1930-ban az Isteni Megváltó Leányai Szerzeteskongregáció Gombos M. Gabriella főnöknő vezetésével megszerezte a Szent Imre herceg útja 5-7. című telket (ma Villányi út), ahol hamarosan építkezésbe kezdett az új iskola létrehozása végett. Az iskola tervezője Fábián Gáspár műépítész volt, a statikai számításokat Baczó Andor okleveles mérnök végezte.
1930. március 19-én megtörtént az első kapavágás. Az 1931-32. évben a nővérek napról napra bejárták a készülő új épületet. Az intézet neobarokk stílusú háromemeletes épületét 1932 októberében adta át rendeltetésének a fenntartó rend főnöksége. Az épület a művészi szempontokat sikeresen egyesítette a higiénia és modern pedagógia követelményeivel. A leánygimnázium 10 termet, a líceum és német gimnázium 11 tantermet, a népiskola 2 tantermet kapott. Korszerű szertárak, fedett uszoda (364 m2), gyakorló konyha és könyvtár egészítette ki. A diákok által használt kert és a sportpályák területe 2500 m2 volt.
Szent Margit
A tragikus muhi csata után 1241-ben Béla király és felesége, Mária
királyné fogadalmat tettek az Úrnak, hogy ha Magyarország megszabadul a
tatároktól, születendő gyermeküket teljesen Istennek adják. A kis Margit
Dalmáciában született 1242-ben, de a királyi család hazatérte után
rögtön (5 éves kora körül) a veszprémi domonkos nővérekhez került.
Királyi apja a Nyulak-szigetén építtetett új kolostort, hogy lányát
gyakrabban láthassa. Margit kicsi korától kezdve tudatában volt annak,
hogy ő a hazáért kell hogy imádkozzon egész életében. Így hát nem volt
hajlandó férjhez menni, bár több kérője is jelentkezett. Szüleivel
dacolva letette az örök fogadalmat 1254-ben.
Szülei ezután hosszú ideig nem is látogatták meg. Margit a fogadalom
letétele után még többet imádkozott és vezekelt a szerencsétlen magyar
népért. Jelmondata így hangzott: "Istent szeretni, magunkat megvetni,
senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni!"
Ennek alapján nem volt hajlandó semmiféle kivételezést elfogadni, mint
királylány, sőt ő szolgált a többieknek. Ő látta el a betegeket és
semmiféle nyomorúságtól nem riadt vissza. Éjszakánként gyakran
virrasztott és imádkozott, nappal pedig elvégezte akár a szolgálók
munkáját is.
Nővértársai gyakran megalázták, alamizsnálkodásai miatt rossz szemmel
néztek rá, gyakran csak a királylányt akarták benne látni. Margit érezte
ezt, de vitatkozás helyett inkább még többet vezekelt.
A kíméletlen életmód azonban gyorsan felőrölte egészségét. Huszonnyolc
éves korában halt meg, halála óráját derűs arccal előre megmondta
nővéreinek. Remélte, hogy Isten elfogadja őt, mint elfogadta valamikor
Krisztus áldozatát, akinek haláláról azt mondja az Irás: "Jobb, ha egy
ember hal meg, mintha az egész nép elveszik".
A róla elnevezett gimnáziumban 1932. október 3-án kezdték meg az első tanévet. Az idegen nyelvek
alaposabb tanítására Modernnyelvi Középfokú Leányiskola nyílt: a latint
felváltotta a német nyelv oktatása, és a 10-14 éves tanulók módosított
polgári iskolai tanterv szerint tanultak. A reál- és gyakorlati
tantárgyakat német nyelven tanították a diákoknak.
Hamarosan megnyílt a Tanítóképző első osztálya, s az új intézetbe
költözött az elemi iskola is. Eddig az intézethez tartozó elemi iskola
az úgynevezett Mókusházban működött a Ménesi út 12. szám alatt. Gombos
Gabriella főnöknő nevezte így az épületet és a kis elemistákat mindig
csak „mókuskáimnak” szólította. Ez lett a később a Tanítóképző gyakorló
iskolája.
1934. december 14-én Hóman Bálint kultuszminiszter kíséretével
meglátogatta az intézetet Schuschnigg osztrák kancellár és Darányi
Kálmán földművelésügyi miniszter.
