Buda születése
Sicambria, Fehéregyháza, Vetus Buda, Ó-Buda
Sicambria, Fehéregyháza, Vetus Buda, Ó-Buda
Buda születéséről a mai történettudomány szinte semmit nem tud, amit pedig a hivatalos iratok közölnek, azok számos helyen ellentmondanak önmagukkal illetve más történelmi ténnyel. Az alábbi leírás egy egészen más szemszögből mutatja be Buda születését, amely az ez idáig fellelhető dokumentumokra támaszkodik.
Óbuda feltárásának kezdetekor nem kutatások indultak (földrajzi-hidrológiai-geomorfológiai
környezettel azonosítva az oklevelek által leírt adatokat), hanem a romokat
igyekeztek megfeleltetni a teóriáiknak. Végzetes hibát vétettek...
A Középkori oklevelek amik Óbuda városáról szólnak, azt árulják el nekünk, hogy
ez a város bizony nem a ma Óbudának ismert területen található! Az 1932-ben
kezdődő Óbudai lakótelep program építkezéseinél előkerülő romemlékeket próbálták
történészeink az okleveles emlékekkel összeegyeztetni. Csakhogy ez még a
legcsekélyebb mértékben sem sikerült nekik. Sem az oklevelek, sem a
metszetek-térképek egyáltalán nem igazolják azt, hogy a ma Óbudai főtér
környékén lett volna az Óbudai királyi vár és egyházi központ. Sőt,
képünk-metszetünk egy darab sincs róla az 1750 elötti időkből! Ez hogyan
lehetséges?
A mai Óbudáról nincsenek korabeli metszetek, és oklevelekkel sem tudják igazolni
a mai Óbudán feltárt romos területet! Az Árpád-híd környékén fellelt romok
képi-okleveles azonosítás nélküliek!
"A Drugethék is birtokolták azt a várat, amit téveszmés
történészeink az "óbudai királynéi várnak" fantáziálnak. E vár romemlékeit a
Kálvin közben, a református parókia pincéjében lehet megtekinteni. Ma is a
tudománytalan téveszméket reklámozzák a múzeumokban, és nem akarnak szembesülni
azzal a ténnyel, hogy amit ők Óbuda városának idealizálnak, az a nagy szigeten
lévő középkori települések, Révjenő és Újbécs középkori telepei. A középkori
vízrajzi helyzet nem ismerete okozta ezt a történészi téveszmét, amely
rögeszmévé-dogmává fajult, s így még napjainkban is a pesti oldalra fantáziálják
ezeket a településeket, holott okleveleinkből köztudott, hogy az Árpád-kori
Buda, a prépostság és Pest-hegyi (Csillaghegy) új vár tartozéka Révjenő, és a
későbbi Újbécs, amelyet a Pest-hegyi Buda (ÓBUDA!) polgárai kapnak meg, ezért
Pest (Pesthez, a pesthegyi Budához tartozó sziget)!
Azért kell ezt ilyen formában leírni, mert a középkori vízrajzi helyzettel
tisztában nem lévő, és a történészi Óbuda elképzelése során a tévképzetes
történészeink a "Pesthegyi Budát" (Novi Montis Pestiensis castrum Budát)
megmagyarázni nem tudják, és ezért azt a mai Buda várával mossák egybe. Ezért
van az, hogy a IV. Béla korabeli Buda emlékeit sosem találták a mai Buda
várában, hiszen azt csak jóval később, 1304. év környékén Károly Róbert
építteti, méghozzá pont az Interregnum miatt, mert Óbudára nem engedték
bevonulni.
A mai lapos Zichy-féle főtérrel nem tudták a Pesthegyi Budát összemosni, arra
meg nem jöttek rá - pont az Újbécs várából (hamis királynéi vár) előkerült
díszes épületrészek miatt -, hogy Óbuda városa jóval északabbra létezett.
Összemosták tehát a Pesthegyi Buda nevet a mai Budával.
