AJÁNLÓ
A Vasúttörténeti Parknak helyet adó, eredetileg
ikerfűtőháznak épült 22 és 34 állásos Északi fűtőházból mára csak a
nagyobb maradt meg, a kisebb, 22 állásos a második világháború során
megsemmisült, de fordítókorongja és mozdonyállásai ma is ott vannak a
nagyobb épület tőszomszédságában. A 70 000 m² alapterületű parkban több
mint 100 vasúti jármű tekinthető meg, köztük számos ritka mozdony. A
járműállomány az 1870-es évektől napjainkig mutatja be a vasút
fejlődését. Az intézmény célja megkedveltetni a vasutat és bemutatni
történetét a látogatóknak kellemes kikapcsolódás keretében. A park
folyamatosan bővül, fejlődik.
2006 óta működik a 184 mm nyomtávolságú kertivasút, amely 2010-től
kezdve jelentősen meghosszabbodott útvonalon szállítja a vendégeket.
A Vasúttörténeti Park legnagyobb rendezvénye a 2001 óta megrendezésre
kerülő gőzmozdony "Grand Prix”, illetve 2005 óta ehhez a rendezvényhez
kapcsolódik a Nemzetközi étkezőkocsi találkozó is.
A járművek jelentős része napjainkban is üzemképes, alkalmanként a park
rendezvényein működés közben is megtekinthetők, vezethetők. A járművek
rendszeresen közlekednek bel- és külföldre nosztalgiavonat forgalomban.
A múzeum látványa fentről (kép: Google)
A MÁV által leselejtezett gőzmozdonyok és a régi vasúti kocsik először a MÁV Nosztalgia Kft. nosztalgia útjain járták az országot és már az Északi Fűtőházban állomásoztak szabadidejükben. Később egyre több nosztalgia jármű került a Fűtőházba (pl. a 424.262-es és a 424. 287-es pályaszámú gőzmozdonyok). Ezek a járművek ekkor a nosztalgia üzemen kívül különböző filmforgatásokon is részt vettek, amelyeket már az Északi Fűtőház területén forgattak. A terület akkoriban aktívan üzemelő fűtőház volt, ahol a MÁV Rt. dolgozói teljesítették mindennapi vasutas munkájukat és ekkor még a nagyközönség számára zárva tartott (nem is volt látogatható állapotban).
A kisebbik fűtőház helyén létesült bemutató
Az idők során fokozatosan kerültek ide forgalomból kivont, régi járművek,
amelyeket a MÁV História Munkabizottsága jelölt ki múzeumi megőrzésre és a MÁV
akkori vezetésének döntése során kerültek később felújításra. A 90’-es évek
közepére már meglehetősen sok mozdony állomásozott itt.
A Magyar Vasúti Skanzen megfelelő helyszínének keresésénél egyik fő szempontként
szerepelt a „látogatóbarát” hely megtalálása, amely elképzelésnek az Északi
Fűtőház nagyon sok szempontból megfelelőnek bizonyult. A Magyar Államvasutak
História bizottsága javaslatot állított össze az üzemkörön kívül helyezett
vontatási telep területén Magyar Vasúttörténeti Park kialakítására. A
kezdeményezés a MÁV Rt. vezetésének egyetértésével találkozott és így a
Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium támogatásával, a vasúttársaság
és a szaktárca jelentős tehervállalásával zöld utat kapott a vasúti emlékeket
nem csak megőrző, hanem a bel- és külföldi érdeklődők számára megnyitni
tervezett kiállítás megvalósítása.
1996. decemberében az Északi Fűtőházban működő MÁV üzemelés kitelepítése
megkezdődött. 1999. november 22-én ünnepélyes keretek között megtörtént a Magyar
Vasúttörténeti Park hivatalos alapkőletétele. Komoly munkálatok után, amelyekkel
csak a terület egy részét sikerült felújítani, 2000. július 14-én nyitotta meg
kapuit Európa első interaktív vasúti parkja.
AJÁNLÓ
Képek
Hamarosan!
AJÁNLÓ
Északi Fűtőház
Az 1900-as évek elején a gazdasági fellendülés együtt járt a vasúti teher- és személyforgalom jelentős növekedésével. Az Északi Fűtőház megépítése azután vált szükségessé, hogy a Nyugati pályaudvar fűtőházi kapacitása kevésnek bizonyult, amelyet ráadásul addigra már "körbenőtte" a város.
