Budapest több mint 1,7 millió ember lakóhelye, gazdag
történelme, építészeti öröksége, pezsgő kulturális kínálata és nem
utolsósorban az itt élő emberek teszik sokszínű és vonzó várossá, ami az
utóbbi évek turisztikai forgalmának növekedésében is visszatükröződött.
A világ 140 meghatározó városának életminőségéről készülő Economist
Intelligence Unit felmérése szerint a magyar főváros a 2010-es 55.
helyről 2018-ra a 34. helyre lépett elő.
Budapest Főváros Önkormányzata kész tervekkel rendelkezik a város
hosszú- és rövid távú fejlesztésére egyaránt. Valamennyi, törvényi
kötelezettségen alapuló terület- és városfejlesztési stratégia, illetve
városrendezési terv megújítása és elfogadása mellett kidolgozta a
Főváros egyedi adottságaira és kihívásaira választ adó kiemelt
fejlesztési programokat.
A városfejlesztés ugyanakkor összetett feladat, amelyben az
önkormányzatok mellett számos szereplő vesz részt. Ennek megfelelően a
fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott célok részben túlmutatnak a
fővárosi önkormányzat kötelezően ellátandó feladatkörén, jelzik a
Főváros által támogatandó folyamatokat és fejlesztési irányokat, illetve
ösztönzik és támogatják az érintett szereplőket a célok
megvalósításában.
Ludovika Campus Projekt
Steindl Imre Program
Az Országgyűlés 2011 nyarán döntött a Kossuth tér átépítéséről, valamint az Országház tágabb környezetének megújításáról, és ezzel elindult a program, amely ma Steindl Imre nevét viseli. A Nemzet Főterének átadása és az ún. Wellisch palota rekonstrukciója után a déli térfal rehabilitációja kezdődött el, majd 2016-ban kormányrendelet határozott a teret övező valamennyi épület és a kapcsolódó közterületek térhez illeszkedő felújításáról. A gyarapodó feladatok végrehajtására jött létre a Steindl Imre Program Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság, amely kiemelt állami projektcégként irányítja az előkészületeket és a beruházások lebonyolítását.
Liget Budapest Projekt
Nemzeti Hauszmann Program
Rozsdaövezeti Bizottság
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997. évi LXXVIII. törvényben 2020-ban jelent meg a rozsdaövezeti
akcióterületek szabályozása, amit 2021-ben a Kormány határozata
(1107/2021. (III. 10.) Korm. határozat) követett a területek
kijelölésének pontos eljárásrendjéről, benne a Rozsdaövezeti Bizottság
felállításáról.
2021. májusában megalakult a Rozsdaövezeti Bizottság. A
Miniszterelnökség közleménye szerint a rozsdaövezeti akcióterületek
kijelölését véleményező testület várja a javaslatokat, hogy mely
leromlott állapotú, korábban ipari vagy egyéb gazdasági célra használt
ingatlanok kerüljenek be a kormányzati programba.
Kiemelték: a kormány célja, hogy a leromlott állapotú területek, illetve
városrészek rehabilitációjának megvalósításában segítsen. Ezért korábban
döntés született, hogy a használaton kívül került vagy alulhasznosított,
rossz fizikai állapotban lévő, környezetszennyezéssel terhelt egykori
ipari és gazdasági területek fejlesztését a kormány kiemelten támogatja.
A Rozsdaövezeti Bizottság elnöke Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség
építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára. A
testület tagjai: Gyutai Csaba, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző
Innovációs Nonprofit Kft. ügyvezetője, László Tibor Zoltán, az
Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára,
Szabó Ferenc, a Miniszterelnökség koordinációs és elemzési főosztályának
főosztályvezetője és Zeke Janka, a Miniszterelnökség jogi ügyekért
felelős helyettes államtitkára.
Váci út
Rozsdaövezeti akcióterületnek jelölték ki a Váci út mentén megvalósuló, egyedülálló városrészfejlesztés helyszínét. A Vizafogó utca, Cserhalom utca, Turbina utca és Váci út által határolt, egykori Láng Gépgyár területén magas minőségű, környezetbarát lakó- és irodaházakat, valamint egy négycsillagos hotelt alakít ki a beruházó. A műemléki épületeket is újjáélesztő, zöld városnegyed központi eleme egy közel két hektáros közpark lesz. Az összesen, tervezett bruttó 283.000 négyzetméteres lakó- és vegyes felhasználású fejlesztés egy teljesen új, multifunkciós városnegyedet hoz létre a 13. kerület szívében. A tervek alapján 2022 második felében indul el a több mint 150 milliárd forint beruházási értékű rozsdaövezeti projekt.
A lakótelep látványa északról, a Rákos-patak felől (jobbra a Duna, balra a Váci
út található)
A
A
Déli Körvasút
A Déli Körvasút fejlesztése az első olyan vasúti beruházás, amely Budapesten belül új állomásokkal és sűrűbben járó vonatokkal az ingázók és a városban közlekedők érdekeit is nagymértékben szolgálja. A Budapest Fejlesztési Központ és a NIF Zrt. együttműködésében megvalósuló Déli Körvasút fejlesztés elsődleges célja, hogy a vasút, mint fenntartható közlekedési eszköz minél nagyobb szerepet tudjon betölteni a főváros és az agglomerációs települések közötti ingázásban, és versenyképes alternatívája legyen a személyautós közlekedésnek. Ehhez kényelmes, pontos és sűrű járatokra van szükség, amelyek a városban megfelelő átszállási kapcsolatokat nyújtanak. Az új állomások és új járatok azonban nemcsak az ingázók, hanem a városban közlekedők számára is új lehetőségeket nyitnak: a vasút így először ezen a vonalon egyenrangú, gyors városi közösségi közlekedési eszközként, természetes, magától értetődő választásként jelenhet meg a Budapesten belüli közlekedésben is.