Tüntetések Budapesten, 2006.

Az 1956-os szabadságharc ötvenedik évfordulójára

Írta: Varga Máté 2019. augusztus

A 2006. évi őszi tüntetések szeptember 17-én kezdődtek Budapesten, amelynek első lépése 18-án, a Magyar Televízió akkori székházának (ma Tőzsdepalota) ostroma volt. Ezt folytatta az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján megtartott tüntetés, amely komoly összecsapásokká fajult a Belvárosban.

Előzmények

A tiltakozások szeptember 17-én kezdődtek, néhány nappal azután, hogy nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc miniszterelnök május 26-án, a balatonőszödi kormányüdülőben tartott beszéde.

Ebben a miniszterelnök beismerte, hogy sokat hazudott...

A beszéd nyilvánosságra kerülése válságot okozott a lakosság körében, amely miatt tüntetéssorozat kezdődött Budapesten és számos más magyarországi városban, amelyekben a tiltakozók a miniszterelnök lemondását követelték.

A Kormány iránti bizalom megrendülését meglovagolva a Fidesz erőteljes kampányt indított, mivel illegitimnek tekintette a miniszterelnököt. A közelgő önkormányzati választásokat a Kormányról szóló népszavazásnak állította be, amelynek sikere után szakértői kormánynak kell irányítania az országot az esetleges előrehozott választásokig.

Az önkormányzati választásokon a Fidesz nagy arányú győzelmet aratott, így a párt 72 órás ultimátumot adott a kormányfőnek, hogy mondjon le. Gyurcsány Ferenc ezt nem tette meg, hanem bizalmi szavazást indított maga ellen az Országgyűlésben, amit a kormánypárti képviselők egyhangú támogatásával meg is nyert. A népszerűtlen miniszterelnököt ezután folyamatos támadások érték, amely végül nagymértékben hozzájárult a Fidesz kétharmados többséggel megnyert 2010-es megválasztásához.

A TV-székház ostroma

A demonstrációk középpontja az Országház előtti Kossuth téren volt, ahol eleinte tízezres tömeg gyűlt össze esténként, majd a tüntetők napokon belül különböző csoportokat, szervezeteket alakítottak, melyeket egységesen Kossuth térieknek neveztek el. A tüntetők egy csoportja szeptember 18-án az éjjeli órákban megostromolta a Magyar Televízió székházát, jelentős károkat okozva az épületben, illetve több, az épület előtt álló autóban.

A 17-én kezdődő Kossuth téri tiltakozások alatt követelték Gyurcsány Ferenc azonnali lemondását, miközben a Magyar Televízió székháza előtti tömeget úgy állította be a közmédia, mintha a csoportosulás alig tenne ki néhány száz főt. Erre a Kossuth téri tüntetők közül páran átvonultak a televízió székháza elé, ahol megszavaztak egy petíciót, amelynek beolvasását követelték a televízió vezetőségétől. A feladattal Takács Andrást és Toroczkai Lászlót bízták meg, de a székházat őrző biztonsági cég emberei nem engedték be őket az épületbe. Ezután Toroczkai visszament a Kossuth térre, és fölszólította a tömeget, hogy menjenek át velük a Szabadság térre.

Rudi Zoltán, a televízió elnöke nem akart velük tárgyalni, és mivel a tömeg nem távozott az épület elől, hamarosan rendőri erősítés érkezett a székház védelmére. A tüntetők elkezdték kövekkel dobálni és szidni a rendőröket. Folyamatosan érkeztek rendőri egységek, azonban a tömeg egy sikertelen oszlatási kísérlet után beszorította őket a székház bejáratához.

A rendőrök a székházból ki-kitörve megpróbálták visszaszorítani a tüntetőket, de sikertelenül. A tüntetők sörös dobozokkal, földből kihúzott díszcserjékkel, a park felszedett burkolóköveivel dobálták őket, illetve az épületet, amelynek sok ablaka betört. A rendőrök könnygázzal és tűzoltófecskendővel próbálták feloszlatni a tömeget, majd miután minden kísérletük kudarcba fulladt, megpróbálták eltorlaszolni az épület bejáratát.

Éjfél előtt fél órával megérkezett egy rendőrségi vízágyús jármű, amellyel egy időre megtisztították ugyan a bejárat környékét, de miután a víz elfogyott, kénytelenek voltak visszavonulni.

A tüntetők ezután elkezdték felgyújtani a környéken parkoló autókat. A tűz átterjedt a bejárati kapura is, amit a kiérkező tűzoltók eloltottak, viszont ezután a tüntetők a bejárati kapu ellen irányították a tűzoltóktól elvett fecskendőt, hogy bejuthassanak a székházba. A tűzoltók erre reagálva nagyjából egy perc múlva lekapcsolták a csapok vízellátását.

Éjfél után újabb vízágyús kocsi érkezett a székház elé, minek nyomán a Rendőrség egy nagyjából 100 fős állománnyal belekezdett a második oszlatási kísérletbe. A vízágyús kocsi tengelyig süppedt a víztől felázott virágágyásban, majd az egész akció kudarcba fulladt. A rendőrök kénytelenek voltak elmenekülni, mire a tüntetők körbevették a kíséret nélküli vízágyús kocsit és szétszedték, felgyújtották azt. A vízágyúban rekedt rettegő rendőröket a tömeg a "Magyar rendőr velünk tart!" skandálása mellett békésen elkísérte a székház melletti rendőri egységhez (fontos momentum, hogy a rendőröknek nem esett bántódása!).

A hátrahagyott és használhatatlanná vált vízágyús kocsi (kép: Túry Gergely, HVG)

Közben egy néhány tízfős rendőri egység is megérkezett a tömeg oszlatására, de mivel addigra a korábbi egységet a tüntetők már visszaverték, ezért kénytelenek voltak maguk is elvonulni. Ez utóbbi viszont nem sikerült, mert a tüntetők beszorították őket a bejárat melletti beszögelésbe. A tüntetők heves kőzáport zúdítottak rájuk a tér kockakőinek felszedése után, a rendőrök pedig a pajzsukat maguk elé tartva védekeztek. A kötelék parancsnoka erre figyelmeztetésként párat a levegőbe lőtt szolgálati pisztolyából. A tömeg "Add meg magad!" és "Magyar rendőr velünk tart!" jelszót skandálva megkezdte a rendőrök lefegyverzését, de egy rendőrcsapat gyors beavatkozása kimentette a beszorult kollégáikat.

A Rendőrség sikertelen kísérletet folytatott a székház megvédése érdekében, majd az épületben felgyülemlett füst és könnygázfelhő miatt végül az épület kiürítése mellett döntött. A televízió hírigazgatója végül átvette a tüntetők petícióját, majd nem sokkal később felfüggesztették a televízió adását. Miután a tüntetők benyomultak az épületbe, az egyik esti műsor politikus vendégei a Nádor utcai hátsó kijáraton távoztak, mivel a rendőrök közölték velük, hogy nem tudják szavatolni a biztonságukat.

A tüntetőket a bejárat mögött óriási pusztítás fogadta, ugyanis korábban a behatolás megakadályozására a rendőrök minden mozdíthatót (például bútorok, ajtók, automaták) a bejárathoz hányva, embermagasságú barikádot építettek. A tüntetők többsége csak körülnézett, az aulában levő bőrfotelekben helyet foglalva, a bekapcsolva lévő nagyméretű LCD tv-ken, a Hír TV élő adását nézte, egymást és a székházat fényképezte, ám egy csoportjuk kifosztotta a büfét, a ház több szobájából elvitt mozdítható számítógépeket, az archívumból pedig több tucat kazettát.

