Városfejlesztés, 2010-2022.

Az Orbán-kormány városfejlesztése

Az Orbán-kormány 2010-es választási győzelme után rohamtempóban idnult meg a fejlődés Budapesten az életre keltett Budapest Szíve Program és a Nemzeti Hauszmann Program keretén belül. Budapest fejlődése oly nagy mérvű volt, amely legutóbb talán csak a Monarchia idejében volt tapasztalható.


AJÁNLÓ

Budapest több mint 1,7 millió ember lakóhelye, gazdag történelme, építészeti öröksége, pezsgő kulturális kínálata és nem utolsósorban az itt élő emberek teszik sokszínű és vonzó várossá, ami az utóbbi évek turisztikai forgalmának növekedésében is visszatükröződött. A világ 140 meghatározó városának életminőségéről készülő Economist Intelligence Unit felmérése szerint a magyar főváros a 2010-es 55. helyről 2018-ra a 34. helyre lépett elő.

Budapest Főváros Önkormányzata kész tervekkel rendelkezik a város hosszú- és rövid távú fejlesztésére egyaránt. Valamennyi, törvényi kötelezettségen alapuló terület- és városfejlesztési stratégia, illetve városrendezési terv megújítása és elfogadása mellett kidolgozta a Főváros egyedi adottságaira és kihívásaira választ adó kiemelt fejlesztési programokat.

A városfejlesztés ugyanakkor összetett feladat, amelyben az önkormányzatok mellett számos szereplő vesz részt. Ennek megfelelően a fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott célok részben túlmutatnak a fővárosi önkormányzat kötelezően ellátandó feladatkörén, jelzik a Főváros által támogatandó folyamatokat és fejlesztési irányokat, illetve ösztönzik és támogatják az érintett szereplőket a célok megvalósításában.


AJÁNLÓ

Ludovika Campus Projekt

A Kormány 2012. májusában döntött úgy, hogy - folytatva a kommunizmus alatt megszakadt hagyományokat - a Közszolgálati Egyetemet az egykori Ludovikában, illetve az Orczy-kert környékén helyezik el. A Ludovika Campus Projektet a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek nyilvánította. A projektre 2015 és 2018 között 30 milliárdot különítettek el.




Steindl Imre Program

Az Országgyűlés 2011 nyarán döntött a Kossuth tér átépítéséről, valamint az Országház tágabb környezetének megújításáról, és ezzel elindult a program, amely ma Steindl Imre nevét viseli. A Nemzet Főterének átadása és az ún. Wellisch palota rekonstrukciója után a déli térfal rehabilitációja kezdődött el, majd 2016-ban kormányrendelet határozott a teret övező valamennyi épület és a kapcsolódó közterületek térhez illeszkedő felújításáról. A gyarapodó feladatok végrehajtására jött létre a Steindl Imre Program Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság, amely kiemelt állami projektcégként irányítja az előkészületeket és a beruházások lebonyolítását.




Liget Budapest Projekt

A Liget Budapest Projekt mára Európa legnagyobb, rangos nemzetközi díjakkal elismert kulturális tartalmú városfejlesztési projektje, mely az ország történetének legnagyobb léptékű park- és tájépítészeti munkáját ötvözi egy, a millenniumi idők óta nem látott intézményfejlesztési programmal. Így lesz a Városliget 2023-ra élhetőbb, a mostaninál jóval zöldebb és korszerűbb, vonzó intézményekkel gazdagabb a park, ismét méltón egykori fénykorához.




Nemzeti Hauszmann Program

A 2019−2021-es időszak fejlesztési terveit egységbe foglaló program során elvégezzük a közterületek, a parkok, a várkertek rendbetételét, befejezzük a Főőrség és a Lovarda épületét. Az építkezésekkel párhuzamosan zajlik a lerombolt épületek újratervezése, valamint a Budavári Palota teljes felmérése annak érdekében, hogy az épület lehetséges rekonstrukciójáról és hasznosításáról kellően megalapozott javaslat születhessen. A Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a Várat visszaadjuk a magyaroknak, egy olyan helyet varázsoljunk a főváros közepén, amelynek „hívása” van, ahol mindenki újra otthon érezheti magát.





AJÁNLÓ

Rozsdaövezeti Bizottság

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben 2020-ban jelent meg a rozsdaövezeti akcióterületek szabályozása, amit 2021-ben a Kormány határozata (1107/2021. (III. 10.) Korm. határozat) követett a területek kijelölésének pontos eljárásrendjéről, benne a Rozsdaövezeti Bizottság felállításáról.

2021. májusában megalakult a Rozsdaövezeti Bizottság. A Miniszterelnökség közleménye szerint a rozsdaövezeti akcióterületek kijelölését véleményező testület várja a javaslatokat, hogy mely leromlott állapotú, korábban ipari vagy egyéb gazdasági célra használt ingatlanok kerüljenek be a kormányzati programba.

Kiemelték: a kormány célja, hogy a leromlott állapotú területek, illetve városrészek rehabilitációjának megvalósításában segítsen. Ezért korábban döntés született, hogy a használaton kívül került vagy alulhasznosított, rossz fizikai állapotban lévő, környezetszennyezéssel terhelt egykori ipari és gazdasági területek fejlesztését a kormány kiemelten támogatja.

A Rozsdaövezeti Bizottság elnöke Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára. A testület tagjai: Gyutai Csaba, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. ügyvezetője, László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára, Szabó Ferenc, a Miniszterelnökség koordinációs és elemzési főosztályának főosztályvezetője és Zeke Janka, a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős helyettes államtitkára.

 

Váci út

Rozsdaövezeti akcióterületnek jelölték ki a Váci út mentén megvalósuló, egyedülálló városrészfejlesztés helyszínét. A Vizafogó utca, Cserhalom utca, Turbina utca és Váci út által határolt, egykori Láng Gépgyár területén magas minőségű, környezetbarát lakó- és irodaházakat, valamint egy négycsillagos hotelt alakít ki a beruházó. A műemléki épületeket is újjáélesztő, zöld városnegyed központi eleme egy közel két hektáros közpark lesz. Az összesen, tervezett bruttó 283.000 négyzetméteres lakó- és vegyes felhasználású fejlesztés egy teljesen új, multifunkciós városnegyedet hoz létre a 13. kerület szívében. A tervek alapján 2022 második felében indul el a több mint 150 milliárd forint beruházási értékű rozsdaövezeti projekt.

Responsive image
A lakótelep látványa északról, a Rákos-patak felől (jobbra a Duna, balra a Váci út található)

 

A

A

Déli Körvasút

A Déli Körvasút fejlesztése az első olyan vasúti beruházás, amely Budapesten belül új állomásokkal és sűrűbben járó vonatokkal az ingázók és a városban közlekedők érdekeit is nagymértékben szolgálja. A Budapest Fejlesztési Központ és a NIF Zrt. együttműködésében megvalósuló Déli Körvasút fejlesztés elsődleges célja, hogy a vasút, mint fenntartható közlekedési eszköz minél nagyobb szerepet tudjon betölteni a főváros és az agglomerációs települések közötti ingázásban, és versenyképes alternatívája legyen a személyautós közlekedésnek. Ehhez kényelmes, pontos és sűrű járatokra van szükség, amelyek a városban megfelelő átszállási kapcsolatokat nyújtanak. Az új állomások és új járatok azonban nemcsak az ingázók, hanem a városban közlekedők számára is új lehetőségeket nyitnak: a vasút így először ezen a vonalon egyenrangú, gyors városi közösségi közlekedési eszközként, természetes, magától értetődő választásként jelenhet meg a Budapesten belüli közlekedésben is.