AJÁNLÓ

Az első eszmei pályázat eredménye

1. A beérkezett pályatervek elbírálása

A fenti építési program alapján kiírt pályázatra beérkezett pályatervek, miként említettem, egyelőre még csupán eszmei tervek voltak, azonban máris igen komoly eredményt mutattak. Bizonyos, hogy egyelőre még mindkét fürdőt kisszabású építkezéssel kívánták a pályázók felépíteni, amit az építési program és a tájékozásul közölt költségösszegek szűk keretei is indokoltak. Azonban, minthogy kimondották azt is, hogy "az építkezési költségek, mint döntő tényezők, nem szerepelhetnek" ennél az eszmei pályázatnál, egyes pályatervek mégis igen figyelemreméltóknak mutatkoztak és a bírálóbizottságot súlyos feladat elé állították.

A bírálóbizottság 1904. évi július hó 11-én alakult meg. Ennek a jegyzőkönyve a következőképen szól:

"I. Jegyzőkönyv,

mely felvétetett a székesfővárosi Sáros és Rudas fürdők felépítésére nézve kiírt eszmei tervpályázat bíráló bizottságának Budapesten, a főhg. Sándor utcai régi képviselőház helyiségében 1904. évi július hó 11-én megtartott alakuló ülésén.

Elnök : Rózsavölgyi Gyula székesfővárosi alpolgármester, mint a bíráló bizottság elnöke.

Jelen voltak : Heuffel Adolf, dr. Magyarevits Mladen, dr. Heltai Ferencz, Quittner Zsigmond, Welliscli Alfréd, dr. Bókay Árpád, dr. Reiner Ede, Czigler Győző, dr. Tauffer Vilmos, Lechner Ödön, dr. Sass István, dr. Zboray Béla bíráló bizottsági tagok.

Elnök az értekezletet megnyitván, üdvözli a megjelent bíráló bizottsági tagokat és a Sáros és Rudas fürdők kiépítése céljából vázlatos tervekre a székesfőváros tanácsa által 1903. évi december hó 3-án 231.750/1903. tan. számú határozattal kiírt nyilvános pályázat bíráló bizottságát az idézett tan. határozattal elfogadott pályázati hirdetmény 7. pontja értelmében megalakultnak s a bíráló bizottság működését megkezdettnek jelenti ki.

Ezek után elnök a bíráló bizottság működésének sorrendje tekintetében javasolja, miszerint mindenekelőtt bontassanak fel a beérkezett pályatervek a bíráló bizottság előtt.

Ennek megtörténtével konstatálandó a pályázati hirdetmény 9. pontjának megfelelőleg, hogy a pályatervek a pályázat feltételeinek megfelelnek-e? Tekintettel a beérkezett pályatervek nagy számára, erre nézve javasolja, miszerint kéressék fel a székesfővárosi középítési igazgató, miszerint a pályaterveket átvizsgálván, tegyen jelentést a bíráló bizottságnak az iránt, váljon az egyes pályatervek mennyiben felelnek meg a pályázati hirdetésben] valamint a tervezési programban előirt alaki feltételeknek; - ezzel egyidejűleg a bíráló bizottság a maga kebeléből egy albizottmányt is küldene ki, mely a pályaterveket érdemileg is tanulmányozza, a bíráló bizottság újabbi összehívása után, - vagyis, tekintettel a munkálat nagy terjedelmére, a nyári szünidő után - a tervezeteket az összes irányadó szempontok figyelembe vételével a bizottság előtt ismertetni fogja.

Quittner Zsigmond bíráló bizottsági tag sajnálatát fejezi ki a felett, hogy az idő előrehaladottsága, illetve a nyári időszak bekövetkezése folytán a bírálat most már a pályázati hirdetés 9. pontjában előírt időben be nem fejezhető. Ami a bíráló bizottság működésének módja tekintetében a bizottság elnöke által tett javaslatokat illeti, azokhoz a maga részéről is hozzájárul, azzal a megjegyzéssel, hogy a középítési igazgató a beérkezett tervek !rövid ismertető leírását készíttesse el, melynek során a tervezési program kikötéseire és ennek mily mértékben történt betartására is terjeszkedjék ki.