A tüntetők az aulában pihenő rendőröket nem bántották. Éjjel 3 óra körül a rendőrparancsnok megkérte a tüntetőket, hogy most már távozzanak, akik - kisebb vita után - végül elhagyták az épületet. A Magyar Televízió munkatársainak nem esett bántódása, de különböző források szerint nagyjából 100 rendőr és 50 tüntető sérült meg az összecsapások során.

A tüntetők közül egy kiváló csoport idő közben megrongálta a Szabadság téri szovjet katonai emlékművet (lásd: Szovjet-emlékmű), lefeszegetve róla az egykori szovjet címert, amelynek helyére egy 56-os lyukas magyar nemzeti zászlót és egy Árpád-sávos zászlót tűztek. Emellett leszedték a szovjet felszabadító hősöket dicsőítő cirill betűs szöveg betűit és az obeliszket díszítő domborműveket is.

A televízió épületéről egy tüntető leszedte az Európai Unió zászlaját, hogy egy nemzetiszínű lobogóval helyettesítse, de a tömeg "tedd vissza, tedd vissza" kiáltására perceken belül visszatette, és nemzetiszín, illetve Árpád-sávos zászlót az EU zászlaja mellé tűzték. Egy dán EU-s szocialista politikus később Szájer Józsefnek címzett beszédében – a fideszes képviselő elmondása szerint – úgy interpretálta az eseményeket, hogy a tüntetők és zavargók az EU zászlóját égették.

Az MTV adásának újraindulása után a tüntetők nyilatkozatát felolvasták. Az MTV vezetősége szerint csak hajnalban vették át az írást, azt megelőzően senki nem tudatta velük, hogy petíciót szeretnének átadni.

Reggel 9 óra körül még mindig volt néhány száz tüntető a Parlament épülete előtt, 10 körülire már csak néhány tucatnyian maradtak. A nap folyamán a kérdésben megszólalt az ellenzék és a köztársasági elnök is.

Sólyom László köztársasági elnök az MTV székházánál történteket köztörvényes bűncselekményekként írta le és tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy az erőszakos bűncselekményeket az 1956-os forradalommal párhuzamba állítsák. Az ellenzék a kormányt, a kormány az ellenzéket vádolta a kialakult helyzetért. Az MTV székházából egyúttal kitiltották a HírTv stábját az ostrom elfogult közvetítésének vádjával, utóbbit a HírTV vezetése közleményében a leghatározottabban visszautasította. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter benyújtotta a lemondását, amit a miniszterelnök nem fogadott el.

Az '56-os megemlékezések összecsapásai

Az 1956-os forradalom kitörésének ötvenedik évfordulóján, 2006. október 23-án Budapesten be nem jelentett tüntetések kezdődtek, amelyek a délutáni óráktól kezdve összecsapásokba torkollottak a rendőrség és a kormányellenes tüntetők között. Az Astorián eközben külön tömeggyűlést tartott a Fidesz, amelynek végeztével az onnan hazafelé igyekvők csoportjába belekeveredtek a demonstrálók - ezt az egyesült tömeget a Rendőrség egységesként kezelve kezdte el feloszlatni.

A kövekkel támadó tömeg létszáma és ellenséges magatartása miatt a rendőrök magatartása is meghaladta a normát, amely időnként átlépte a jogszerű szintet, hiszen ellenállásra képtelen személyekkel szemben is túlzó erőszakot alkalmaztak (például eltörték egyesek ujját, vagy láb helyett fejre céloztak a gumilövedékekkel).

A Bajcsy-Zsilinszky úti tüntetőket fokozatosan szorították rá a Deák téri tüntetőkre, amelyet viszont az Astorián tartott Orbán-gyűlés akadályozott meg az elvonulásban (kép: Árvay Károly / Reuters)

A tüntető csoportokat a rendőrök terelgették a városban, miközben a vonulók száma egyre nőtt. Útba ejtették a Bazilikát, a Körutat, az Oktogont, míg végül a Corvin közbe már több ezren érkeztek. A feszültség lassan épült: csatlakoztak a Gój motorosok is, a szónokok pedig kiadták az új jelszót: 56-2006. Mindeközben a parlamentben ünnepi beszédet mondott Kosáry Domokos, az 56-os Emlékbizottság elnöke, Gyurcsány Ferenc és az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso.

Rendőrök gumilövedékkel tüzelnek a tüntetőkre (kép: Barakonyi Szabolcs / Index.hu)

Az aránytalan mértékben, részben szükségtelenül és törvénysértően alkalmazott erőszak, a több esetben megvert vagy letartóztatott jelenlevők, illetve a fogvatartás során elkövetett további bántalmazások jogi, erkölcsi és politikai vitát robbantottak ki, s tovább polarizálták a közvéleményt.

Október 23-án hajnalban a rendőrség kiürítette a Kossuth teret a napközben tervezett állami ünnepség miatt, amelyen három király, 18 államfő, 6 kormányfő és több nemzetközi szervezet vezetője vett részt. Takács András, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 szervezet politikai ügyvivője bejelentette, hogy "mivel a rendőrség feloszlatottnak tekinti a demonstrációt, oda már nem térhetnek vissza, és az alkotmányozó nemzetgyűlést sem tudják megtartani". Bejelentette, hogy panasszal fog élni a rendőrség oszlatásának jogosságával szemben (2010-ben a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy jogellenes volt a tér kiürítése - elszámoltatás később sem történt). Demszky Gábor helytelenítette a Kossuth tér kiürítését. Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója szerint a Parlament előtti 56-os ünnepség helyszíne közelében, a hétfő délelőtti zászlófelvonás ideje alatt gumibottal támadtak rendőrök demonstrálókra, köztük nőkre és idősekre.

A rendőrség közleményére alapozva a médiában sorozatosan jelentek meg fényképek a tüntetők sátraiban talált "fegyverarzenálról": kődarabokról, lándzsákról, késekről, zokniba töltött faszénről, kalapácsokról, fűrészekről, csőfogókról, "harci vasgolyókról", valamint "gyúlékony anyagokról".

Takács András, az MNB 2006 politikai ügyvivője közleményben jelentette ki: az eszközök a sátrak és a fából készült színpadok felállításánál és karbantartásánál eddig is rendszeresen és békés célokra használt eszközök, a "harci golyók" egy pétanque nevű szabadtéri játék kellékei, és ezeket a veszélyesnek is minősíthető eszközöket a rendőrség felszólítására halmozták fel a konyhasátornál az előzetes egyeztetések alapján, hogy megkönnyítsék a tér biztonsági átvizsgálását. A "gyúlékony anyagok" közül a benzin a színpadtechnikát árammal ellátó aggregátor üzemanyaga, a gázpalackokat pedig meleg ételek elkészítésére használták. A rendőrség bejelentette, hogy "felfegyverkezve gyülekezés" miatt eljárást fog indítani a tüntetők ellen.

10:30 körül a rendőrség körbezárta a tüntetők egy nagyjából ötvenfős csoportját a Széchenyi - Nádor utca sarkánál. Ugyanekkor a Bazilikánál több tucat fiatal gyűlt össze, akik angol nyelvű transzparensekkel szerettek volna az állami ünnepség helyszínére jutni, de nem engedték őket. A tömeg ekkor átvonult a Széchenyi István térre, majd onnan vissza a Bazilikához. Papp Lajos szívsebész itt javasolta, hogy ha jönnek a rendőrök, vonuljanak be a templomba, mivel ott nem bánthatják őket. Ezt az ötletet az Origo riportja szerint elvetették, a Hír TV tudósítása szerint viszont felhívták a tömeg figyelmét: nem maradhatnak a helyszínen, mivel az nincs bejelentve, de vonuljanak a Corvin közbe, mivel ott bejelentett megemlékezés zajlik. A rendőrség a Nyugati tér felé szorította a tüntetőket.

