mily mértékben szaporodott a látogatók száma, olyan mértékben fogyott a kiállított tárgyak sokasága.

A látogatottság az ünnepély vége felé egyre növekedett. Meglátszott a közönségen, hogy szívesen jött el erre az ünnepi sokadalomra, a melyhez hasonló ritkán esik még a fővárosban is. A szép elárusító hölgyeknek akadt dolguk elég. A bazár közönsége lassanként úgy felszaporodott, hogy alig lehetett mozogni a termekben. A jótékonyságnak e tűzhelyén találkozót adott a budapesti társaság. Szinte tömegesen jelentek meg egyes főúri családok, így a Károlyiak, Széchenyiek, Eszterházyak, Sztárayak, Szapáryak.

Délután kezdődött az árverés, melyet Csécsi Miklós, a grófi uradalmak főpénztárnoka és Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő vezettek nagy buzgalommal. Fenyvessy volt a kikiáltó, aki minden tárgyat tréfás megjegyzések kíséretében ütött dobra. Legelőször a Stefánia özvegy trónörökösné festette képrámát árverezték el, mely dr. Mészáros Károly birtokába jutott. Legérdekesebb volt a gr. Széchenyi István botjának eladása. A bot kikiáltási ára ötven forint volt. Először két bankár Hezitált reá s ekkor Fenyvessy ötleteivel annyira feltüzelte a mágnásokat, hogy rohamosan felverték az árát 340 forintig, mely összegen azután gróf Eszterházy Miklós Móricz vásárolta meg.

A többi tárgy elárverezésénél is sok mulatságos epizód történt és az árverező asztal körül állandó volt a derültség. Munkácsy Mihály képe nem került árverésre, de már is jövedelmet hajtott, mert a kikiáltó tíz krajezárt szedett mindenkitől, a ki megtekintette. Ilyen csekélységért pedig ki ne nézné meg a Munkácsy képét?

Este felé minden tárgy elkelt és a buzgó elárusító hölgyek kezdték maguk visszavásárolni a tárgyakat, hogy megint eladják. Az ő fizetési eszközük azonban egy jó szó, vagy egy bájos mosoly volt, a mi bizony sokszor többet ér a bankónál. Ez az ártatlan üzérkedés szintén szép öszszeget juttatott a szegény lelenczeknek.

Az árverést azonban a kitűzött időig nem fejezhették be, s így a tárgyak közül mintegy 60 megmaradt. Ezek közt van Jenő főherczeg nagy ezüst serlege, Karátsonyi grófné 2 nagy ezüst girandoleja, a Károlyi Istvánné által beküldött drága ékszerek, sok remek majolika váza,márvány szobor s eredeti festmény, melyeknek esetleg szabott áron leendő eladását a jövő vasárnapra, márczius elsejére tűzte ki a bizottság, E tervét azonban megváltoztatta, mert sokkal szebb eredményt vár a kezdetben csak 3 főnyereményre, u. m. Munkácsy és Valentini nagy festményeire s egy 6 személyre való ezüst thea-készlet kisorsolására tervezett sorsjátéktól, ha a már engedélyezett nagy sorsjátéknak nem 3, hanem 60 nyereménytárgya lesz; így az határoztatott el, hogy az idő rövidsége miatt megmaradt tárgyak, mint a Fehér Kereszt Egylet házalapja javára tervezett sorsjáték nyereményei, valószínűleg egy májusi virágkorzó alkalmával sorsoltatnak ki.

A bazár eredménynyel meg lehet elégedve úgy a háziasszony, mint a Fehér Kereszt Egyesület. Az összes jövedelem 5266 frt és 30 krajczár, a melyet kiadás nem terhel. Belépő jegyekből és felülfizetésekből befolyt 824 forint, azokból, a kik adományukat pénzben megváltották, 800 forint, a műárverésből 924 forint, a tombolajegyekből 2627 forint. A nemes grófnő nevét, ki e jótékony bazárnak kezdeményezője és főrendezője volt, ismét sok szerencsétlen anya és apátlan gyermek fogja áldólag említeni" - számol be a Vasárnapi Újság messzemenő részletességgel.

Ifjabb Károlyi Alajost 1900-ban hívják meg a Főrendiházba, majd 1902. március 4-én nőül veszi Széchenyi Hanna grófnőt, Széchenyi Béla gróf koronaőr leányát.

1920-1944 között az olasz királyi követség bérlőként használta és alakította át a Károlyi-féle palotát a diplomáciai élet gyakori fogadásaira. Az ekkor Eszterházy utca 40. szám alatti követségi palotában megfordult többek között Horthy Miklós kormányzó, III. Viktor Emmánuel olasz király, gróf Bethlen István és Teleki Pál gróf miniszterelnök, Bárczy István miniszteri tanácsos, Dino Grandi olasz és Walkó Lajos magyar külügyminiszter. Rendeztek a követségen olasz-magyar vívóbajnokságot, gyászszertartást az első követ, herceg Gaetano Castagneto és Franco Vellani Dionisi haditudósító emlékére. A palotában tartottak szoboravatót, a budapesti fascio tagjainak felavatását és filmbemutatót is, ugyanakkor számos szimpátia- és ellentüntetés is zajlott a formálódó fasiszta hatalom miatt a budapesti követségi palota előtt.