Meghatottan köszönte meg a növendékek üdvözlő szavait: „Még sohasem
sajnáltam úgy, hogy nem tudok magyarul, mint éppen ma, mert sajnos, nem
tudtam a maguk előzékenységét azzal viszonozni, hogy magyarul köszönjem
meg kedvességüket, miután olyan szépen üdvözöltek engem anyanyelvemen”.
Két nappal később, december 16-án Serédi Jusztinián hercegprímás áldotta
meg ünnepélyesen az intézetet.
Az 1936-37-es tanévben a Tanítóképző Intézet 5 évfolyamossá fejlődött,
így az első képesítő oklevelet ebben az évben kapták az itt végző
tanítónők.
Az 1937-38-as év legkimagaslóbb eseménye az Eucharisztikus
Világkongresszus volt. 23 olasz püspököt láttak vendégül 23 tanteremben.
Közvetlenül az Eucharisztikus Világkongresszus után indult el 100 tanuló
a kéthetes franciaországi tanulmányútra.
Az 1938-39-es iskolaévben Maurer M. Bonaventura általános főnöknő 18 évi
munka után megvált a hivatalától. Örökségébe Berghofer M. Berchmana Anya
lépett. Ennek az évnek oktatási reformja az iskola szervezeti
felépítésében is változásokat hozott. A latint tanító Szent Margit
Leánygimnázium mellett az intézetben addig működött a Modernnyelvi
Középfokú Leányiskola (10-14 évesek számára). Ezt a Tanítóképzővel
összevonva alakult meg a latinmentes nyolc osztályos középiskola; a
Szent Margit Nőnevelő Intézet.
Az 1939-40-es iskolaévben gyászolták az iskolalapító rendfőnöknő
Steinmayer M. Stanislaa anya elhunytát is. A tanulók a Dunántúlon tettek
tanulmányi kirándulást. Nagy esemény volt a visszacsatolt Felvidékre
való bevonulás november 4-én, zászlóavatással ünnepelte az iskola. Az
1940-41-es iskolaévben Erdély visszacsatolásával még jobban áthatotta az
iskola közösségét a segíteni akarás. Júniusban befejezte működését a
gimnázium mellett fennálló Tanítóképző.
Boldog Margitot 1943-ban a Szentatya szentté avatja. Egy hónapig
körüljárt a diákok között az iskola birtokában levő Szent Margit
ereklyéje (az elhurcolás közben nyoma veszett) és minden nap más osztály
fogadta be és köszöntötte.
Az 1943-44-es iskolaévet a közelgő bombatámadások miatt már március
31-én berekesztették a nővérek. Amíg folyt a tanítás, a front
közeledtével az ellátó személyzet nem tudta elvégezni a munkát, így a
tanulók maguk takarították a tantermeket osztályfőnökeik irányításával.
1944. április 3-án az épület elé és mögé 3 bomba hullott (egy fel nem
robbant bombát 2010 nyarán találtak meg az intézet volt kertjében).
Több, mint 1700 ablak kitört, a csatorna, a gázvezeték, s a falak
megrongálódtak. Az intézetben tartózkodó 150 növendék tanáraival együtt
imádkozva az alagsorban élte túl a bombatámadást. Senki sem sérült meg.
Április végén a főváros 200 személyes szükségkórházat rendezett be az
épületben.
Az 1944-45-ös tanév a gimnázium fennállásának 25. esztendeje volt. Az
épület magán viselte az 1944. évi április 3-i bombatámadás okozta
sérüléseket. Tanításról szó sem lehetett, mivel az 505. sz. hadikórház
foglalta le az épületet.
1944-ben október 3-án indulhatott csak meg a tanítás; de a
beiratkozottak harmada jelent csak meg. A légitámadások miatt október
14-én hivatalosan is bezárták a nővérek az iskolát. Budapesten maradt
tanítványaik egy része egész december 23-ig szorgalmasan felkereste
tanárait, akik tanították őket.
A fővárosban december 22-ig, a belövések szaporodása ellenére a tanulók,
még mindig bejártak tanáraikhoz. Aztán váratlanul bekövetkezett a
főváros ostroma. A szilveszteri bombázásban az épület nagyon
megrongálódott: a színházpadlás beszakadt, közfalak repültek ki, a
főfalból is kiszakadt egy rész, a legnagyobb kár a nővérek lakását érte;
a harmadik emeleti nagy terem teljesen eltűnt, a lakószobák két sora
elpusztult. A háború befejezése után óriási erőfeszítéssel sikerült tető
alá hozni az épületet, az ablakokat, ajtókat kijavítani. A könyvtári
állomány 20%-a, a szertári állomány nagy része eltűnt.