11:30 körül a demonstrálók elindultak a Corvin köz felé, ahová 12:15 körül meg is érkeztek - út közben Budaházy György sokszorosított levelét osztogatták, aki cáfolta, hogy lázadást készítene elő (Budaházy ellen ekkor már kőrözés volt kiadva). A Corvin köz ekkorra már megtelt, így a többezresre duzzadt tömeg a Nagykörúton ácsorogva megakasztotta a közúti járműforgalmat.

13:00 óra körül a Corvin közbe motorosok érkeztek, akik csatlakoztak a tüntetőkhöz. Nemsokkal később megjelent Wittner Mária és Pitti Katalin is. A tüntetők fél kettő körül döntötték el, hogy a Kossuth tér felé vonulnak tovább, azonban csak egy órával később indultak el.

14:30 tájékán érkeztek meg az Astoriára, ahonnan átvonultak a Deák Ferenc térre.

16 órakor az Arany János utcánál mintegy 500 rendőrség vízágyúkkal és könnygázgránátokkal támadt a tüntető tömegre. Körülbelül ezer tüntetőt kezdett el oszlatni a rendőrség a Parlamenthez vezető Alkotmány utca és az azt keresztező Hold, illetve Vadász utca sarkán, mivel a tüntetők feldöntötték a rendőrség által az Alkotmány utcában felállított kordont (a Kossuth teret már nem lehet megközelíteni, mert hajnal óta kordonnal zárták le a környező utcákat). A tüntetők több száz fős csoportja menekülni kezdett, amikor könnygázgránátot vetett be a rendőrség (köztük e honlap főszerkesztője is - a szerk.). A könnygáz már az új típusú, paprikaalapú szer lehetett, mert többen hányni kezdtek, amikor belélegezték a füstöt, erre korábban nem volt példa. Mások arról számoltak be, hogy a paprika alapú könnygáz - hacsak valaki nem paprika-allergiás - nem olyan vészes, legalábbis nem erősebb a korábbi típusnál.

Pár perccel később a felkelők elfoglaltak és keresztbe állítottak egy trolibuszt a Bajcsy-Zsilinszky úton. Az Astoriánál a tömeg egy része eloszlott és sokan a felkelőkhöz csatlakoztak.

16.35-kor szemetes edényekből, vastáblákból és kordonokból emelnek barikádokat a tüntetők az Arany János utcánál. A rendőrök könnygázzal lövik őket. Állítólag gyerekek is vannak a tömegben, de erre a rendőrök nincsenek tekintettel. Mikor egy ember erre figyelmeztette őket, durva, trágár szavakkal elhajtották, vagyis szemlátomást parancsra cselekedve nem finomkodnak az eszközökben. A rendőrök már három vízágyút sorakoztattak fel a Bajcsy és az Andrássy út kereszteződésében, amellyel valószínűleg meg akarják osztani a tömeget, mert mintegy kétszázan benyomultak a Paulay Ede utcába.

A rendőrök színes jelölőfestéket szórtak a Deák tér környékén álló tüntetőkre, eközben a tüntetők egy kisebb csoportja házi készítésű röplapok osztogatásával próbálta a Fidesz-nagygyűlésén álló tömeget a Deák térre hívni - sikertelenül.

Ekkorra a Deák tér környékén patthelyzet alakult ki, ahol kb. 500 rendőr állt szemben több ezer emberrel, akik az Astoriág állnak, összeérve a Fidesz-gyűlés tömegével. Az elvonulás e tömegrendezvény miatt sem volt lehetséges. A rendőrség ezekben a percekben láthatóan leállt az előrenyomulással, mert meg akarták várni, amíg az Astorián zajló gyűlés véget ér és a Fidesz tagjai elhagyják a területet,nehogy a legálisan megtartott műsort is feloszlassák a tüntetőkkel együtt.

A rendőrség 17 óra előtt figyelmeztető lövéseket adtak le az Andrássy út és a Bajzsy-Zsilinszky út sarkán összegyűlt tüntetők felé - jelentette az MTI tudósítója a helyszínről. Az MTI munkatársa kétféle hüvelyt talált: az egyik géppisztolyból származó vaktöltényé, a másik sörétes puskába való 12-es riasztó lövedéké volt.

Ezután a Városháza téren álló BUDAPEST A SZABADSÁG FŐVÁROSA feliratú óriás betűket a demonstrálók szétszedték, kivették belőle a SZABADSÁG kifejezést, majd az útra cipelték, ahol keresztbe tették a könnygázgránátokat lövöldöző rendőrök előtt. Közben a Deák térnél vízágyúkból kék és zöld színű folyadékot locsolnak a tüntetőkre, hogy később könnyebben azonosíthassák őket az oszlatás során. A tüntetőket közben egyre jobban az Astoria felé szorítják, így hamarosan összefüggő tömeggé vált a tüntetők és a Fidesz-gyűlésen résztvevők tábora. A fideszes tömegben röplapokat osztogatnak, melyen felhívják a figyelmet arra, hogy alig 200 méterrel arrébb brutálisan oszlatják a tömeget: a Fidesz-felszólalók nem vesznek tudomást az ekkor már minden bizonnyal hallható lövöldözésről.

17:10-kor Orbán Viktor is megkezdte a beszédet, de szemlátomást nem vesz tudomást a párszáz méterrel odébb lévő tüntetésről és annak oszlatási kísérletéről. Ezután válik feltűnővé, hogy a rendőrök nem viselnek azonosítószámot, holott a Törvény ezt kötelezően előírja. Ezzel válik bizonyítottá, hogy a Gyurcsány-féle kormányzat nem szeretné, ha rendőrei azonosíthatóakká válnának az esetleges túlkapások utólagos kivizsgálásakor.

A felkelők barikádot emeltek a Bajcsy-Zsilinszky úton a Paulay Ede utca és az Anker köz között. A rendőrök egyelőre erőt gyűjtenek, mozdulatlanul állnak és kivárnak. A tömeg feléjük tolja a barikádot.

Ekkorra már a nemzetközi sajtó, köztük a BBC és a CNN is vezető hírekben hozzák a budapesti eseményeket.

A nagygyűlésen nem közölték a tömeggel, hogy a Deák téren tömegoszlatás zajlik, bár a körúton a Deák tér felé állók nagy része hallhatta a könnygázgránátok robbanásait. A Deák térre szorított tömeg hosszú ideig nézett farkasszemet a rendőrökkel, köztük és a Fidesz-nagygyűlés tömege között a rendezvény végéig több száz méteres szabad tér volt, amelyen csak ritkásan álltak vagy mozogtak emberek. A Fidesz-megemlékezés végén (17:45) a műsorvezető azt tanácsolta a résztvevőknek, hogy a Blaha Lujza tér, illetve a Kálvin tér irányába induljanak, mert a Deák tér felé nem célszerű, mégis sokan, akik arrafelé laktak, arra vették az irányt.

