Szent Imre Gimnázium

A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy lábánál található a Villányi úton, a Feneketlen-tó partjának a közelében. Az épületben 5 szint található, jól felszerelt előadókkal, nagy udvarral, az udvaron több sportpályával, bent három tornateremmel, konditeremmel. Névadója az államalapító Szent István király korán elhunyt fia, Szent Imre herceg.

AJÁNLÓ

Zirc ciszterci apátja, Békefi Remig 1912-ben a kultuszkormányzattal és a székesfővárossal együttműködve hívta életre a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumot, akkoriban még – saját épület híján – a Váli utcai iskolában (a mai József Attila Gimnázium). Az iskola (majd a későbbi Villányi úti gimnázium) elnevezése Glattfelder Gyula csanádi püspök ötletéből született.

A ciszterciek a lendületesen fejlődő Dél-Budára iskolát, templomot és rendházat álmodtak és az iskolával kezdték, de a fejlődést megakasztotta az első világháború kitörése.

"A ciszterci Rend - mint ismeretes - a Villányi-úton szándékozik a kor igényeinek megfelelő gimnáziumot, rendházat és templomot emelni. Békefi Rémig, dr., zirczi apát, már tervpályázatot is hirdetett, amelynek eredményekép Györgyi Dénes építőművész megbízást is . nyert a további tervezésre, szóval: az építkezés előmunkálatai szépen haladtak előre s minden jogos remény megvolt arra, hogy a nagyarányú mű megvalósításához az év folyamán hozzá lehet fogni, amikor váratlanul kitört a nagy háború s mint annyi mást, eme szép reményünket is meghiúsította. Meg kell várnunk, míg elvonul felettünk a szenvedélyek viharzó fergetege, megcsendesülnek a felszabadult irrácionális erők s elcsitul a népek millióinak fékevesztett indulata. Akkor aztán a diadalmas béke áldást fakasztó napjaiban tovább dolgozhatunk, hogy mielőbb elkészüljön a Szent-Imre-főgimnázium új otthona" - számol be a rend 1914/1915-ös évkönyve.

A Fővárosi Tanács Bárczy István polgármester és Déri Ferenc közoktatásügyi tanácsnok javaslatára az 1915/1916-os és az 1916/1917-es tanévre épp ezért még két tantermet engedett át a rend részére. 1920. március 1. óta az iskolában működik a 25. számú Szent Imre Cserkészcsapat.

A Werner Adolf zirci apát kezdeményezte építkezéssel csak 1929-re készülhetett el a Szent Imre Gimnázium Wälder Gyula műépítész tervei szerint (Werner nevéhez fűződik az 1925-ös földrengésben megsérült egri gimnázium, rendház és templom helyreállítása, az új pécsi és székesfehérvári gimnáziumok megépítése, valamint a bajai gimnázium átépítése).

Werner Adolf (1867-1939)
(a nevelésügy terén szerzett érdemei elismeréséül a Horthy Miklós kormányzó 1929. október 26-án a II. osztályú magyar érdemkereszttel és csillaggal tüntette ki)

A következő két évtizedben, az addigra már – olyan nagynevű igazgatók irányítása mellett, mint Bitter Illés, Hadarits-Endrédy Vendel és Brisits Frigyes – hírnevet szerzett iskolában a ciszterci nevelés nagyszerű eredményeket ért el, kiválóan felkészített és tisztességre hívott fiatalok szárnyra bocsátásával (közülük nem kevesen a tudományos és művészeti élet, illetve közélet ismert és elismert kiválóságai lettek).

"A ciszterciek budapesti Szent Imre gimnáziuma nagy ünnepségek között szentelte fel áj zászlóját, amelyet Lena Perenené adományozott" - kezdi beszámolóját a Budapesti Hírlap 1930. november 6-án, az ezt megelőző, 4-én megrendezett Szent Imre herceg ünnepnapja alkalmából. Az újság azzal folytatja, hogy "A zászlóanyai tisztet Klebelsberg Kunó grófné töltötte be, akit a tanári testület élén Bitter Illés clairvauxi apát, igazgató fogadott. Az intézet kápolnájában Werner Adolf zirci apát csendes szentmisét mondott, miközben evangélium után megszentelte a díszes zászlót és magasszárnyalású beszédben buzdította az ifjúságot. Mise után az előkeld közönség az ifjúsággal a díszterembe vonult, ahol ifjúsági ünnep volt".

1936. március 14-én avatták fel dr. Kurt Schuschnigg osztrák szövetségi kancellárt tiszteletbeli főprotektorrá a gimnázium dísztermében (Schuschnigg 1930-ban megalapítja az Ostmärkische Sturmscharen nevű keresztény védszövetséget, 1933. október 31-én Münchenbe utazott, hogy közvetlen és személyes tárgyalásokat folytasson a nemzetiszocialistákkal a kiegyezés érdekében, 1934. július 29. és 1938. március 11. között az osztrák kancelláriát is ő vezette, ekkor már a Hazafias Front színeiben. Kancellárként (és hadseregügyi miniszterként) legnagyobb problémájának országa függetlenségének megtartása bizonyult. Ennek enyhítésére próbálta megerősíteni Ausztria kapcsolatát Mussolini Olaszországával és Horthy Magyarországával). Werner Adolf zirci apát és Bitter Illés clervauxi apát fogadták a kancellárt. Az ünnepségre meghívást kaptak Serédi Jusztinián hercegprímás, a királyi hercegi család és a kormány tagjai is. Az ünnepség szigorúan zártkörű volt, így csakis a meghívottak jelenhettek meg. Az osztrák kancellár az ünnepséget megelőzőleg délután látogatást tett Werner Adolf zirci apátnál és az Emericana kommendátoránál, Bitter Illés clervauxi apátnál.

