A nagy létszámú Habsburg-seregnek ismételt megjelenése Buda alatt Szulejmán részére nem volt elriasztó hatású - amint Ferdinánd hitte, hanem éppen ellenkezőleg: ingerlő fenyegetésnek tűnt. Ezért a szultán már 1542 őszén elhatározza, hogy Magyarország testébe mindeddig csupán kis török szigetként beékelt Budának biztosítja éltető Duna menti összeköttetését a birodalommal, de ugyanekkor kiépíti „Üngürüsz szivének" védelmi övezetét is.

AJÁNLÓ

Ezt a magyarországi török hódítás részére kulcsfontosságú katonai akciót saját fővezérlete alatt kívánja lebonyolítani. Nem kis mértékben befolyásolja a padisahot döntésében, hogy európai szövetségese, „a legkeresztényibb király", Ferenc, a franciák uralkodója ismét támadásra ingerli, hogy V. Károly ellen folyó háborúját a Habsburgok erejének megosztásával, egy, a birodalom keleti részén kibontakozó ellenséges góc és zavarkeltés révén segítse. A szultánnak ezúttal nagyobb tervei vannak: Bécs alá készül, ám serege szűkös élelmezési helyzete ezt lehetetlenné teszi.

A török haditervet, az újabb, nagyarányúnak s igen jelentékenynek tervezett hódítást jól átgondolt, koncentrált támadás jegyében dolgozzák ki. Szárazföldön és tengeren, Ferdinánd és V. Károly ellen egy időben indulnak meg a hadműveletek. A szultán Barbarossa Hajredint 105 hajóból álló flottájával a Földközi-tengerre rendeli, maga pedig személyesen indul Magyarország ellen. De nem csupán Magyar-, Horvát- és Szlavónország elleni támadásokkal kívánja a török kialakítani Buda biztosítási övezetét

Alig takarodik el a tél hava, 1543 kora tavaszán sújt le a török haderő először. Uléma pasa boszniai csapataival egymás után foglalja el rajtaütő támadásaival a Dráva és Száva közén Verőce előterében Atyina, Rahoc, Sopron és Belostina várait, közelebb férkőzvén a magyar határhoz.

Amíg Szulejmán seregével Eszéken táborozik, parancsára Rusztem második, Mohamed harmadik, Koszrev negyedik vezér, valamint Murád pozsegai bég megtámadja, s kemény harcok árán június 23-án beveszi Perényi Péter Dráva menti erős várát, Valpót. Az előre küldött ruméliai csapatok Ahmed beglerbég parancsnoksága alatt július 7-én megszerzik Perényi másik számottevő várát, a Pécs melletti Siklóst is. Július 20-án a védők nélkül maradt Pécs kardcsapás nélkül jut török kézre.

A hajóhad Hadzsi Ali burszai emírnek, a dunai török flotta parancsnokának a vezérlete alatt a szárazföldi csapatokkal karöltve lassan, de biztosan húz észak felé. A nagy teherhajókon szállítják a tüzérséget: 40 ostromágyút, melyekbe 135 kilós golyók járnak, és több száz falkont és falkonettát. Egymás után jutnak ellenséges kézre a Baranya megyei Szász és Baranyavár, a Tolna megyei Anyásvár.

A sereghez érkezett krimi tatárok Devlet Giráj kán vezetésével messze a felvonulási úttól, Fejér, Veszprém és Győr megyékben pusztítanak, dúlnak, pánikot keltvén a lakosság körében, de közben nem kerülik el sorsukat Ozora, Simontornya, sőt a távolabbi Palota vára sem. Ezekkel az újabb hódításokkal teljessé válik nemcsak a Balkánról Buda felé vezető fő közlekedési útvonal, de a budai vár délnyugati, déli előterének a biztosítása is.

AJÁNLÓ

A padisah teljes kíséretével egyetemben Buda alatt hajókra száll, s a birodalom teljes pompáját megcsillogtató víziparádé keretében ér Buda alá 1543. július 22-én.

Szulejmán fel sem megy a várba, hanem táborba száll, s a másnap tartott haditanácskozáson dönt a budai pasa beszámolója nyomán a következő katonai lépésekről. Annak a két várnak az elfoglalása mellett határoz, mely a budai vár biztonsága szempontjából kulcsfontosságú. Az egyik az Ausztria felől befutó hadiút Buda előtti bázisa: a légvonalban 40 km-nyire fekvő Esztergom, a másik pedig az ország szívétől 55 km-nyire délnyugatra elterülő dombos vidék gócpontja: Székesfehérvár.