Az oszlató kötelék a gyűlés befejezte után mindössze egy perccel megkezdte a támadást a Deák téri tömeg ellen, feltételezve, hogy a Fidesz-gyűlésről "a normális és tisztességes emberek" az ellenkező irányba távoznak. A tüntetőket fokozatosan az Astoriához szorították; a rendőrséghez közel álló Papp-bizottság jelentése szerint a Fidesz-nagygyűlés tagjainak ezalatt mintegy háromnegyed óra állt rendelkezésére a helyszín elhagyására, bár egyes szemtanúk ezt a kérdést jóval árnyaltabban látják, és az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának az események kivizsgálására létrejött albizottságának vizsgálata után készült jelentés is elmarasztalta a rendőrséget az oszlatás szakszerűtlen volta miatt.

Épp emiatt is látszik, hogy a rendőrség felsőbb parancsra, szándékos bosszút állt a Magyar Televízió székházánál történt sérelmük miatt, amelyet az azonosítószám hiánya is alátámaszt. Fél öttől kezdve a Deák téren és a Városháza téren a rendőrök folyamatosan lőtték a könnygázgránátokat, gumilövedékeket, illetve használták a vízágyút, válaszul a demonstrálók egy része utcaköveket dobált feléjük.

17:45 körül a tüntetők torlasz gyanánt az útra tolták a Városháza téren kiállított korabeli 1956-os járműveket, majd tíz perccel később beindítottak egy T–34-es tankot, amely már az 1956-os forradalomban is részt vett.

A páncélos néhány zászlót lobogtató emberrel a tetején és több száz lelkes tüntető által követve megindult a vízágyúk és a rendőrsorfal felé. A járművet vezető 65 éves Horváth György nyugalmazott harckocsizó száz méter megtétele után megállt, mert túl veszélyesnek ítélte a továbbhaladást.

Ekkor a rendőrök gumilövedékeket és mintegy félszáz könnygázgránátot lőttek pár másodperc alatt a tüntetők közé, amellyel hatalmas gázfelhőbe burkolódzott a környék. Ez megállította a rohamot, majd a rendőrök támadást indítottak és a már álló tankot körbevették. Ezután Horváth Györgyöt kirángatták a harckocsiból és megverték.

Az egyik könnygázgránát a Deák téri aluljáróba gurult be. Hat előtt tíz perccel általános rendőri támadás indult a tüntetők ellen, akik a Dohány utca irányába és az Astoria felé menekültek, ahonnan a Fidesz nagygyűlés vége után (17:45) a résztvevők elindultak hazafelé – többen a Deák tér irányába tartva.

18 órakor a Deák téren a rendőrök lovasrohamot indítottak és kiszorították a tömeget a térről, vaktában lövöldöznek a könnygázgránátokkal, sok lövedék erkélyekre és háztetőkre esik. A zsinagógánál egy mentőbe éppen négyen hoztak egy láthatóan eszméletlen sérültet, amikor a rendőrök a mentő mellé is odalőttek egy könnygázgránátot, s nem engedik a sérültek közelébe a mentőket. Jelenleg az Astoriánál folynak a harcok, 7-8 ezer ember áll szemben az ország minden tájáról felhozott rendőrökkel. A felkelők barikádokat emelnek.

18:15-kor a tüntetők egy kisebb csoportja a Dohány utcai zsinagóga előtt sörösüvegeket hajigált, rigmusokat skandált. A tüntetést a rendőrök gumilövedékekkel és könnygázzal oszlatták fel, eközben az egyik tüntető szemét közvetlen közelről egy rendőr gumilövedékkel meglőtte, a segítségére igyekvő mentőket pedig könnygázgránát-találat érte. A gumilövedékkel eltalált tüntető egyik szemére megvakult. A rendőrség a Károly körútról nyíló utcákat a Deák tér és az Astoria között lezárta, az egyetlen Gerlóczy utca kivételével, ott viszont folyamatosan lőtték és gumibotozták az oda beszorított menekülőket.

Egy, a Fidesz-gyűlésről távozó sérülést szenvedett család (kép: Mező Bálint)

Az atrocitások ezután hatalmas méreteket öltöttek: a helyszínen tartózkodó Garamszegi Laurát például két rendőr a hajánál fogva rángatta ki egy kollégium előteréből, ahova a rendőrségi roham elől menekültek több társával. Később gumibottal ütötték a fejét, a gyorsbilincstől a csuklója is vérzett, és amíg hátrabilincselt kézzel, előre hajolva kísérték őket a rádió udvaráig, addig sem maradt abba a bántalmazásuk. Csáki Lívia pedig elmondta, volt olyan, amikor az egyik rendőr, uralkodva magán, nem akart gumibottal lesújtani rá, egy mélyebb hangú társa azonban üvöltve parancsolta kollégájának, hogy „ne kímélje”. A lányt olyan erővel ütötték, hogy a feje felszakadt, majd a földre rogyott, ám ekkor a „véres hajánál” fogva felemelték, megbilincselték és tovább bántalmazták. A szörnyűségek ezután tovább folytatódtak. Egy másik rebiszes egység az „összefogott” fiatalokat, váltva a kollégákat, a Magyar Rádió épületébe „kísérte”. Itt a fejüket a fal felé tartva kellett órák hosszat térdepelniük, ha valaki megmozdult, vagy elfordította a fejét, azt rögtön szankciók követték.

Izraeli katonák miatt voltak a rendőrök azonosítószám nélkül?
Vagy a későbbi kivizsgálások előtt akartak láthatatlanná válni?

Az egyik rendőr kijelentette, hogy "mostantól nincs nevük, csak számuk", és a tanúk, illetve a még ott lévő többi fogvatartott nyakára, kezére, homlokára számokat rajzoltak. Azt is megparancsolták nekik, hogy tilos a rendőrökre és egymásra nézniük. Az épületből többüket a VIII. kerületi rendőrkapitányság fogdájába vitték. A rossz állapotban lévő Csáki Líviát pedig végül kórházba szállították, igaz, nem akármilyen körülmények között. A mentőautóban sem hagyták magára a rendőrök, egyik kezét pedig külön kikötötték. Orvosi ellátást csak úgy engedélyeztek neki „kísérői”, ha ők is jelen lehetnek. A rendőrök körbeállták, nevettek rajta, mindezeket pedig obszcén célzásokkal is tetézték. A kezelés során az orvost és asszisztensét nevetve arra biztatták, hogy a szabaddá tett fejsérülése ellenére, borotválják le a lány haját. A lányok megpróbáltatásainak ezzel nem lett vége, mivel a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte mindhármukat, és csak tizenkét nap múlva, a másodfokú döntés alapján kerülhettek szabadlábra.

18:30 körül a rendőrség már az Astoriára lőtt ki könnygázgránátokat, a nagygyűlés technikai berendezéseiben súlyos károkat okozva. Hét óra előtt tíz perccel állóháború alakult ki az Astoriánál, a rendőrök folyamatosan lőtték a tüntetőket és a korábbi Fidesz-gyűlés résztvevőit.

19:20-kor a rendőrség benyomult az Astoriára, az ott összegyűlt tömeget kétfelé oszlatták. Egyik részét a Blaha Lujza tér felé szorították tovább, a másik részét pedig a Ferenciek tere irányába tolták.

A hatalom már a parlamenti ellenzéket sem kímélte: Révész Máriusz fideszes képviselő is a sérültek között van. Révész elmondta, elvesztette az eszméletét a Rákóczi úton, nem emlékszik semmire. Az Indexnek elmondta, egy mentőautóban ül, véres a nadrágja és a feje is, valószínűleg kórházba viszik. Megkérdezte a rendőröket, hogy miért erőszakoskodnak a Fidesz-rendezvényén, mire fejbe lőtték gumilövedékkel - állította egy szemtanú az Indexnek. A fideszes politikust a Honvédkórházba vitték.