1924. augusztus 13-án betörés történt az olasz követségen. A Szeged című lap így számol be róla másnap: "Őrült a budapesti olasz követség betörője! Az olasz királyi követségen lakó Durini di Monza gróf családja figyelmessé lett arra, hogy a szalonból hangos fütyürészés hallatszik. Tudták jól, hogy a délutáni órákban senki sem tartózkodik a szalonban és ezért óvatosan benéztek a kulcslyukon. Egy kopottas külsejü ember állott a szalon közepén, aki leszedte a falról az értékes ezüst díszeket, majd a pohárszékről felemelt négy ezüst tejesedényt, egy ezüst facont, két ékköves bonboniert, három ezüst hattyút, egy ezüst kakast, továbbá több más értékes tárgyat, amelyeket a hóna alá gyömöszölt. Mielőtt eltávozott volna, örömében hangosan kezdett fütyürészni és sajnálkozva nézte a terem falain lévő szép képeket, amelyeket már nem tudott elvinni. A konzul családja becsukatta a Károlyi-palota kapuit, rendőrt hivatott, aki azután a tolvajt éppen amikor távozni akart, Schauer József 29 éves állásnélküli állatorvos személyében letartóztatta. Amikor a rendőr Schauer vállára tette a kezét, ez ledobta a földre a zsákmányolt ezüstnemüeket és merően szeme közé nézve a rendőrnek, igy szólott: - Tudja ön, hogy ki vagyok én? - Nem bánom akárkicsoda maga, de kövessen a főkapitányságra. - Majd lesz gondom magára is. Maga egy goromba ember, fel fogom jelenteni őfelségénél. Az állatorvoson meglátszott, hogy egy kicsit be van rúgva, de a rendőrségen, amikor másnap kihallgatták, ott is nagyon zavarosan viselkedett. Az ügyészség vizsgálat mellőzésével lopás büntette címén adott ellene vádiratot és az ügy tárgyalását a mai napra tűzte ki dr. Sipler biró, aki, amikor felolvasta a vádiratot, megkérdezte Schauertól, hogy bűnösnek érzi-e magát. - Tessék becsukni a rendőrt, mert ellopta az ezüstnemüimet - felelte ez. Miután a további kérdésekre is oly zavaros feleleteket adott Schauer, hogy ezeken elokosodni nem lehetett, az ügyész indítványt terjesztett elő, hogy a bíróság rendelje el a vádlott elmeállapotának megfigyelését. A bíróság utasította dr. Németh Ödön törvényszéki pszichiátert, hogy állapítsa meg, elmebeteg-e Schauer, vagy pedig csak szimuláns".

A második világháború során a palota tetőszerkezete és belső tereinek nagy része elpusztult

A Károlyi-palota Budapest ostromában súlyosan megsérült, bútorait elhurcolták, belseje teljesen kiégett, fafödéméi beomlottak, hajdani belsőépítészeti-művészeti értékei, mint Jean-Baptise Isabey, Joseph Meissonnier és Munkácsy Mihály festményei, a kristálycsillárok, az intarziás parkettázat, miként az öntöttvas kandeláberei is megsemmisültek. Eltűnt két, soha nem eléggé hangsúlyozott érték is. Az egyik a belső udvar öntöttvas-üveg lefedése, amely hazánk korabeli főúri magánépítészetében egyedülállóan nagy fesztávval (12x12 méter) készült el. A másik az épület eredeti belső térkompozíciója, amely egykor a kül sővel egyedülálló koherens egységet alkotott. Ami mára a hajdani gazdagságból megmaradt, az a külső fal „csontváza”, az átrium megégett homlokzatai, s a pincei boltozatok robosztus ívei.

A romos épület államosítása után, hasznosítására először az 1951-ben megalakult Magyar Építőművészek Szövetsége tartott igényt; székházként kívánta igénybe venni. A palota szocialista-realista felfogású átalakítására és rekonstrukciójára Molnár Péter építész és Hornicsek László belsőépítész készített tervet. A szövetség időközben elállt szándékától, s a szomszédos Almássy-palotába költözött. A romos épületet a Bizományi Áruház Vállalata kapta meg ideiglenes helyreállítás és raktározás céljára az épület negyedik korszakának tekinthető, 1952-1965 közötti időszakban.

Az utolsó korszak 1965-ben kezdődött, amikor a Magyar Rádió megszerezte a raktárnak használt épületet, amelyből 1966-1986 között kiegészítő hangversenytermet kívántak kialakítani. A korabeli szándék az volt, hogy az 1958 óta műemléki védelem alatt álló palota belsejét reprezentatív fogadótérré alakítják át, hogy előtérként szolgáljon egy hatalmas, az egész kertet kitöltő új hangversenyteremnek és stúdió komplexumnak. A gazdasági lehetőségek és a kulturális igények azonban nem kedveztek a formabontó terveknek, így az épületet 2014-ig továbbra is raktárként használták, illetve kiszolgáló funkciókat költöztettek bele. így lett a hajdani főúri palota elektromos központ, javítóműhely, raktár, tornaterem és szerkesztőségi iroda.

2005 és 2011 között az épület földszintjén nyitották meg a rövidéletű Rádiómúzeum kiállítóterét. A négy teremből álló kiállítás régi rádiókészülékeken, tablókon keresztül mutatta be a Magyar Telefonhírmondó, a világ első elektronikus műsorszolgáltató rendszerét és a Magyar Rádió technikatörténetét.

A palota még jelenlegi, erősen sérült állapotában is sok szempontból kiemelkedő műemléki értéket képvisel, ezért megérdemli a nagyobb nyilvánosságot, a méltó hasznosítást. Egyrészt ez az alkotás Ybl Miklós gazdag életművében az egyik korai, francia reneszánsz stílusban tervezett alkotás korábbi, romantikus stílusú épületei után. Másrészről a palota egyedi saroktornyos, manzárdtetős tömegformálása és homlokzatának francia neoreneszánsz elemei különleges és szokatlan kompozíciót alkotnak.

Károlyi-palota

VIII. kerület, Józsefváros, Pollack Mihály tér 10.

Képek

Térkép

Adatok

Megközelítése

Ajánlott cikkek