Buda déli átkarolásának elhárításában játszik a törökök számára fontos szerepet az ősi magyar koronázó város. Esztergom azonban nemcsak a felszabadító keresztény hadak egyik Buda elleni fő támaszpontja, de annak birtokában eredményesen háborgatható az oszmán kézen lévő budai központ is. A Dunára támaszkodó Esztergom bizonyos mértékig védelmezi Szulejmán kiszemelt áldozatát: Székesfehérvárt. Éppen ezért ügyes taktikai fogása a török hadvezetésnek a két vár ostroma sorrendjének a megválasztása. Az első csapást Esztergomra mérik.

Budán hajózzák be az ostrom tüzérségét. „A nagy kaliberű 40 ostromágyú közül némelyek negyed-fél mázsás (12-22,5 kg), mások három mázsás (135 kg), ismét mások harmadfél mázsás (157 kg), némelyek pedig két mázsás (90 kg) kőgolyókat lőnek - írja a hadjárat török krónikása, Güzel Szinán csausz. - Ezeken kívül voltak még badzsaluskák és másféle ágyúk, melyek egy mázsától (45 kg) lefelé 10 okás (12,80 kg) kőgolyókat lőnek. Továbbá volt itt még 400 zarbuzán is." A spanyol Martino Lascano és Francesco Salamanca 1300 spanyol és olasz, valamint 600 német katonával védelmezi Esztergomot, de végül is 16 napi véres küzdelem után, augusztus 10-én a fontos vár, s az első magyar királyok székvárosa Szulejmán kezére jut.

Egyébként Esztergom az első jelentékeny magyar vár, melyet a törökök szívós ostrommal szereznek meg. Miután Uszturgun, vagyis Esztergom parancsnokává emeli a szultán Hasszán pasát, s 3500 törökkel és 1200 keresztény martalóccal megerősíti a várat, az Tata kézre kerítésére tör. A spanyol és német zsoldosokkal ellátott kis vár meg sem kísérli a védekezést. A „világhódító sereg" ezután teljes hadierejével Székesfehérvár elfoglalására indul.

Szerencsés napon kezdődik az ostrom: augusztus 20-án, amikor a Habsburgok földközi-tengeri hadikikötőjében, Nizzában szállnak partra a padisah katonái. Fehérvár védelmét a korszak kiváló katonája, Pest korábbi parancsnoka, s a budai várharcok hős részese: Varkocs György vezeti, de a keze alatt vitézül harcoló spanyol, olasz, német és magyar katonák nem tudják azt megtartani az elsöprő fölénnyel szemben. Tizenöt napi öldöklő harc után, szeptember 3-án megadja magát Székesfehérvár is. A jelentős vár élére a budai pasa fivére, Jahjapasaoglu Ahmed, Ainebakti (Lepanto) bégje kerül. A magyar királyok koronázó és temetkező városa 1000 janicsárral és 3000 martalóccal Üsztülni-Beligráddá lesz.

Ferdinánd, Szulejmán hadjárata hírére, megfeszített erővel próbálja fokozni Bécs védelmét. Az ausztriai határon 8000 német és 4000 olasz áll fegyverben. Győrnél és Nyitránál 8000 magyar huszár táborozik. Maga az uralkodó 20000 fegyveres kíséretében érkezik Prágából Pozsonyba. A győri táborban a magyar lovastisztek legjobbjait találjuk Zrínyi Miklós horvát bánnal, Báthori András országos főkapitánnyal, Verbőczy Imrével s a szerb menekült Bakics Péterrel az élen. Ők tőlük telhetően mindent elkövetnek, hogy ki-védjék a portyázó török és tatár csapatok hullámait. Sőt még támadásra is jut erejük. A somlyóvásárhelyi tatár táboron olyan eredményesen ütnek rajta, hogy 3000 holttest marad a csatatéren. A Fehérvárról kiszorult Kápolnay Ferenc és huszárcsapata is bátran szembeszáll a ráküldött Malkocs bég iszlám harcosaival és bátran vállalja a halált.

Pozsonyban lázasan folynak a tárgyalások, hogy hol, mikor s mit lehetne kezdeni az újabban elvesztett területek visszaszerzése terén, de közben a szultán hazaindul, mire a cseh és a német birodalmi katonaság is sebesen elhagyja az országot, elmúlván a népüket fenyegető közvetlen veszély.

A Buda-Esztergom-Székesfehérvár háromszög minden pillére kidőlt. De az északi, északkeleti részeken is megkezdődik a Buda várát övező török védőgyűrű kiépítése. 1544-ben a még dacoló Visegrád vára is elesik a Duna mentén, majd pedig a felső-magyarországi végvárláncból a budai vártól 45 km-nyire lévő Nógrád, s 55 km-nyire lévő Hatvan is elesik.

Buda 1541. évi tragédiája Esztergom, Fehérvár és Hatvan elestével tetőzik, s ez másfél századra pecsételi meg az ország sorsát.

AJÁNLÓ