20 órakor a Dohány utcai zsinagógával szemben lévő Katapult nevű kocsmába körülbelül 100 öreget, fiatalt menekítettek, de a rendőrök nem engedik ki őket, majd gázspray-t fújtak a helyiségbe.

Mindeközben Gyurcsány Ferenc megjelent a Felvonulási téren, hogy felavassa az '56-os emlékművet. A téren több száz tüntető és motoros zajong, járatják a motorokat, nem akarják engedni, hogy a miniszterelnök szóhoz jusson. A Dózsa György utat több száz méter hosszan lezárták.

20:37-kor a Blaha Lujza téri tömeg megindult a Hősök tere felé. A Felvonulási térnél befejeződött ünnepségről a tüntetők is a Hősök tere felé tartanak. Ezután a Nagydiófa utca és a Rákóczi út sarkán a felkelők barikádot emeltek, előtte máglya ég, farkasszemet néznek a karhatalommal.

21:20-kor a Kossuth Lajos utcánál a felkelők a karhatalomtól zsákmányolt kettős kordonnal erősítették meg barikádjaikat. A rendőrök egyelőre mozdulatlanul állnak. Egy-két ezer főnyi tüntető lehet a Kálvin tér és a Nemzeti Múzeum között, a rendőrök könnygázgránáttal tüzelnek rájuk. Közben megérkeztek a Felvonulási térről a nemzeti érzelmű motorosok és kábé húszan felálltak a rendőrökkel szemben, bőgetik a motort. Itt este tízig rengeteg könnygázgránátot lőttek még a tüntetők felé. A háromnegyed tízkor megindult rendőrattak rövid idő alatt szétkergette a tüntetőket, akik nem állnak ellen a rohamnak. A tüntetők a Népszínház utca felé és más kisebb utcákba érkeztek, ahol csoportjuk feloszlott.

Vértesaljai László jezsuita szerzetest többször is bántalmazták a karhatalmi erők. Ártatlanul és békésen viselkedett, mégis besodorták a pajzsok elé, majd a következő felkiáltások hangzottak el a pajzsok mögül: "Húzzátok be a papot!". Miután ez megtörtént ütlegelni és rugdosni kezdték. Megtaposták a kezében tartott nemzeti zászlót is, amelyet Vértesaljai később a templomában kiállított. Az Index hírportál október 31-én kétségbe vonta a pap megverését és a jelen levő fotóriporterükre hivatkozva azt közölte, hogy a rendőrök nem verték meg, csak többször megrúgták Vértesaljai Lászlót, aki viszont azt állította, hogy ez az eset csak az első konfliktusa volt a rendőrökkel: a sorfalba beemelés és megverés később történt, amit orvosi látlelet is bizonyít.

Háromnegyed tíz körül megindult a roham a Kossuth Lajos utcában összegyűlt tömeg ellen is, ahol a már korábban kilőtt könnygázgránátok miatt elviselhetetlenné vált a füstszag. A tüntetők a Ferenciek tere felé vonultak vissza. A korábban az Astoriától a Kálvin tér felé visszavonuló tüntetők egy része is a Ferenciek tere környékére érkezett a mellékutcákon keresztül.

Negyed tizenegy körül újabb rendőrroham még jobban visszaszorította a demonstrálókat, akik az Erzsébet híd pesti hídfőjénél álltak meg. Időközben megérkeztek a Kálvin térről korábban elkergetett tüntetők is, így a tömeg több ezresre duzzadt. Az északi Klotild Palota építési területéről állványokat, gerendákat, betonkeverőket hoztak és egy barikád építésébe kezdtek az Erzsébet híd pesti hídfőjénél.

A tüntetők a megépített torlaszra benzint öntöttek, terveik szerint a rendőrroham kezdetekor gyújtották volna meg a faszerkezetet. Éjfél után megkezdődött egy másik barikád építése az Erzsébet híd budai hídfőjén is, mivel a tüntetők olyan információkat kaptak, hogy a rendőrök Budáról próbálnak majd előretörni a Ferenciek tere irányába. A budai hídfőn épült barikád azonban sokkal kisebb lett, mint a pesti oldalon lévő.

Súlyos sérültjei voltak az összecsapásoknak: a rendőrök kilőtték az egyik tüntető szemét. Hírügynökségi információk szerint két életveszélyes és egy súlyos állapotban lévő sérültet szállítottak a Honvéd kórházba. Az orvosok tájékoztatása szerint "a kilőtt szemű tüntető már nem fog látni erre a szemére, s a lövedék jelenleg is az arcüregében van". A másik életveszélyes állapotban lévő sérült mellkasába fúródott a lövedék, a súlyos sérültnek pedig a hóna alatt robbant fel egy gránát.

22:40-kor a rendőrök megrohamozták a Blaha Lujza téren álló tömeget. A karhatalom megvadult pribékjei fegyverként használják a könnygázlövedéket, fejre, és törzsre adnak le lövéseket.

23.15-kor a felkelők a Wesselényi utcánál is barikádot emelnek. A rendőrség vízágyúval, lovasokkal és nagy számban felszerelt hadtestekkel indult el a körúton a tüntetők irányába a Blaha Lujza térnél. Azok a Wesselényi utcánál székekből, táblákból és kukákból barikádot állítottak fel, amelyeket meggyújtottak. A rendőrség közben a mellékutcák felé is igyekszik kiszorítani a tömeget. A tüntetők folyamatosan üvegeket dobálnak, erre a rendőrök könnygázgránátokkal válaszolnak. A felkelők egyes csoportjai Molotov koktélokat gyártanak.

23:35-kor a rendőrök két busznyi erősítést kaptak az Erzsébet-hídnál, és a jelek szerint támadásra készülnek.

Éjfélkor a József körúton felkelők egy csoportja személyautóval próbálta meg áttörni a rendőrkordont. A rendőrök közül senki sem sérült meg. A rendőrök azt igyekeznek megakadályozni, hogy a tömeg visszatérjen a Blaha Lujza térre. A tüntetőket a Boráros tér irányába próbálják kiszorítani. A Veres Pálné utcában épített barikád védelmében a tüntetők egy része a Curia utca felől hátba támadta a rendőröket, megdobálták őket, mire a rendőrök könnygázt lőttek vissza.

0:50-kor a felkelők haditerveket készítenek a rendőrroham esetére. A Ferenciek terén önkéntes vezérek símaszkban kisebb csapatokat gyűjtenek maguk köré, és földre rajzolt haditervvel instruálják a tüntetőket. Az egyik mellékutcában három autót borítottak fel és ezekből építettek barikádot. Egyre erősebb a barikád a Curia utcában is. Három autót is felborítottak a tüntetők, és barikádelemként használták fel azokat. Az egyiknek a tetején már tégladarabok is vannak.

Éjjel egy órától a Ferenciek terén lévő tüntetők száma elkezdett fogyatkozni, a többségük hazaindult. Ugyanettől az időponttól kezdve már biztosnak volt mondható, hogy Budán rendőrök vonulnak az Erzsébet hídhoz a Hegyalja út irányából.