Elnök az előadottakra megjegyzi, miszerint azt, hogy a bírálat a pályázati hirdetésben előírt időben már be nem fejezhető, a maga részéről is sajnálja, azonban a bíráló bizottság összehívására vonatkozó 144.707/1904.-VI. tan. számú felhívást csupán a f. hó első napjaiban vette és ennek vétele után a bíráló bizottság összehívása iránt azonnal intézkedett; sajnos azonban, hogy egyrészről a nyári évszak bekövetkezése, másrészről a beérkezett tervek különben örvendetesen nagy száma folytán, az azok elbírálásával egybekötött rendkívüli terjedelmű munkát most már az előírt határidőre elvégezni nem lehet. Ismételve kéri a bíráló bizottságot, miszerint a működés sorrendje tekintetében tett javaslata értelmében megállapodásra jutni méltóztassék.

A bíráló bizottság ennek megfelelően kimondja, miszerint mindenekelőtt kibontatnak a bizottság előtt a beérkezett pályatervek.

Felkéri a középítési igazgatót, miszerint a beérkezett pályaterveknek a tanulmányozásra alkalmas módon és a beérkezés sorrendjében leendő kiállításáról gondoskodni szíveskedjék, egyszersmind a pályaterveket úgy az alaki feltételek, illetve a tervezeti program lényeges kikötéseinek szempontjából, mint a tervezők által számított költségek tekintetében is - esetleg a szükséges szakerőknek a mérnöki hivatal személyzetéből történő kirendelés mellett - vizsgálja át és eredményéről rövid, összefoglaló jelentést készítvén, azt úgy a kiküldendő albizottságnak, mint a bíráló bizottság összes tagjainak rendelkezésére bocsássa.

Végül a bíráló bizottság a tervezeteknek érdemileg leendő áttanulmányozása és az összes irányadó szempontok figyelembe vételével a bíráló bizottsággal leendő ismertetése céljából szakértő albizottmányt küld ki és az albizottmány tagjaiul felkéri: Heuffel Adolf középítési igazgató, Magyarevits Mladen főorvos, Czigler Győző, Lechner Ödön, Quittner Zsigmond, Wellisch Alfréd, dr. Reiner Ede, dr. Sass István bíráló bizottsági tagokat.

Ezek után elnök felhívására a bíráló bizottság az összes pályaterveket beérkezésük sorrendjében felbontja és előzetesen áttekinti, minek megtörténtével a bíráló bizottság a beérkezett és az Átvételi napló-ban felsorolt pályaterveket átvetteknek nyilvánítja és felkéri a székesfőváros középítési igazgatóját, illetve a kiküldött szakértő albizottmányt, miszerint működésüket a pályatervek mindegyikére kiterjeszteni és annak befejeztével a bíráló bizottsághoz jelentést tenni szíveskedjenek, minek megtörténtével a bíráló bizottság a pályázati hirdetés 9. pontjához képest első sorban megállapítja, hogy a tervezetek a pályázati feltételeknek mennyiben feleltek meg és az esetleges meg nem felelő tervezeteknek a pályázatból leendő kizárása iránt fog határozni.

A tervezetekhez mellékelve volt jeligés levelek a bírálóbizottság elnöke által vétettek át megőrzés céljából.

Elnök bejelenti, miszerint a pályaterveknek a bírálóbizottság tagjai részére, a régi képviselőház helyiségeiben tanulmányozásra alkalmas módon leendő kiállításáról, a székesfővárosi középítési igazgató azonnal gondoskodni fog, minek megtörténtével a bírálóbizottság tagjainak azonnal megküldi a belépőjegyeket, melyek felmutatása mellett a pályatervek naponta délelőtt 8-1-ig és délután 4-7-ig terjedő időben megtekinthetők a bíráló bizottság tagjai által, míg azok a nyilvánosság elől a bíráló bizottság határozatának meghozataláig, illetve a bizottság jelentésének a székesfőváros tanácsa által történendő tudomásulvételéig teljesen elzárva maradnak. Mindezek után a bíráló bizottság megjelent tagjainak köszönetet mondva, az alakuló ülést feloszlatja.

Kelt mint fent. Rózsavölgyi Gyula s. k., alpolgármester, a bírálóbizottság elnöke. Jegyezte: Kégl Árpád s. k., székesfővárosi mérnök, bírálóbizottsági előadó és jegyző".

Hütl Dezső "Sanctus Gerhardus" című pályatervei a Rudas fürdőre (1903)

1904. évi október hó 31-én a bírálóbizottság újabb ülést tartott, melynek jegyzőkönyvét az alábbiakban közlöm: "II. Jegyzőkönyv, mely felvétetett a székesfővárosi Sáros- és Rudasfürdők felépítésére nézve kiírt eszmei tervpályázat bírálóbizottságának Budapesten, a főhg. Sándor-utcai régi képviselőház helyiségében 1904. évi október hó 31-én megtartott ülésén. Elnök: Rózsavölgyi Gyula alpolgármester, a bírálóbizottság elnöke.

