Bogáti-Hajdu Imre táblabíró a XIX. század végén építette fel vadász-kastélyát Rákoscsabán. A romantikus épületet neogótikus elemekkel díszítették, amely megfelelt a kor ízlésvilágának.

AJÁNLÓ

Rákoscsaba az 1848–49-es szabadságharc éveiben még csak ezerfős kistelepülés – ahol Jókai Mór és Laborfalvi Róza a legendák szerint spontán házasságot kötöttek – a századforduló után gyors növekedésnek indult, így 1910-ben ötezren, harminc évvel később pedig már tizenötezren lakták.

Döntő többségük iparos volt, kivételek azonban természetesen itt is akadtak, így a magyar társadalom minden rétege képviseltette itt magát – ilyen kivétel volt a királyi törvényszéki bíróként működő Bogáti Hajdu Imre (1848–1932) is, akinek nevéhez a környék egyik legérdekesebb épülete kötődik.

A forradalom kitörésének évében született Bogáti Hajdu Imre életútja ma még számos ismeretlen részletet rejt, az azonban egyértelmű, hogy a bírói ranglétrán lassan felfelé haladó, Mezőtúrról induló férfi élete jó részét kúriai bíróként töltötte, 1909-ben a törvényszék szabadságra ment elnökét is helyettesítette. A lapok a kor egyik legderekabb bírájaként emlékeztek rá, sőt, 1913. májusi nyugdíjazása után az Ügyvédek Lapja így foglalta össze a négy évtizedes karrierjét: "azon magyar bírák közé tartozik, ki nem ismerte a stréberséget, csak a hivatalnak élt, rendkívül sokat és jól dolgozott”.

Bogáti Hajdu a Békés megyei szeghalmi ágról származó családja 1658-ban szerzett nemesi levelet Rákóczi Györgytől (1899-ben pedig nemesi bizonyítványt), családfájuk, illetve címerük leírása pedig Kempelen Béla Magyar nemes családok című nagy munkájában is feltűnik. A férfi 1882-ben házasodott össze egy másik nemesi család sarjával, Vattay Gizellával, akitől 1884-ben, illetve a következő évben is gyermeke született.

A rákoscsabai házat nyilvánvalóan csak pihenőhelyként tartották fenn, hiszen a család Imre és József születésekor a Kálvin tér közelében – a mai Királyi Pál utca 5-7. számú házban – éltek, később pedig a hosszú időn át évente kiadott Budapesti Czim- és Lakásjegyzék szerint józsefvárosi Rökk Szilárd utcába költöztek. A visszavonulása után a rákoshegyi Casino Egyesület elnöki székébe kerülő Hajdu és felesége mindemellett a helyi közösség oszlopaiként működtek: előbbi a református egyházközség védnökeként, utóbbi pedig védőasszonyaként, illetve az 1913-ban alapított jótékony nőegyesület első vezetőjeként működött.

Ők szerveztek gyűjtést a közeli református templom 1908-ban öntött, 219 kilogrammos harangjára, sőt, a máig használt úrvacsorai kelyhet és keresztelőedényt is ők adományozták –, de Hajdu utolsó éveiben alma materét, a mezőtúri református gimnáziumot is előszeretettel támogatta.

Újságcikk 1913 júniusából

A villa építésének dátuma nem ismert, viszont a környék híres épületének számított a gazdag romantikus és neogótikus díszítettsége okán.

Korabeli képeslapon

A négy budapesti kerületet is kettévágó Rákos-patak tőszomszédságában fekvő telek az építéskor még mocsaras területnek számított, a munkák megkezdése előtt előbb lecsapolásra, majd a talaj kellő megszilárdítására volt tehát szükség – ezt azonban nem körültekintően végezték el, így a lábakra helyezett, száz évvel ezelőtt még hétezer négyzetméteres kerttel körülvett épületet a megszületése után röviddel már Süllyedő kastély néven emlegették.

Az eredetileg színezett homlokzatú, örökölt, illetve különböző árveréseken vásárolt bútorokkal berendezett, kastélynak is beillő otthon a kommunista hatalomátvétel után természetesen állami tulajdonba került, és noha a Budapestre hulló bombák, illetve a harcok miatt nem szenvedett súlyos károkat, a természetes öregedése miatt évről-évre egyre sürgetőbbé vált a felújítása.