1:30-kor egy hóekével felszerelt KrAZ teherautó áttörte a híd budai végén emelt barikádot, a rendőrök, rendőrségi autók, rabomobilok elindultak a hídon át a Ferenciek tere felé. Ugyanebben az időpontban könnygázgránátok tömege zúdult a Ferenciek tere felől a tüntetőkre. A rendőrök végigvonultak a hídon és hátba támadták a tüntetőket, akiknek nagy része azonnal elhagyta a helyszínt és futásnak eredt a Váci utca és a pesti alsó rakpart irányába. Mindösszesen néhány tucat tüntető maradt az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, ők megdobálták a rendőröket, de aztán ők is elfutottak. A környező utcákban ezután még egy ideig folyt a tömegoszlatás. A hídfőre zúdult hatalmas könnygázfelhő reggelre sem oszlott el teljesen, volt olyan üzlet a környéken, ami emiatt zárva maradt.

Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél összegyűlt néhány száz fős tömeg szétkergetése után, hajnali két órától a rendőrség egyes egységei bejárták a környező utcákat, de jelentős ellenállásba már nem ütköztek.

2:20-kor egy hajléktalant és egy turistát vertek az őrjöngő rendőrök. Látszólag ok nélkül fújtak le közelről arcon gázsprével egy hajléktalant a Vámház körúton a rendőrök, majd jóízűen nevettek a szerencsétlenen, jelentették az Index helyszíni tudósítói. Később egy francia fiatalt is megvertek a Vámház körúton a rendőrök, megbotozták, majd otthagyták. Egy újságíró hívott ki hozzá mentőt, ami végül egy rosszul lett rendőrt is elszállított. A francia turista egyébként segített a felkelőknek a barikád építésében.

A karhatalom vadászik azokra, akiknek ruháját megfestette a vízágyúkból fecskendezett színes folyadék. A rendőrök razziát tartanak a belvárosi szórakozóhelyeken, s akinek vizes a ruhája, azt azonnal begyűjtik.

A 2006-os rendőrterror utóélete

Politikusok felelőssége

A 2006-os ügyekben a 2010-es kormányváltás után történt fordulat, amikor maga Orbán Viktor miniszterelnök tett ígéretet arra, hogy kivizsgálják a történteket, emellett a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomozást indított, amelynek eredményeként Bene László volt országos főkapitányt, Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt, Dobozi József, a REBISZ volt parancsnokát és Mittó Gábort, a Szabadság tér helyszíni vezetőjét, valamint 14 társukat elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolták meg. Perük 2013. szeptember 17-én kezdődött a Fővárosi Törvényszéken.

A Központi Nyomozó Főügyészség vádjával szemben sokkal súlyosabb megállapításokat tett Balsai István volt miniszterelnöki megbízott, aki szerint a rendőri vezetők nem szakmai tévedésből, hanem legfelsőbb politikai utasítás alapján cselekedtek 2006 őszén. Balsai jelentése szerint szükségszerű lett volna vizsgálni Gyurcsány Ferenc politikai és jogi felelősségét is. A jelentés kiemelte, Gyurcsány Ferencnél felvetődhetett a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is:

A törvényi szabályozásra figyelemmel a terrorcselekménynek nem csak a külföldi sajtóhírekből és mozifilmekből a közvélemény által is ismertebb cselekmény minősülhet, hanem hatályos büntetőjogunk szerint a lakosság megfélemlítése is, amennyiben az erőszakkal párosul.

A volt miniszterelnöki megbízott szerint...

Ami 2006. október 23-án történt Budapest belvárosában, az alkalmas volt a lakosság megfélemlítésére, ugyanis nemcsak a közterületeken jelen lévők, de a TV nézők tudatában is alappal keletkezhetett reális félelemérzet.

A jelentés hangsúlyozta, megalapozottan feltehető, hogy az október 23-i tömegoszlatást vezető rendőri vezetők...

...nem gondatlanságból vagy egyszerű szakmai tévedésből, hanem magatartásuk következményeit előre látva annak a tudatában cselekedtek, hogy ezzel a békés állampolgárok gyülekezési jogát korlátozzák" (például, amikor megtiltották, hogy részt vegyenek a Kossuth téri megemlékezésen - a szerk.).

A Balsai-jelentést az országgyűlés alkotmányügyi, emberi jogi, valamint rendészeti bizottsága is megtárgyalta, a parlament pedig 2012 márciusában 279 igen szavazattal 11 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta. A Balsai munkáját segítő Völgyesi Miklós 2011 októberében terrorcselekmény miatt feljelentést is tett Gyurcsány és a politikai-rendőri vezetés ellen, azonban az ügyészség végül nem indított nyomozást.

A 2006-os rendőrterror miatt Bene László volt országos és Gergényi Péter egykori budapesti rendőrkapitány, valamint társaik ellen zajló eljárásban nevetségesen enyhe ítélet született. Az akkori politikai vezetés nem került a vádlottak padjára, annak ellenére, hogy a 2006-os törvénysértések hátterét vizsgáló Balsai-jelentés, illetve a bizottság munkájában döntő szerepet vállaló Völgyesi Miklós szerint is megkerülhetetlen lett volna – a rendőröket a saját nyilatkozata szerint is utasító – Gyurcsány Ferenc felelősségre vonása.

Rendőri túlkapások

A bírók szerint a rendőrök fedezik egymást és a tárgyalóteremben nem emlékeznek semmire. "Te voltál az, aki odajöttél és hátrafeszítéssel eltörted az ujját, te is tudod, én is tudom" – mondta G. Csaba rendőr törzsőrmester egykori parancsnokának, V. László rendőr őrnagynak a tárgyaláson lezajlott szembesítésen a Fővárosi Ítélőtáblán.

A megbilincselt, földön fekvő sértett ujjának és lábának eltörésével a mintegy harminc főt, köztük két mesterlövészt számláló rebiszes alosztály kötelékében oszlató G. Csabát vádolta a bíróság, ám miután első fokon elítélték érte, fellebbezett és a parancsnokára vallott, noha tart a bosszújától.

Ez az egyetlen olyan eset, amikor egy 2006. október 23-i rendőri túlkapás miatt egy rendőr terhelő vallomást tett a kollégájára, ráadásul egy főtisztre, aki korábban a parancsnoka volt.

A sértett, Fábián Gábor a Fidesz nagygyűlésén vett részt az Astoriánál, majd hat óra körül elindult a Deák tér felé. A Dob utcáig jutott, ott a fal mellé húzódva várta, hogy a szemből érkező rendőrsorfal elhaladjon az Astoria felé. Az odaérkező rendőrök leteperték, aztán öten-hatan nekiestek: a hátát, a veséjét és a fejét ütötték, arcára, vállára, derekára és mindkét lábára ráálltak, gumibottal ütötték és bakanccsal rugdosták, eközben a lába is eltört. Miután megbilincselték és a földre fektették, egy magas, parancsnokként viselkedő rendőr a férfi már bilincsben lévő bal kezének középső ujját eltörte. Ezután rohadt Fidesz-bérencnek nevezték és arcon köpték, majd közölték vele, hogy a régi rendszerben már a helyszínen agyonlőtték volna, de ezt most majd a Gyorskocsi utcában fogják megtenni.

Szemkilövések Ugyanakkor és ugyanott, fél hét körül a Károly körút és a Dob utca sarkán lőtték ki Nagy László fél szemét gumilövedékkel a tömegoszlató rendőrök. 15-20 méterről, fejre célzott lövést kapott egy lövésztől, azonnal elveszítette az eszméletét, mentők szállították kórházba. Szájüregén keresztül műtötték ki az arcüregéből a másfél centis gumilövedéket, amely az arccsontját is darabokra törte. Bal szemére véglegesen megvakult.

A helyszínen V. László rohamosztaga és más rendőri egységek oszlattak, köztük legalább öt gumilövedékes puskával rendelkező rendőr dolgozott. Hogy melyikük lőtte ki Nagy László szemét, a nyomozás (többek között az azonosítószámok hiánya miatt is!) nem tudta megállapítani, senkit nem vontak felelősségre.