Jelen voltak: dr. Bókay Árpád, Czigler Győző, dr. Heltai Feren.cz, báró esetei Herzog Péter, Heuffel Adolf, Kun Gyula, Lechner Ödön, dr. Magya-revits Mladen, Quittner Zsigmond, dr. Reiner Ede, dr. Tauffer Vilmos, dr. Vasziliei'its János, Vosits Károly, Wellisch Alfréd, Barczen Lajos^Kraföy János, dr. Sass István, dr. Zboray Béla bírálóbizottsági tagok és Kégl Árpád bírálóbizottsági előadó és jegyző.

1. Elnök az ülést megnyitván, ismerteti a bírálóbizottság eddigi működését és bejelenti, miszerint az összes pályatervek érdemileg leendő áttanulmányozása és az összes irányadó szempontok figyelembevételével a bírálóbizottsággal leendő ismertetése céljából a bírálóbizottság f. évi július hó 11-én megtartott alakuló üléséből kiküldött nyolctagú albizottság munkálatával elkészült, ezt hozzá bemutatta, mely is sokszorosíttatott és a bírálóbizottság összes tagjainak megküldetett. Ezek után a bírálóbizottság áttérhetne érdemleges határozatának meghozatalára irányuló tárgyalásaira, előbb azonban szükségesnek tartja a pályázati hirdetés és az építési program azon pontozatainak felolvasását, melyek a bírálóbizottság működése során irányadókul kell, hogy vétessenek. Az említett pontozatokat felolvasván, felkéri a bírálóbizottságot, miszerint ítéletének meghozatalára irányuló tárgyalásait megkezdeni szíveskedjék.

2. Mielőtt a bírálóbizottság érdemleges tárgyalásait megkezdené, felszólal dr. Heltai Ferencz bírálóbizottsági tag, kijelentvén, miszerint szükségesnek véli az egész pályázati eljárásra vonatkozólag némely megjegyzéseit megtenni. Ennek a pályázatnak lefolyásából is sajnálattal látja, hogy mily mértékben igazolta az a hovatovább tág körben nyilatkozó ellenszenv, mely az úgynevezett titkos pályázatokkal szemben nagyon is élénken nyilvánul. Meg van róla győződve, miszerint a bírálóbizottság tagjai, legalább is nagy részben, ismerik a pályázatra beérkezett pályaművek szerzőit, miből kifolyólag a pályázat titkos volta teljesen illuzórius. Ezenkívül nem hagyhatja felemlítés nélkül azon eljárást, mely szerint a bírálóbizottság több tagja már előzetesen kötelező megállapodásra jutott abban a tekintetben, mely pályaművek mellett fog a bírálóbizottság ítéletének meghozatala alkalmával állást foglalni. Ezt az eljárást illoyálisnak tartja, egyszersmind alkalmasnak arra, hogy a bírálóbizottság egész működését illuzóriussá tegye, mindezek folytán javasolja a bírálóbizottság egész eljárásának megsemmisítését és kéri miszerint ez a javaslata a bírálóbizottság jegyzőkönyvébe felvétessék.

Dr. Bókay Árpád bírálóbizottsági tag nem vonja kétségbe, hogy egyes pályaművek szerzői a bírálóbizottság némely tagjai előtt ismeretesek lehetnek, de ez a dolog természetében fekszik, mert a tervezetek stílusa, kivitelének módja stb. nem egy esetben alkalmas lehet arra, hogy a szakértők a szerző kilétére következtethessenek, azonban a maga részéről kijelentheti, hogy egyetlen pályaterv szerzőjét sem ismeri. Azt, hogy ily eminenter szakkérdést képező pályázatnál az annak sorsát eldönteni hivatott szakférfiak eszmecserét folytatnak s ebből kifolyólag bizonyos konklúzióra jutnak, egyáltalán nem tartja kifogásolhatónak, mert az csak előmozdíthatja, hogy az erre hivatott bírálók ítéletüket a kellő lelkiismeretességgel és alapossággal alkothassák meg, minélfogva az ily eljárással szemben emelt illojalítás vádját úgy maga, mint kartársai nevében a leghatározottabban visszautasítja.

