Vels, Varkoch György és mások gondjaira bízott Pest városának védelmét
az Esztergomból hozzájuk csatlakozott magyarokkal 4000 főre emelte.
De a Kalocsa térségében telelő török csapatok sem tétlenkednek, s már
tavasz kezdetével támadásba lendülnek. A tavaly felvonult haderő tovább
gyarapodik: hozzájuk csatlakozik Budáról Petrovics Péter ezer ráccal, s
újabb boszniai csapatok is érkeznek. Török Bálint támogatásával 1541
márciusában sikerül bevenniük ideiglenesen Vác várát, majd onnan a török
sereg a veszélyesnek ítélt Pest város visszafoglalására indul.
Buda térségében az 1541. évi hadműveletek március 12-én veszik
kezdetüket. A Dunán felevezett török hajóhadat a pestiek erős tüzeléssel
fogadják, s rövidesen vízicsata bontakozik ki. A pesti
Habsburg-flottából 3 hajó indul támadásra, a törökök viszont 6 hajóval
veszik fel a küzdelmet, s végül is meghátrálásra kényszerítik a
pestieket.
Kászim vajdát, aki 20 tisztje kíséretében felkeresi a budai várban
Fráter Györgyöt, díszlövések közepette fogadják. A tárgyalás során
kiderül: azért jöttek, hogy személyesen győződjenek meg a budaváriak
szultán iránti hűségéről.
Pest 1541. nagyböjtjében esik át a tűzpróbán, amikor a hajóhad fedezete
alatt beérkező török szárazföldi csapatok két héten át tartják ostrom
alatt.
Március 20-án maga Mohamed bég készíti elő a módszeres ostrom
műveleteit. Miközben a pesti falakról erélyesen tüzelnek a törökökre,
egy kirohanó lovascsapat sikerrel csap össze a szpáhikkal. Mohamed a
támadás főirányát észak felől, a Bécsi kapu irányából tervezi, hová a
budaiak tűztámogatásának a fedezete alatt több ezer főnyi katonaságot
von össze. A következő egy-két nap a Budavár alatti Duna-parti vízi
rondellából is ágyútűzzel segítik a Pest körüli török hadmozdulatokat.
Március 23-án György barát áthajózik a pesti török táborba és sáncot
vetve erős puska- és ágyútűz alá veteti a falakat, de kevés eredménnyel,
mert a pestiek erélyes ellentámadással visszaűzik onnan. Mohamed március
25-ére tűzi ki az ostromot Pest ellen. Kevés tüzérségét György barát
Budáról átszállította 8 faltörővel, 2 mozsárral, 4 falkonnal és
sajkaágyúval, valamint 300 szakállas puskával egészíti ki.
A törökök a Bécsi kaputól kb. 180 méter távolságra lévő két
tüzelőállásukból az első nap 73 darab 18, 27, 36, sőt 56 kg-os
lövedékeket zúdítanak a falakra. A megindult tüzérségi előkészítést
Budáról a Duna felett a városra lőtt gyújtólövedékekkel támogatják,
itt-ott kisebb tüzeket okozván. Bár a falak jól állják a török tüzérség
első golyóbisainak becsapódásait, a másnapi 157 lövedék már jókora rést
üt a falon, a harmadnapi 337 ágyúlövés 4,5 méter hosszan ledönti derékig
a városfalat.
A Pesten körülzárt katonaság hatásosan védekezik, és sikerül a súlyos
falrombolások ellenére is visszaszorítania a törököket. A heves támadás
során a Bécsi kaput is sikerül berobbantani, de Mohamed már-már elért
sikere elmarad, mert az iszlám gyalogság sem parancsra, sem ígéretre, de
még fenyegetésre sem hajlandó támadni. A lovasok pedig kijelentik, hogy
ők „a falakra rohanni nem kötelesek".
- Támadók
Wilhelm von Roggendorf generális
Ifjabb Niklas Salm
Perényi Péter
Záray Jeromos
12000 osztrák és cseh gyalogos
6800 német lovas
8000 magyar lovas
3000 fős pesti őrség (csehek, osztrákok, magyarok)
2000 olasz és dalmát naszádos
40 ágyú
- Védők
I. Szulejmán török szultán
Hádim Szulejmán nagyvezír
Mehmed szendrői bég
Török Bálint dunántúli főkapitány
Martinuzzi György váradi püspök
2200-2400 várvédő katona
50000 török és tatár katona