Negyed óra múlva, háromnegyed hét körül Kenéz Károly kávézótulajdonos hazafelé tartott a Síp utcában, amikor a Dohány utcából a Zsinagóga irányából körülbelül húsz-harminc egyenruhás, sisakos rendőr fordult be a Síp utcába, egymás mellé álltak és elkezdtek könnygázgránátokat lőni az utcába. Kenéz ekkor nagyjából öt méterre volt a saroktól, a rendőröknek látniuk kellett őt. Mögötte teljesen üres volt az utca, a sértett egy ház falához lapult, a zsebében lévő fehér konyharuhát a rendőrök felé fordulva fehér zászlóként lengette és kiabált, hogy ne lőjenek, szeretne elmenni onnan. Ahogy ellépett a faltól, az egyik rendőr feléje fordult és felszólítás nélkül, fejmagasságban leadott rá egy lövést. A gumilövedék a bal szemét találta el, azonnal elkezdett dőlni a vér belőle. Egy másik rendőr ráordított, hogy takarodjon onnan visszafelé, majd a pajzsával ellökte. Kenéz Károly erre elkezdett visszafelé futni a Síp utcában, de még ekkor is lőttek rá, öt gumilövedék hátulról is eltalálta.

Már szeptemberben is durvultak A Fővárosi Bíróság októberben 1,6 millió forintos kártérítést ítélt meg Zajácz Lászlónak, akit 2006. szeptember 20-án este, a Kossuth térről távozóban fogott el V. László őrnagy rebiszes rohamosztaga. Zajácz csuklója szilánkosra tört, könyöke kificamodott az őrizetbevétel közben, vallomása szerint V. László arcon is ütötte, beosztottai pedig a földön vonszolták és azzal fenyegették, hogy meg fog dögleni. A tanárt még szabálysértéssel sem vádolták, mégis negyven órán keresztül tartották jogtalanul őrizetben, majd seblázas állapotban kitették az utcára. V. László őrnagyot és embereit ebben az ügyben sem vonták felelősségre.

Kenéz saját maga hívott mentőt, a Honvéd Kórházba szállították. Több retinaműtétet kellett rajta végrehajtani, 75 százalékos látáskárosodást szenvedett. A tettesek utáni nyomozást megszüntető határozatban csak annyi szerepelt, hogy a Rebisz több bevetési osztálya, köztük V. Lászlóé is a helyszínen volt, köztük legalább három gumilövedékes puskás is. A Kenéz Károly meglövésének ügyében lezajlott nyomozásban napvilágra került igazságügyi fegyverszakértői jelentésre hivatkozva állította azt a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet, hogy hatásvizsgálat és rendszerbeállítási engedély nélkül vetett be gumilövedéket a rendőrség 2006. október 23-án. A szakértő szerint az engedélyezettnél nagyobb energiájú és sebességű gumilövedékekkel csak olyan közelre lehet pontosan célozni, ahol már életveszélyes sérülést okoznak.

Újabb negyedóra elteltével, hét órakor a Síp utca és a Rákóczi út sarkán agyba-főbe verték a rendőrök Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselőt, aki a képviselői igazolványát lengetve ment oda a sorfalhoz. Az amatőr videofelvételen is megörökített verés után egy rendőr hátrakísérte és a Síp utcában sorsára hagyta Révészt, akinek a fejsérülései mellett eltört a lapockája is.

Egy másik rendőr később jelentést írt a hátrakísérésről a verés említése nélkül – amint az a Fővárosi Bíróságon nemrégiben kiderült, ez a rendőr Tinesz Mihály, a V. László alegységében szolgáló egyik mesterlövész volt. Az ügyészség csak a képviselőverést tétlenül szemlélő rendőröket azonosított, akik sem az ügyészségi nyomozás során, sem a bíróságon nem tudták felidézni az incidenst. Tanúként hallgatták meg a helyszínen szintén jelen volt V. Lászlót is, aki szintén "nem emlékszik az esetre", de rendkívül feszülten viselkedett a bíróságon, miközben más rendőr tanúk a folyosón arról beszéltek, hogy néhány szadista kollégájuk miatt sározódott be az egész testület (ahogy néhány huligán miatt gyalázzák az összes megemlékezőt és sérültet, ugye - a szerk.).

Újabb szemkilövés V. őrnagy rohamosztaga a képviselőverés után a Rákóczi úton, a Blaha Lujza tér felé haladt tovább az oszlató kötelékben. Fél tíz körül a Rákóczi út és a Nyár utca sarkán szétnyílt a sorfal, egy lövész előlépett, és féltérdre ereszkedve fejre célzott lövést adott le Csorba Attilára nagyjából 15 méterről. Csorba azonnal kómába esett, egy napig lélegeztetőgépen tartották. A bal szemére teljesen megvakult, az arccsontja is összetört, az agya is megsérült. A későbbiekben a sérült szemgolyót ki kellett operálni és koponyaműtéteket is végrehajtottak rajta.

Mivel a másik szemére eleve nem látott jól, látását az orvosi szakvélemény szerint teljesen elveszítette. Az ügyben lefolytatott nyomozás szerint itt sem lehetett megállapítani, hogy melyik lövész intézte el Csorbát, több puskás rendőr dolgozott a helyszínen.

Egyoldalú bántalmazás Újabb másfél óra elteltével, 22.50-kor a rendőrség három irányban kezdte meg a tömeg kiszorítását a Blaha Lujza térről. V. László rohamosztaga a József körúton oszlatott tovább, a Baross utca irányába haladva. Az előlük menekülők egy része befutott a Blaha Sörözőbe, ahol elvegyültek a már ott tartózkodó vendégek között. A rendőrök utánuk mentek a kocsmába, ahonnan több tucat, egyes tanúvallomások szerint közel negyven vendéget egyesével tereltek ki az utcára. Az embereket egy magas, parancsnokként viselkedő rendőr (V. László 190 centi) lökte ki az ajtón az utcán felállt kettős rendőrsorfal közé. A szűk folyosón végigfuttatott sértetteket tonfával ütötték és bakanccsal rúgták a közhatalmat gyakorló símaszkosok, eközben Cs. Andrást közvetlen közelről, legfeljebb két méterről hátba lőtték gumilövedékkel, a 12 gumisörétet később három műtéttel távolították el a testéből.

A Cs. Andrásra közvetlen közelről leadott lövéssel V. László beosztottját, V. Csabát gyanúsította meg az ügyészség, a terrorelhárító kommandósként, mesterlövészként is dolgozó rendőr azonban tagadta hogy ő lőtt volna. A bíróságon azt mondta, hogy mások nevében szégyelli magát a történtekért, mert felesleges, egyoldalú bántalmazás történt a Blaha Sörözőnél a rendőrség részéről. V. Csaba azt is elmondta a bíróságon, hogy tudja, hogy kik bántalmazták a civileket, de nem nevezte meg őket. Mivel V. László rohamosztagából még egy mesterlövész, a Révész Máriusz "hátrakíséréséről" később jelentést író T. Mihály is ott volt a Blaha Sörözőnél, a bíróság bizonyítottság hiányában felmentette V. Csabát, a felettesét pedig meg sem vádolták.