Dr. Tauffer Vilmos bírálóbizottsági tag ezekhez teljes mértékben hozzájárulva, maga részéről még kifejti, miszerint sem a pályázati feltételek pontozataiban, sem az általánosan érvényben levő gyakorlatban semminemű akadályt nem láthat arra nézve, hogy a bírálóbizottság tagjai ítéletük megalkotása előtt a pályaműveket, melyek felett dönteni hivatvák, közösen tanulmányozzák, szakszempontból, az ügy érdekében pedig az egyenesen előnyös és csakis azt mutatja, hogy a bírálóbizottság illető tagjai feladatukat lelkiismeretesen fogva fel, annak kellő alapossággal is kívánnak megfelelni. Ezt illojalításnak mondani egyáltalán nem lehet és sajnálattal bár, de kénytelen kijelenteni, hogy amennyiben a bírálóbizottság orvostagjainak ily eljárása illojálisnak ismertetnék el, ő a bírálóbizottság további tárgyalásai és munkálataiban részt nem vehetne.

Dr. Reiner Ede bírálóbizottsági tag a két előtte szóló által mondottakhoz hozzájárulva, még csodálkozásának ad kifejezést, hogy a bírálóbizottság orvosszakértő tagjainak fáradságos és egyedül az ügy érdekét szem előtt tartó munkálkodása a megérdemlett elismerés helyett ilyen megítélésben részesül, űr illojalítás vádját a maga részéről is a leghatározottabban visszautasítja és kéri úgy a maga, mint a bírálóbizottság orvosszakértő tagjai nevében ez ellen való tiltakozásuknak jegyzőkönyvbe leendő felvételét.

Báró esetei Herzog Péter, Quittner Zsigmond, továbbá dr. Tauffer Vilmos és dr. Heltai Ferencz bírálóbizottsági tagok ismételt hozzászólása után Elnök kijelenti, miszerint egyáltalán képtelenségnek tartja, hogy a bírálóbizottság saját eljárását megsemmisítse. A bírálóbizottság eljárását a pályázati feltételek szabályozzák és így működését ezek értelmében is kell folytatnia. Ha a bírálóbizottság működése ellen formai szempontból észrevételek vannak, tessék azok fölött a székesfővárosi tanácsnak, esetleg a törvényhatósági bizottság közgyűlésének határoznia. Az imént megvitatott kérdés szavazásra nem bocsátható és ily értelemben elintézettnek tekinthető.

Másrészről, tekintve, hogy a bírálóbizottság tagjai véleményük és javaslataiknak jegyzőkönyvbe leendő felvételét jogosan megkívánhatják, kijelenti, miszerint dr. Heltai Ferencz bírálóbizottsági tag azon javaslata, hogy a bírálóbizottság egész eddigi eljárása az általa felhozottakra való tekintettel megsemmisíttessék, a bírálóbizottság jegyzőkönyvébe felvétetik.

Dr. Heltai Ferenc bírálóbizottsági tag viszont kijelenti, miszerint a bírálóbizottság eljárásának megsemmisítésére vonatkozó javaslatát egész terjedelmében fenntartja, valamint fenntartja magának annak jogát is, hogy javaslatának illetékes helyen érvényt szerezzen.

Tőry Emil "Tiszteljük a műemléket" című pályaterve a Rudas fürdőre (1903)

3. Mielőtt a bíráló bizottság érdemleges határozatának meghozatalára áttérne, felszólal:

dr. Heltai Ferenc bírálóbizottsági tag, és visszapillantást vet a fürdők terveinek pályázat útján leendő beszerzésére vonatkozó határozatot megelőző tárgyalásokra, melyek során mindenkor mint elsősorban irányadó szempont, a fürdők jövedelmezősége tartatott szent előtt. Éppen neki jutott annak idején az a feladat, hogy a fürdők jövedelmezőségére vonatkozó számításokat átvizsgálja és mondhatja, miszerint a kellő jövedelmezőségnek nélkülözhetetlen alapfeltétele az, hogy azok az építési költségek, melyek az egyes fürdőépületek létesítésére előirányoztattak, egyáltalán, de semmi esetre jelentékenyebb mértékben túl ne lépessenek. Ezt tartotta szem előtt a székesfőváros hatósága, amikor az építési program 2. pontjában feltétlenül megkívánta, hogy az építési költségek az előirányzott összegek keretén belül maradjanak. Miután tehát kötelessége a bírálóbizottságnak, hogy a hatóság intencióinak, de a tervezési program határozott kikötésének érvényt szerezzen, javasolja, miszerint ítéletének meghozatala előtt a bírálóbizottság a pályázatból zárja ki mindazokat a pályaterveket, melyek az építési programban előírt építési költség ősszegét jelentékenyebb mértékben túllépik.