Nehezen indult meg az 1945-46-os tanév. A Katolikus Tanügyi
Főigazgatóságot valósággal megrohamozták a szülők: mindenki katolikus
iskolába akarja beíratni gyermekét.
A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 75.000/1946. sz. rendelete
alapján a 4 osztályos elemi és a 8 osztályos gimnáziumi képzés megszűnt.
Életre hívták a 8 osztályos általános iskolát és a 4 osztályos
gimnáziumot. Ennek értelmében, a Margit Intézetben az 1945-46-os
tanévben 12 általános iskolai osztály mellett 9 gimnáziumi és 4 líceumi
osztály indulhatott. A megrongálódott épületen átsüvített a hideg őszi
szél. A tanulók összebújva, kabátban ültek a hideg termekben.
Novembertől márciusig a téli munkarend szerint tanítottak, azaz minden
osztály másodnaponként járt be az iskolába tanulni.
Az 1945-46-os tanévben az 1300 tanulóból csak 40-nek jutott ingyen ebéd
a dán akciónak köszönhetően. Hála a Redda Barnen svéd gyermekmentő
akciónak, az 1946-47-es tanévben 4 hónapon át 900 tanuló kapott tápláló
ebédet.
A leánygimnázium Szent Margit-köre eucharisztikus, missziós, szociális,
sajtó, és kulturális szakosztálya élénk tevékenységbe fogott. A Ráskai
Lea Önképzőkörben modern költőkről, a népi írókról (Ady, Babits, Móricz,
Tamási, Illyés, Kodolányi stb.) vitáztak, tanulmányokat olvastak fel,
verseiket mutatták be.
1947. március 11-én elfogadták a kötelező iskolai hitoktatás
megszüntetését. Ilyen körülmények között került sor a Margit Intézet
fennállása negyedszázados jubileumának megünneplésére 1947. május 18-án.
1948-ban az országos tiltakozás ellenére az országgyűlés június 16-án
megszavazta az egyházi iskolák államosítását. Csak a Demokrata Néppárt
és a Keresztény Női Tábor képviselői szavaztak ellene. Slachta Margit
képviselő 2449 tiltakozást tett le a parlamenti ülés elnökének
asztalára. A XXXIII. törvényt Tildy Zoltán köztársasági elnök még azon a
napon kihirdette. Ezzel 1948-ban megszűnt a Margit Intézet.
Az új vezető megérkezéséig az intézet tanárát, dr. Knoll Istvánt bízták
meg az irányítással. A nővérek még
az épületben maradhattak, de az itt tovább működő Állami Szent Margit
Gimnáziumban nem vállalhattak tanítást, de volt még hitoktatás. A
diákkápolna egy darabig még működhetett, de 1950-ben az érettségizők már
nem tudtak bemenni a kápolnába.
Az egyházi iskolák bezárásakor Mindszenty József bíboros hercegprímás
megtiltotta a szerzetestanároknak az állami iskolában való alkalmazás
elvállalását, mert nem akarta annak kitenni őket, hogy világnézeti vagy
erkölcsi elkötelezettségükkel szemben álló nyilatkozatokra, tettekre
késztessék őket.
Miután a rend kifizette utolsó kölcsöntörlesztési adósságát is, a
kommunista hatalom parancsára 1950. június 18-án éjjel fegyveres
rendőrök törtek az épületbe és 10 perc felkészülést adtak a 48 nővérnek
a távozásra. Már egy héttel előtte leponyvázott teherautók sora állt
végig a Villányi úton. A nővérekhez besurranó növendékek vitték a
híreket. Amikor az államvédelmisek éjjel döngetni kezdték az ajtót, az
egyik leányka a még utolsóként a kápolnában maradt kegytárgyakat is
mentette fölfelé a Ménesi út felé, ahol nem álltak teherautók. Néhányan
a teherautóra rakott nővéreket sokáig követték kerékpáron, mert tudni
akarták, hová viszik őket. Az átadási jegyzőkönyvet a rend részéről Dr.
Eszterle Edit nővérnek kellett volna aláírni, de ő ezt megtagadta,
kifejezve ezzel az eljárás törvénytelenségét. Az elhurcolt nővéreket
Mezőkövesdre telepítették ki.