A házat kézben tartó Fővárosi Ingatlankezelő Vállalat (IKV) is jól tudta mindezt, takarékossági okokból – számos másik épülethez, köztük a Rákóczi úti lecsupaszított szecessziós csodához hasonlóan – azonban nem az eredeti állapotra való helyreállításban, hanem a homlokzat egyszerűsítésében gondolkodtak. A hatvanas évek hajnalára ennek következtében eltűnt a főbejárat előtti csúcsíves-árkádos előcsarnok, a rajta ülő emeleti terasz, valamint a homlokzat magasítására szolgáló, valódi funkcióval nem rendelkező attikafal is.

Mindez azonban távolról sem volt elég a megmentéshez, illetve ahhoz, hogy az épület legalább lakható maradjon, így a szebb napokat is látott - és díszítőelemei jó részét továbbra is magán hordó - villa néhány évre lakatlanná vált.

A villa 1963 körül

Akkoriban talán a lebontása is felmerült, ám 1965-ben a Budapesti Várostervezési Intézet tervei nyomán jellegtelen lakóépületté gyalulták, eltüntetve az egyediségét adó jegyeket: az apró tornyokat, a kovácsoltvas díszeket, az épület középtengelyén álló pártázatos attikát, befalazták az oldalsó teraszokat, sőt, a lépcsőket és a teraszokat szegélyező kő mellvédet is fémkorlátra cserélték.

Az IKV a munkák részeként öt részre osztotta a házat, így négy komfort nélküli lakást, illetve egy egyéb célú részt alakítottak ki a korábban csak a Hajdu család, illetve a cselédek által lakott épületben, aminek az egykori szépségét elveszítő főhomlokzatán immár csak unalmassá vált ablakok és ajtók váltották egymást. A gazdagon tagolt és díszített homlokzat architektúrája szinte teljesen megsemmisült, így az épület is csak egészében emlékeztet az egykori állapotára.

2000. áprilisában a Hírhozó adott hírt a villáról: "Vajon mi lesz a „Süllyedő-kastély” sorsa?
Tavaly év végén, vételi ajánlat érkezett a rákoscsabai Bogáti Hajdú-villára. Az önkormányzat vezetése márciusi ülésén úgy döntött, nem értékesíti a Sztár TV Kft.-nek az ingatlant, hanem pályázat útján hasznosítja azt. A Rákoscsaba utca 34. szám alatti épület a XIX. század végén épült a Rákospatak mellett, annak árterén, feltöltött területen. A villa Bogáti Hajdú Imre egykori táblabíró háza volt, amely neogót stílusban épült. A telek mérete 6914 nm, az alagsor + magasföldszint + (részben) emelet beépítésű, jellegzetes homlokzatú épület közel 300 nm alapterületű. Az 50-es években az ingatlan államosítása után annak kezelője a X.-XVII. kerületi IKV lett. A csatornázatlan épület bérleti joggal terhelt, négy lakás és egy nem lakás célú helyiség van benne. Három lakásban határozatlan idejű szerződéssel laknak bérlők, akikkel közös megállapodással lehet megszüntetni a bérleti viszonyát. A három bérlő elhelyezése nyilatkozataik szerint megközelítheti a 20 millió forintot. Az értékbecslés szerint a telek értéke 30 millió forint, az épület értéke (üresen) 13 millió forint. A kastély rendbetétele, eredeti állapotának visszaállítása belekerülne 60-100 millió forintba. A VI. kerületi székhelyű Sztár TV Kft. lakottan vásárolta volna meg a kastélyt, 23 M Ft-ért. A cég irodaként, szervezési központként működtette volna az épületet. A testület nagy konszenzussal úgy döntött, nem hasznosítja a vételi ajánlatot tevőnek az ingatlant és Podani Sándor képviselőnek, a Vagyongazdálkodási bizottság elnökének (MSZP) javaslatát elfogadva, a jövőbeni hasznosításra pályázatot ír ki. A pályázat feltételeiről a májusi ülésen döntenek a képviselők".

Egy 2000. júniusában tartott lakossági fórumon többek között a villáról is szó esett. A megjelentek szóltak a Bogáti Hajdu-villa sorsának sürgős, de mindenki számára megnyugtató rendezéséről. A lakók szerint nem szabad eladni a kastélyt, inkább annak bérbe adását javasolják. Kiss Lajos alpolgármester úgy vélekedett, hogy azoktól az ingatlanoktól szándékozik az önkormányzat mindenáron megválni, melyek fenntartása súlyos anyagi, sok száz millió forintos megterheléssel járnak a kerületre nézve.

Az épület jelenleg fővárosi helyi védettség alatt áll. A rendszerváltás után Rákosmente Önkormányzatának tulajdonába került és máig is önkormányzati tulajdonban áll a benne található lakásokkal együtt.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