Természetesen ezt a történész rögeszmét a dilettáns Wikipedia is átvette és
hirdeti. E wikipédisták ez ügyben a másodlagos, a történész téveszmés
forrásokból írják az alapjában valótlan, Óbudáról szóló oldalakat. A digitális
világnak van egy olyan hozadéka, hogy az Interneten keresett szavak oldalankénti
találatait sorrendbe rakja, és ezáltal a múzeumi régészek-történészek írásai
rögtön meg is buknak az értelmes olvasó számára, hiszen a témával kapcsolatos, a
területre vonatkozó oklevelek is megjelennek a találati oldalon. Viszont azzal
is tisztában vagyok, hogy ezeket a kutatási szó-kapcsolatokat ilyesformán,
rajtam kívül, talán senki nem keresi. És így senki, vagy csak nagyon kevesek
számára lesz egyértelmű, hogy a történészi hamis királynéi vár, az valójában az
a Theutonic-villa (Werner comes vára), melyet a szigeti apácák megkapnak és
Drugeth-palotájának is hívják. Ez a keresztes lovagvár sosem volt az óbudai
királyi és királynéi vár. Méghozzá azért, mert Óbuda városa hegytetőn és
hegyoldalban létezett, nem pedig egy szigeten"
A "János Lovagok Kórháza" feliratnál (a békásmegyeri Kálvária hegyen) valójában
a Szent Péter-Pál prépostság létezett
Buda történelmét számos esetben kutatták.
Buda valós történelmének megismerését sorozatos baklövések és a történelmi tények negligálása kísérik, amit a dilettáns történészeink is rendszeresen elgáncsolnak, akadályozva ezzel az igazság felszínre kerülését. Az alábbiakban felsorolunk pár ilyen esetet, hogy az olvasók értsék a probléma mikéntjét és mélységét.
2022. november 18-án megjelent egy cikk az Origo-n
Árpád fejedelem sírjáról. A cikk bevezetőjében hangzatosan írják: "A
magyar történelem talán leghíresebb személyisége, a honfoglaló magyar
törzsszövetség nagyfejedelme, Árpád vezér neve mindenki számára jól
ismert annak ellenére, hogy rendkívül szegényesek mind az életével, mind
pedig a halálával kapcsolatos források. Árpád, aki a Kárpát-medencében
új hazát teremtett a honfoglaló magyarság számára, a legelfogadottabb
nézet szerint 907-ben, a magyarság fennmaradása szempontjából sorsdöntő
pozsonyi csata alatt, vagy nem sokkal a fényes magyar győzelemmel
végződött ütközet után halt meg, bár egyes történészek ennél valamivel
korábbra teszik a nagyfejedelem halálát. De nem csak Árpád halálának a
körülményei tisztázatlanok, hanem a végső nyughelyének helyszíne is.
Amit tudni lehet a középkori krónikákból, hogy a magyar nagyfejedelmet
Fehéregyházán helyezték örök nyugalomra, ám e titokzatos településnek
szabályosan nyoma veszett a történelem vérzivataros évszázadaiban. Egy
nemrég előkerült 18. századi térkép azonban új, ígéretes nyomra vezethet
Árpád temetkezési helyének kutatásában".
Erre az orbitális baromságra az ÁRPÁD FEJEDELEM SÍRJA AZ ÓBUDAI
FEHÉREGYHÁZA nevű Facebook-oldal szerkesztője ad frappáns választ:
"Megint olvastam Árpád fejedelemről egy valótlan írást, mely teljesen
nélkülözi a hiteles adatokat. A cikkíró a legkisebb fáradtságot sem
vette, hogy hiteles adatokat szerezzen be Árpád fejedelem halálával
kapcsolatban. És ezért az írásának már az első, második és harmadik
mondata is hamis, valótlan és az olvasók nagyon ronda megtévesztése! Nem
is nevezhető írónak, aki a netes találatokat összezagyválja egy cikkbe.
Az ilyen és hasonló cikkeknek egyáltalán nem szabadna megjelenni, még
online felületen sem, mert hatalmas kárt okoz e témával kapcsolatban.