1950-ben Martos Flóra Gimnáziumként működött az iskola, majd a gimnázium
növendékeit szétszórták más iskolákba. 1950-től kezdve az Agrártudományi
Egyetem egy része talált otthont az épületben. Véglegesen 1967-ben
költöztek ki Gödöllőre. 1954-es tanévtől a Kaffka Margit Gimnázium
kapott termeket az épületben, melyet 1967-ben teljesen birtokba
vehetett. A margitos diákok találkozóikat nem tarthatták egykori
iskolájukban. 1988-89-ben az épületet felújítják, és kialakítják a mai
állapotot.
1989. szeptember 29-én több mint ötszáz egykori Margitos diák lépett be
a díszterembe, ott volt Flamina és Erneszta nővér. Madary Éva, Krúdy
Teréz, Sesztay Sára vezetésével alakult meg a Budai Margitosok Baráti
Köre. A kedves nővérek ideiglenes tartományfőnöke, Huszár Ilona Lujza
nővér kérelmére a Kongregáció hivatalos bejegyzése is megtörtént. 1991.
május 25-én a Kongregáció képviselőivel felkeresték Kálmán Attila
államtitkárt a rend ingatlanjainak visszaadása ügyében.
A gimnázium madártávlatból (kép: Google)
1992-ben Juhász János igazgató hozzájárult, hogy az öregdiákok
helyreállíttassák a kápolnát. Nagy anyagi áldozattal, és sok személyesen
végzett szépítési munkával elvégezték a felújítást. 1993. augusztus
31-én elhelyezték a díszteremben az iskola tervezőjének, Fábián
Gáspárnak a mellszobrát. 1995. februárjában megkezdődött a díszterem
felújítása. 1996-ban a Kongregáció visszakapta a Szent Margit Gimnázium
épületét, az állami Kaffka Margit Gimnázium jogutód nélkül megszűnt. Az
utolsó állami osztály 2000-ben érettségizett. A Szent Margit Gimnázium
nevet az intézmény 1998-ban vette fel újra. A gimnáziumban 6 évfolyamos
és 4 évfolyamos gimnáziumi képzés indult el.
2008-ban kezdődött a gimnázium rekonstrukciója a Kongregáció
bőkezűségéből. Megújultak a szaktantermek, a lift, a mellékhelyiségek,
korszerűsítették a világítást. Szent Margit képet kapott a kápolna és
elhelyezték a Keresztút stációit is. 2010-ben megindult az első nyelvi
osztály.
2019. augusztus végén letarolták a gimnázium hátsó kertjét. A
Gellérthegy aljában fekvő, nagy zöldterület az út felől nem látszik, a
Ménesi útról nézve viszont meghatározta a környék látképét, és a
szomszédos lakóházaknak - ez elsősorban a Himfy utca villáit jelenti -
kellemes, parkszerű környezetet biztosított. A terület legalább
félszázéves fái között ezelőtt az iskola sportpályája állt.
Az építkezés állapota 2019. augusztusában
A park helyére nagy méretű tornacsarnokot épített az
intézmény fenntartója, az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek
Kongregációja. Az építkezés 2019. június 14-én kezdődött (az utolsó fát
augusztus 22-én vágták ki).
A Szent Gellért Terem építése
A sportcsarnok épületének koncepcióját elsősorban a
telken való elhelyezkedése határozta meg. A Szent Gellért-hegybe
beépíthető telekrész a gimnázium mögött elegendő helyet biztosított a
tervezett épület befogadásához, valamint a terület tereplejtését
kihasználva, lejtőssége miatt a tömeg elhelyezését a terepbe
süllyesztve, földbe integrálva lehetett jól megoldani. Az iskola mögötti
terep szintjét alapul véve az építményt a domboldalba rejtették, a nagy
tömeget elásták a zöldben. A sportcsarnok hátsó része már teljesen a
föld alá került, a déli homlokzat galériaszintje pedig már teljes
egészében érzékelhető.
Homlokzatát erőteljesen meghatározzák a tetőn található szabadtéri pálya
lezárását is biztosító horganyzott pálcák, melyek a szürkére vakolt
homlokzat előtt a talajig futva fogják össze a monolitikus tömeget. A
lelátó szintjének teljes magasságú homlokzati megnyitása egyszerre
világítja be a csarnokot és teremt vizuális kapcsolatot a gimnázium
műemlék épületével.
A tornacsarnok 2020-ban (kép: Kenéz Gergely)
A tornacsarnok tetején kialakított focipálya (kép: Kenéz Gergely)
Képek
Hamarosan!