1937. június 7-én a Testnevelési Főiskoláról a lengyel kultuszminiszter Hóman Bálint kultuszminiszter társaságában a cisztercita-rend Szent Imre herceg úti gimnáziumába látogatott el. A gimnázium kapujában Bittér Illés apát, a gimnázium igazgatója, Tasnádi-Nagy András államtitkár, Wlössics Gyula báró h. államtitkár, Pintér Jenő tankerületi királyi főigazgató és Kása Kálmán miniszteri tanácsos fogadta a lengyel vendégeket. Bittér Illés igazgató rövid németnyelvű beszédben üdvözölte a lengyel kultuszminisztert. Swietoslawski miniszter rövid beszédben köszönte meg az üdvözlést: szavait Divéky Adorján tolmácsolta magyarul. Innen a vendégek a díszterembe vonultak, ahol Sigmond Lóránd dr. tanár francianyelvű beszédben üdvözölte a kultuszminisztert, az intézet egyik növendéke egy Zsolnay Anonymus-saobrot nyújtott át a miniszternek az intézetben tett látogatása emlékére. A lelkes ünnepség a magyar Himnusz elénéklésével ért véget. A lengyel vendégek ezután kíséretükkel együtt megtekintették az intézetet.

A korszakban különlegességnek számított a nagyméretű tornaterem, de még különlegesebb volt a barokk színházakra emlékeztető díszterem, amelynek tervezésében a fiatal építészként Wälder irodájában dolgozó Rimanóczy Gyulának is nagy szerepe volt. Az épület olyannyira korszerű volt, hogy közel száz évig nem volt szükség drasztikus átalakításokra.

A második világháború után a kommunisták által irányított egyházellenes intézkedések keretében került sor az iskola államosítására 1948-ban. Ekkor az iskola nevét József Attila Gimnáziumra változtatták, de ekkortól járhattak lányok is az iskolába, amely miatt lány mellékhelyiségeket és öltözőt is ki kellett alakítani. A legfelső emeleten található kápolna is új funkciót kapott a rendszer vallásellenessége miatt.

A Fenetekteln-tó és környéke 1966-ban
(balra a tó partján a Park étterem, majd a Budai Parkszínpad és a Sport (ma Flamenco) szálló. Szemben a József Attila (ma Budai Ciszterci Szent Imre) Gimnázium és a Szent Imre templom)

A Feneketlen-tó 1986-ban, Háttérben a Szent Imre Gimnázium és a Szent Imre-templom

A gimnázium udvara 1987-ben

1989-1990-es rendszerváltással lehetőség nyílt rá, hogy a szerzetesrendi iskolák újrainduljanak, ezért Kerekes Károly zirci apát kezdeményezte a Kormánynál a budai gimnázium visszaadását. 1992 szeptemberétől ciszterci osztály indult a gimnáziumban, majd több éves, bonyolult átadási-átvételi folyamat lezárásaként a József Attila Gimnázium más épületbe költözött, így véve át az épületet 1997-ben a ciszterciek - immár Zakar F. Polikárp zirci főapát irányítása mellett. Az iskola neve Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium lett.

Az iskola ma 8 évfolyamos és 4 évfolyamos (vegyes szerkezetű) középiskolaként, közel 900 tanulóval működik és várja falai közé azokat a fiatalokat, akik a ciszterci szellemiség újraélesztésével, keresztény elvű-szellemű közegben és együttműködésben kívánnak felkészülni az életre, egy szebb-jobb Magyarország felépítésének reményében.

Az iskola nevelő tevékenységét a cserkészcsapat hagyományosan a természet szeretetével, a sportos, egészséges életvitellel és az önneveléssel, önképzéssel egészíti ki. A cserkészcsapat több száz tagja között számos értelmiségi, közéleti, művész és gazdasági szakember található.A cserkész avató ünnepség Csobánkán szokott történni.

2010. szeptember 8-án a Professzorok Batthyány Körének meghívására Orbán Viktor tartott előadást a gimnáziumban.

A gimnázium és a templom madártávlatból 2018-ban (még az új tornacsarnok nélkül)
(Az 1929-ben épült Szent Imre Gimnáziumot és az 1938-ra elkészült Szent Imre-templomot hazánk neobarokk építészetének legnagyobb alakja, Wälder Gyula tervezte. Az épületegyütteshez tartozott volna egy rendház is, ez azonban soha nem készült el)

AJÁNLÓ