Tisztázzunk akkor ismét pár dolgot!
Nem, Árpád fejedelem nem vett részt 907-ben abban a csatában, ami nem
Pozsonynál történt, ugyanis a támadás pont az ő halála miatt indult! (a
csata Breclav mocsárváránál, a második morva központnál történt, a
folytatása pedig Enns váránál). A Tarih-i Üngürüsz leírja, hogy életében
senki sem támadt Árpád ellen, nyugalomban élte le az életét,
megöregedett, "eljött a napja". Nem, egyáltalán nem veszett el Óbuda
promontorio Fehéregyháza, csak a történészek a prekoncepciók és a Zichy
Főtérfantázia Óbuda városuk érdekében a Hármas-határhegyre hamisították
még a helymeghatározó Pölchen-malmot is. Korcan szakrális fejedelemről
tudunk, és bizony a tény az, hogy a régebbi Buda, Veteris Budensis
szakrális területén áll ma is a várának a tornya, a Szűz Mária
prépostsági templommal egybeépülve. A történészeink bénasága miatt
megszült Györffy-féle "sztyeppei" butaságot is ideje lenne már
elfelejteni, nem kóvályogtak a fővárosban téli-nyári szálláshelyen az
állataikkal! A topográfiai zavar, a történész téveszmék miatt született
csak ez az elképzelés!
És NEM ŐSBUDA! Jó lenne, ha most már ezt is mindenki megértené, Buda
Vetus - Alt Ofen = ÓBUDA, városa előhegye pedig Veteri Buda - Eczelburg
- Attila vára - Sicambria!
És nem, nem a krónikáink adatait kell fenntartással és kritikával
kezelni, hanem korunk dilettáns íróinak a zagyvaságait! Árpád fejedelem
sírhelyéről oklevéllel rendelkezünk! Pannónia a Pilisben található -
Óbuda - Attila vára ugyanott - FŐVÁROS! Priszkosz nem a fővárosban járt.
Felkis Antal térképén pedig az én saját kezű jelölésem van, így tehát a
cikkíró az én képemet nyúlta le, és forrásként nem jelölt meg. Felkis
térképét északon pedig nem a bécsi út zárja le, hanem Békásmegyer
hegyoldala! Ez a cikk egy ragyogó példa arra, hogy nem szabad írni egy
adott témáról (ha az illető nem jártas benne)! Így készülnek a
tudatlan téveszmékből újabb téveszmék, ahogy az ökörségeket tovább
másolják".
Az origo-s cikk szerzője, Elter Tamás azt írja, hogy "De nem csak
Árpád halálának a körülményei tisztázatlanok, hanem a végső nyughelyének
helyszíne is. Amit tudni lehet a középkori krónikákból, hogy a magyar
nagyfejedelmet Fehéregyházán helyezték örök nyugalomra, ám e titokzatos
településnek szabályosan nyoma veszett a történelem vérzivataros
évszázadaiban". Ami nem igaz, hiszen a település romjait Egyed
Zoltán találta meg a fenti cikkekben elbeszélt helyen! Ha Elter Tamás
nem tudná: a régi Vetus Budát nevezték Fehéregyházának (is), amely nem
egyenlő a ma is ismert (Székes)fehérvárral.
Két okleveles példa, hogy Spekner Enikő, B. Szabó János, és Kanyó Ferenc félreképzett történészek milyen szinten verik át az olvasóikat és vesznek mindenkit egy kalap alá, olvasatlan-tudatlannak! Az oklevelet úgy mentettem le, hogy a címsorban a forrást el tudjátok olvasni. 1938-ban jelent meg nyomtatásban ez az oklevél. Napjainkban pedig az említett kókler történészek azon ügyködnek, hogy nem létezőnek kamuzzák Sicambria városát, ami valójában megegyezik Óbuda városával. Képesek még a konkrét helyrajzot tartalmazó okleveleinket is meghazudtolni a téveszméik miatt és érdekében!