A földön fekvő, megbilincselt Fábián Gábor ujjtörésének ügyében G. Csaba terhelő vallomása ellenére sem emeltek vádat V. László ellen, noha a sértett jogi képviselője, Gulyás Gergely ügyvéd ezt biztosra vette, miután a közrendőr a főtisztre vallott. Sőt, a Budapesti Nyomozó Ügyészség az ügyben folytatott nyomozást a terhelő vallomás után egy évvel felfüggesztette, V. László parancsnoki felelőssége pedig fel sem merült a fent vázolt, kirívóan súlyos rendőri túlkapások kapcsán, ahogyan más túlkapásos ügyekben sem vizsgálták a helyszínen irányító parancsnokok felelősségét.

V. László őrnagyot és Tinesz Mihály lövészt a közelmúltban Gonda László, a Kossuth téri tüntetők egyik vezéralakja a Nemzeti Jogvédő Szolgálat sajtótájékoztatóján megnevezte, amiért az igazságszolgáltatás tehetetlen a kegyetlenkedő rendőrökkel szemben. Nevük elhallgatását kérő források szerint V. László és T. Mihály a történtek óta csendben leszereltek, mert még a kollégáik között is visszatetszést keltett a viselkedésük.

A Rebisz jogutódjaként működő Készenléti Rendőrség illetékese közölte, hogy V. László és T. Mihály valóban nyugállományba vonultak, de szolgálati viszonyuk megszűnése "nem áll összefüggésben a 2006. október 23-i eseményekkel". A 40 év körüli életkorú V. László alezredesként ment nyugdíjba, vagyis előléptették a leszerelése előtt.

2013-ban Cs. Attila öngyilkosságot követett el. Ügyvédje, Zétényi Zsolt azt mondta: "volt egy rossz szeme, meg egy jó. A jót kilőtték, a rosszal meg nem látott. Kapott egy nem enyhe depressziót". Zétényi az öngyilkos férfi édesanyját hívta fel, tőle tudta meg ügyfele halálát.

2015-ben Gyurcsány Ferenc ártatlannak nevezte a 2006-os őszi események kapcsán megvádolt rendőri vezetőket, önmaga szerepét pedig természetesen igyekezett kisebbíteni. A DK későbbi elnöke, aki a 2006 őszi események során, saját nyilatkozata szerint több alkalommal is közvetlenül tárgyalt rendőrségi vezetőkkel, olyan arcátlan kijelentést is tett, hogy a rendőrök maximum hibákat, de nem törvénysértéseket követtek el 2006 őszén.

Az Országgyűlés 2010. június 8-i határozatában "mint a Magyar Köztársaság legfőbb népképviseleti szerve, bocsánatot kér az ország mindazon polgárától, akit akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért" (- amivel nagyjából mindenki ki is törölheti a valagát - a Szerk.). Később összesen 149 ember kapott kártérítést, körülbelül háromszázmillió forint értékben.

Valódi igazságszolgáltatás azonban sosem történt, s a hangzatos fideszes lózungok ellenére a baloldali, liberális politikai közösség ugyanúgy elkerülte a felelősségre vonást, mint anno a "rendszerváltás" után.

Révész Máriusz országgyűlési képviselő

Izraeli katonák

2013. áprilisában kiderült, hogy 120 izraeli katona érkezett Magyarországra nem sokkal a 2006. október 23-i összecsapások előtt, hogy "rutin terrorelhárítási gyakorlatokat végezzen" – derül ki a Stratfor amerikai hírszerzési cég elemzőinek levelezéséből, amelyet a WikiLeaks közölt. A WikiLeaks 2012-ben kezdte meg a birtokába jutott mintegy ötmillió straforos e-mail publikálását.

"2006 őszén, Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök idején egy izraeli gép szállt le a budapesti reptéren, 120 izraeli katonával a fedélzetén. A katonák azért érkeztek az országba, hogy rutin terrorelhárítási gyakorlatokat végezzenek. A magyar média nem adott hírt a gép távozásáról. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy éppen ebben az időben az 1956-os forradalom 50. évfordulóján tartott békés megemlékezést azonosító szám nélküli, fekete maszkos rendőrök brutálisan szétverték" – írta 2010 márciusában a Stratfor egyik munkatársa, Klara E. Kiss-Kingston a szintén stratforos Sean Noonan-nek. Kiss-Kingston a 2010-es izraeli kémgépek magyarországi berepülése kapcsán elevenítette fel a magyar-izraeli titkosszolgálati kapcsolatokat.

Az amerikai titkosszolgálatok legfontosabb alvállalkozójának számító Stratfor munkatársai a kiszivárogtatott levelezésben arról értekeznek, hogy mi lehetett az izraeli kémrepülők feltűnésének az oka, illetve, hogy mit csináltak a magyar légtérben.

A berepülést annak a szíriai-magyar férfinak a meggyilkolásával hozták összefüggésbe, aki a 2010-es e-mailezésben az "évszázad pénzügyi csalásaként" emelgetett Kulcsár-ügyben segítette a rendőrséget. A pénzmosásos-sikkasztásos ügyben Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc neve is felmerült.

A stratforosok szerint Gyurcsány segített eltussolni "az országból óriási pénzösszegeket eltüntető" brókerbotrányt, amihez bankárként szerintük Medgyessynek is köze volt. Ennek a műveletnek a része lehetett a befolyásos pénzváltóként ismert szíriai férfi meggyilkolása is.

"Mióta bizonyossá vált, hogy a Fidesz megnyeri a 2010-es április 11-i választásokat és a párt világossá tette, hogy az elmúlt időszak összes korrupciós ügyét ki fogja vizsgálni, bárkit, aki a szíriai férfihoz hasonlóan információt szolgáltathat a rendőrségnek az izraeli kapcsolatokkal terhelt nagy volumenű korrupciós ügyekről, likvidálni fognak" – áll a Stratfor-szakértők e-mailjeiben.

A levélből az is kiderül, hogy a kémgépek azon a napon jártak a magyar légtérben, amikor a szíriai férfit megölték. Az eset előtt két hónappal Gyurcsány Izraelben járt, ahol nem tudni miről tárgyalt.

"Mivel a pártja nagy bajban van, engem egyáltalán nem lepett meg a kémrepülők feltűnése" – írta az elemző.
A Magyarországra érkező, Gulfstream V-ös típusú izraeli gépek a legmodernebb hírszerzési eszközökkel voltak felszerelve. A zsidó állam direkt titkosszolgálati akciók végrehajtására vásárolt ilyen gyártmányú gépeket. A Honvédelmi Minisztérium álláspontja szerint a gépek diplomáciai szolgálatot teljesítettek.

Az 52 éves Trache Bassamot 2010. március 17-én reggel lőtték le Rákosszentmihályon, amikor autójával egy piros lámpánál várakozott. A támadó a lövések leadása után egy táskát vett ki az autóból, majd gyalog menekült el. Az eset érdekessége, hogy a gyilkosságot egy rendőr alezredes is végignézte, aki semmit sem tett a gyilkosság megakadályozásáért. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) később megerősítette, hogy egy rendőrtisztet tanúként hallgattak ki az ügyben.

A kettős állampolgárságú szír férfi húsz éve élt Magyarországon, állatorvosi diplomát szerzett, de egyéb vállalkozásokból, feltehetően pénzváltásból tartotta fenn magát. Akkori sajtóhírek szerint a Doki becenévre hallgató férﬁ a brókerbotrány egyik szír szereplőjének megtalálásában segített a rendőröknek. A férfi ellen 1997-ben a X. kerületi Gyakorló utcában követtek el hasonló támadást, de akkor nem sérült meg. Ezen kívül egy 2006-ban történt önbíráskodási ügyben is érintett volt.
Forrás: Index.hu