Angyalföld környéke 1896-ban
Angyalföld ekkor még egy ritkán lakott, kietlennek tűnő táj volt, ahol kertek, a Rákos-patak és az abból kiváló kis tavacska vagy láp volt. Mivel itt vezetett a váci és az esztergomi vasútvonal, ezért kézenfekvőnek bizonyult, hogy az új fűtőtelepet is itt építsék meg. Az építkezés 1909-ben kezdték el és 1911 év végén lettek kész. Területe ekkor 70.000 m2 volt, ahol egy laktanya, műhelyek és egyéb kiszolgáló épületek is helyet kaptak a 22 és a 34 állásos fordítókorongos körfűtőház mellett. A két fűtőház 200 gőzmozdony kiszolgálására volt elegendő, s az utóbbi a történelmi Magyarország legnagyobb fűtőháza volt.
Az Északi Fűtőház jelölése egy 1915-ös térképen
Ezen az 1915-ös térképen nem szerepel a Fűtőház (sem egy 1928-as térképen -
talán hadititok miatt?)
Az Északi fűtőház 1914 körül
Egy MÁV 203.005 gőzmozdony a fordítókorongon
Egy MÁV 203.006 gőzmozdony (Fialovits Béla tervezte; a 125 km/óra sebességű
mozdony 160 km/órával is képes volt száguldani)
Egy MÁV 322-es gőzmozdony 1910 körül az Északi Fűtőház udvarán
A magyar vonalakon két legendás mozdonytípus állt forgalomba: a 301-es és a 327-es. Előbbi a biatorbágyi merényletnél is közlekedett, míg utóbbit a legszebb magyar mozdonynak tartották.
A 301-es és 327-es mozdonyok
A
MÁV 301
sorozatú gőzmozdonya építésének idején Európa egyik legnagyobb
teljesítményű és legszebbnek mondott gyorsvonati mozdonya, egyben a MÁV
első sorozatban gyártott túlhevítős mozdonytípusa volt, amely a nagyobb
tengelyterhelésű fővonalak gyorsvonatainak továbbítására készült, és jó
fél évszázadon keresztül teljesítettek szolgálatot nemcsak a hazai,
hanem a román vasútvonalakon is. A 301 sorozatú mozdonyokból 3+1 gyári
alváltozatban összesen 22 darab készült. A mozdonyok közül két példány,
a 301,006 és a 301,016 maradt meg fűtőgépként, meglehetősen hiányos
állapotban.
A
MÁV 327
sorozatú gőzmozdonya a magyar vasút fénykorának jellegzetes, a hazai
mozdonyépítés sajátos stílusjegyeit magán viselő, kecses vonalú alkotása
volt, mely az alacsonyabb tengelyterhelésű fővonalak gyorsvonatainak
továbbítására készült és jó fél évszázadon keresztül teljesítettek
szolgálatot nem csak Magyarország, de a legtöbb szomszédos állam
vasútvonalain is. A típus sorozatgyártása szinte azonnal megkezdődött és
igen rövid idő alatt le is zajlott. A 2–2 prototípuson felül a három
gyártási sorozatban 46, 50, illetve 40 db 327-es készült. Az első
sorozatgyártású példány 1912. novemberében, az utolsó nem egészen két év
múlva, 1914. szeptemberében hagyta el a gyárat. A 327 sorozatú
mozdonyokból végül összesen 140 db készült.
Mozdony 1932-ben az Északi fűtőház előtt
Az Északi Fűtőház 1935 körül
A kisebbik fűtőház a II. világháborúban annyira megsérült, hogy már nem lehetett megmenteni, a nagyobbik viszont eredeti formájában maradhatott meg. Igaz, a gőzmozdonyok háttérbe szorulásával funkciója valamelyest megváltozott, főként a járműjavítás került előtérbe. Az 1960-as évekre már elavulttá váltak a gőzmozdonyok, ezért elhatározták cseréjüket.
Újságcikk 1963-ból
Az Északi Fűtőház mellékvágányai 1968-ban (jobbra a máig meglévő víztorony)
A gőzmozdonyok dizelmozdonyra történő cseréjét 1962-ben kezdték el és 1969-ben fejezték be. Az 1970-es évekre csak mutatóban maradt meg néhány darab gőzmozdony, amiket leginkább a vidéki vasútállomások mellett állítottak ki.
M41-esek, M47 és MÁV 424.298 a fordítókorongon
Rokolya utca
Rokolya utca