A Sicambria-mező, a felhévízi konvent malma melletti kaszálót jelenti. A Budának nevezett helység 1516-ban is Óbudát jelenti, és nem a mai Budát! Ugyanebben a pereskedésben, pár hónappal később, Felhévíz van írva, éspedig helyrajzilag ugyanott vagyunk. Többen kérdezték tőlem, odakint a terepen, hogy amit elmondtam, azt hogyan találtam meg? Így, bejelöltem a helyrajzi adatokat az oklevelek fontos adatait, és arra jöttem rá, hogy ugyanazt a területet, amit Sicambriának, az ottani kaszálónak mondanak, hívták a malmoknál Felhévíznek, és annak közvetlen közelében található az óbudai káptalan (korábbi malomjogokkal) és területe, valamint mindez Óbuda városának előhegyén található, amit Pazanduknak is hívtak, és ez a békásmegyeri Rókahegy keleti oldalát jelenti, mely a középkori Duna meder fölé magasodik, mint "promontorio" egykori Szikan hegye, ahol Franco a várát felépítette, és megalapította Sicambriát! Az alábbi fotón a "Lapide Lykaskew" látható, a város alapításának idejéből.
"Lapide Lykaskew" mely a középkori óbudai határjárásban is azonosítási pontként
szolgált. Tehát nem a római aquaductus a lyukas-kő a határjel, hiszen ott nem is
jártak! A szigetről csak elindul a Mókus utcától a határjárás, és a szigeten, a
mai Barát patak torkolatánál érkezik ismét a szigetre, az esztergomi érsek
várához. Hiába reménykedett abban a balfék Kanyó, hogy a határjelek
megsemmisültek!
Aztán a birtokjogok miatt ugyanezen a területen még több per is keletkezik, amelyekről szintén oklevelek vannak Pazanduk-Sicambria wíze, és nem is oly régen, "Kantorfoka Patak" névvel jelölve a hegyoldal részének környékét.
Az Árpád híd budai végének déli fele a Boldogságos Szűz Szigetének Újbécs nevű középkori telepe:
Újbécs után délre, Újlak - Neustift - Neobuda következik a településsorban, de
az már nem Óbuda része a középkorban
Ezt nem történész írta, azért van benne a valós topográfia: ez levéltári közlemény!
Kisebb-nagyobb szigetek, egyiken a Zichy birtok:
Óbuda a török pusztítás után: kisebb-nagyobb szigetek, amelyek egyikén a
Zichy-birtok található, ahol megindul a fejlődés (az egykori) Óbuda lakosai
által
Nevenincs Árpád-kori birtok-központ! A Pest-megyei Besenyő-Szentlászló nevű Árpád-kori település feltárása 2009 júliusában a Hajógyári-szigeten, amely korábban a szárazföld része volt. Régész-történészeink az alapjában téves óbudai topográfiájuk miatt a mai napig sem tudják és nem hajlandóak elismerni ennek a településnek a valós nevét, mert az már önmagában borítaná a Zichy Főtérre elképzelt légvárat, amit ma is erőltetnek Óbuda helyrajzával kapcsolatban.
Besenyő (azaz Szentlászló) ugyanis Révjenő északi szomszédja volt. Révjenő pedig Újbécs északi szomszédja. Történészeink nem kerültek tisztába a ténnyel, hogy a Zichy Főtértől nyugatra, a vonatkozó oklevelek idejében egy széles Duna meder létezett, éppen ezért a mai Pesthez fantáziálták Újbécset és Révjenőt is. Ezáltal a Hajógyári szigeten feltárt település nevét mindaddig nem tudják a saját téveszméik miatt bevallani, amíg azt erőltetik továbbra is, hogy Óbuda városa a Zichy Főtérnél létezett! És olyannyira elvakultak, hogy még önmaguknak sem ismerik be, hogy az ő elképzeléseik szerint, akkor a mai Pest városfalától kezdve, egészen a Rákos patak torkolatáig három hatalmas, és gazdag középkori egybefüggő telepnek kellett volna lennie, és erről látképeinknek is kéne lennie. Ilyen azonban nincs, és soha nem is volt! Ugyanis ezek a gazdag középkori telepek a mai Zichy Főtér - Szentlélek tér környezetében találhatók! Arra leszek igazán kíváncsi, hogy meddig akarják még erőltetni a tévképzeteiket a nagyképű, tekintélyuralmi rendszerükkel? Tényleg röhej ez az egész!
Az Óbudára vonatkozó minden témában az urambátyám rendszert használó történész nyaloncok és szervilis követőik uralják a Wikipédiát! Minden más, a hivatalos történész téveszméket cáfoló kutatót tiltanak a szerkesztéstől, támadják őt, majd azonnal kizárják. A főszerkesztők ellenőrzik egymás írásait, hogy az éppen aktuális téveszme szerepeljen az oldalakon, s bevédik egymás valagát. Az óbudai pálos kolostor Wikipédia oldalán, és az összes kapcsolódó oldalon ugyanezt művelik, s a Hármashatár-hegy oldalában talált romemlékeket igyekeznek az óbudai Fehéregyházával összemosni. Leginkább az a szintén talpnyaló-másoló történész műveli ezt, a korábbi történetírói, magyarellenes munkákat másolva, és népszerűsítve, aki abból írt diplomamunkát, hogy Óbuda nem is létezett. Különböző szélsőbaloldali, tudományosnak álcázott szervezetek pedig nyíltan támogatják. Mindezt teszik úgy, hogy kisajátították a Wikipédiát a saját részükre, a kívülállókat pedig kizárják. Vajon maga a Wikipédia tud erről?!
Óbudai pálos kolostor szerkesztése Qedrák-Kanyó Ferenc által
Kanyó Ferenc a másik ilyen delikvens: ő megszerkeszti az óbudai pálos kolostorról szóló oldalt, ahol forrásnak beírja a saját írásait! Gyomorforgatóan aljas eljárás ez, mert így az ő írásai kerülnek előtérbe. Így tudja tovább butítani az érdeklődőket, és elferdíteni-meghamisítani az óbudai történelmet!
Kanyó Ferenc butaságai
Óbuda helyrajzi problémájának ügyében nyíltan,
tévéműsorokban és rádióinterjúkban valótlanságokat állító, szamárlétrát
mászó történész átszerkeszti a Wikipédia Óbudai pálos kolostor -
Fehéregyháza-Ősbuda oldalait, a forrásokhoz beírja a saját irományait,
mégpedig úgy, hogy mások írásait a témára vonatkozóan véletlenül
"kifelejti", mert az esetleg cáfolná a saját művét. Egy szervilis,
szintén történész wikipédista járőr cimborája ellenőrzi, mindent rendben
talál, nincs itt semmi látnivaló, nincs is más olvasnivaló, csak is a
Kanyó Ferenc! Fehéregyháza innentől eltűntként van kezelve, Árpád
fejedelem sírjával együtt a Viktória téglagyár bányagödrében, Kanyó
Ferenc által, hogy az érdeklődők elhiggyék, hogy a történészek
tévedhetetlenek, és tovább tudják folytatni a százéves dogmáikat.
És legfőképpen azért hamisítják ezt, hogy a magyarok megtérése idején, a
803. évben Pannóniában legelsőként Szűz Mária tiszteletére megépült
Boldogasszony prépostsági Székesegyházat (melyet Banai kápolnának is
hívtak, majd Alba Beate Marie Virginisnek) ne is keresse most már senki!
Tipikusan aljas módszer, amelynek okaira csak tippelni lehet!
Kanyó belerejti az írásaiba a történész téveszmét (hiszen az ő érdeke is
az, hogy ez maradjon s ne legyen változás). Mutatom: "Az óbudai
lakótelep építését megelőző nagyszabású feltárások a felszínre hozták
Óbuda valamennyi középkori egyházi épületét, így kizárásos alapon csakis
a pálos kolostor kerülhetett elő a 19. században a Victoria-téglagyár
telkén".
Ez alapjában egy ocsmány és hatalmas hazugság! Hiszen Óbuda városát
történészeink semmivel sem tudták a Zichy-főtér környezetére
azonosítani, és nemhogy valamennyi, hanem a város egyetlen épületét sem
tudták sem a látképeknek, sem az oklevelek adatainak megfeleltetni! Sok
oldalon megírtam már ezt, és mégis tovább hazudnak! Nem szégyellik
magukat az Óbudai Múzeumban és a Budapesti Történeti Múzeumban?! A
kérdésem persze csak költői.
Kanyó a szerzőtársaival együtt azt jelenti Óbudának, mint Varju Elemér
Visegrádnak, aki elhazudta a királyi alsó-várat, azt erőltetve és
propagálva, hogy az soha nem is létezett! Nos, Kanyó Ferenc ugyanezt
műveli Óbudával, mégpedig nagyon aljas módon teszi mindezt, immár
hazugságoktól sem visszariadva. Pedig nyolc évvel ezelőtt megírtam neki,
hogy megbukott-megbuktak, de olyannyira félreképezték, hogy
elvakultságában ezt nem hitte el nekem. Legutóbb már csak annyira
futotta tőle, hogy "zaklatásra" hivatkozva jelentgette a bejegyzéseim
(melyben megírtam, hogy hazudozik). (lásd:
Tévedni emberi dolog)
Kanyó az óbudai patakmalmokat is igyekszik összemosni, hogy Árpád
fejedelem sírjának helyét a Viktória téglagyár bányagödrébe adhassa elő.
Úgyhogy megírtam ezt a bejegyzésem:
MALOM AZONOSÍTÁS AZ ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA ÉS ÁRPÁD FEJEDELEM SÍRHELYÉNEK
IGAZOLÁSÁRA
Érdemes elolvasni pár művet ez ügyben. De vigyázzunk ám, mert nagyon
alattomos módon tudnak a történészek "tévedni", tényeket hagynak
figyelmen kívül a téveszméik érdekében!
- Az önmagát is félrevezető Vértessy György:
Gondolatok Árpád fejedelem sírjáról
- Az alapjában tévedésben lévő Gömöri Havas Sándor:
Az ó-budai Fehéregyház 3-50
- Az építészektől az a Z. Tóth Csaba írt erről a témáról, aki sokáig
próbált engem arról győzködni, hogy a hadmérnöki rajzok valótlanok,
aztán több esetben kiderült, hogy az ő látásmódja a hibás, és térlátás
képessége nincs! A
Simontornya Fikció, aztán nem sokkal később a történész tévképzetet
másoló másik gyöngyszem, a
Szentendre Fikció látkép megfejtéseim után feladta, és azóta csönd
van. Talán rájött, hogy tévedett, mikor hitt a történészeknek, és
másolta a téveszméiket. Még kész szerencse, hogy a tervei alapján,
mégsem építették újra az óbudai Fehéregyházát a Viktória téglagyár
bányagödrébe, ugyanis az ott valójában sosem volt! De azért olvassuk el,
hogy mit írt:
Fehéregyháza
A lényeg minden esetben az, hogy a dolgokat a helyén tudjuk kezelni! Nem
szabad mindent elhinni, több oldali ellenőrzés és azonosság
szükségeltetik.
Folytatjuk!
Dr. Schweitzer Ferenc vízrajzi rekonstrukciós felülnézeti térképe a középkori
Óbuda látképpel. A mai Szentlélek-tér környéke és a Lajos utca 163 szám előtti
terület is ezen a középkori szigeten létezett
Hogy mindenki számára tisztán érthető legyen: Óbuda városának azt a területet nevezzük, ahol a középkori fedőképen, jobbra látható prépostsági vár, Kurszán vára (Veteri Buda) és a Sicambriában lévő klarissza sziklakolostor a királynéi várral egybeépülve látható (Vetus Buda) a békásmegyeri hegyoldalban.