Czigler Győző bíráló bizottsági tag teljes mértékben méltányolja a pénzügyi szempontok fontos, sőt döntő fontosságú voltát akkor, mikor a székesfőváros valamely hasznot hajtani hivatott létesítményének kiviteléről van szó, azonban figyelmezteti a bíráló bizottságot, miszerint jelenleg eszmei tervpályázat eldöntésére van hivatva, melynél kizártnak tekintendő az építési költségek egyedül döntő szerepe. Kizártnak tekintendő pedig egyrészről a célt tekintve, mely nem lehet egyéb, minthogy a hatóság oly eszméket nyerjen, melyek alapján a részletes tervezés és majdan a kivitel a célnak megfelelően legyen végrehajtható, de másrészről azért is, mert a vázlatos tervek alapján végrehajtott költségszámítások oly precízeknek egyáltalán nem tekinthetők, hogy esetleg ezek alapján egyes, különben helyes és hasznos eszméket tartalmazó tervezetek a pályázatból megnyugvással volnának kizárhatók. A tervezetek különben így, amint vannak, kivitelre amúgy sem kerülnek, azok a kiviteli tervpályázat során teljesen átdolgoztatnak és ekkor lesz helyén a költségek szempontjának döntő fontosságot tulajdonítani. Még egyszer óvja a bíráló bizottságot attól, hogy a költségek szempontjából már az eszmei tervpályázat során kizárjon egyes tervezeteket a pályázatból, mert nagyon is lehető, hogy a látszólagos költség-túllépés folytán oly tervezetek záratnának ki, melyek a legjobb és legegészségesebb eszméket tartalmazzák. Ha azonban mégis ragaszkodnék a bírálóbizottság ahhoz, hogy a költségek szempontjának döntő fontosságot tulajdonít az eszmei pályázat eldöntésénél, úgy kéri ezt az elvet teljes szigorúsággal érvényre juttatni és a pályázatból mindazokat a terveket kizárni, melyek a tervezési program által előírt építési költségeket a mérnöki hivatal számítása szerint bármely kis mértékben túllépik.

Quittner Zsigmond bírálóbizottsági tag teljes mértékben méltányolja a pénzügyi szempontok fontosságát, azonban mégis tekintettel az eszmei pályázat természetére, valamint arra, hogy egy jó alapeszmével bíró tervezet költségei a kiviteli tervezés során bizonyos mértékben redukálhatók, azt a közvetítő indítványt teszi, hogy az építési költségek tekintetében bizonyos, esetleg az engedélyezett költség 10%-áig terjedő latitude engedtessék meg, s csak az ennél is nagyobb költségű tervezetekkel szemben alkalmaztassanak az építési program ide vonatkozó rendelkezései.

Az előterjesztett javaslatok tekintetében kifejlődött hosszas és beható megvitatás során báró esetei Herzog Péter, dr. Vaszilievits János és Vosits Károly bírálóbizottsági tagok a pénzügyi szempontok szigorú érvényesítése mellett foglalnak állást és dr. Heltai Ferenc javaslatához csatlakoznak. Vosits Károly bírálóbizottsági tag a pénzügyi szempontok kötelességszerű figyelembe vételén túl hangsúlyozza még azt is, sőt kéri jegyzőkönyvbe vétetni az iránti aggályait, miszerint abban az esetben, ha egyes pályázóknak az előírt költséggel szemben 10-12 százalékos, vagy még nagyobb túllépés engedélyeztetik, úgy azok a pályázók, kik az előírt költségösszeget szem előtt tartották, jogi szempontból kifogásolhatják a bírálóbizottság meghozandó ítéletét.

Ellenben dr. Bókay Árpád, dr. Reiner Ede, Kan Gyula és Heuffel Adolf bírálóbizottsági tagok felszólalásaikban ahhoz az állásponthoz csatlakoznak, hogy tekintettel arra, miszerint jelenleg eszmei tervpályázatról van szó, de a költségszámítások is csak megközelítők, ezúttal az építési költségeknek döntő fontosság ne tulajdonítassék, végül Wellisch Alfréd bírálóbizottsági tag a közvetítő indítványhoz járul azzal, hogy az előírt költségtől való eltérés 12 százalékig volna kiterjeszthető.

Elnök a vita bezárása után összegezi annak eredményét, melynek során kijelenti, hogy részéről csak két lehetőséget lát és pedig vagy az építési program 2. szakaszának egészen szigorúan leendő alkalmazását, vagy a kérdésnek oly értelemben leendő felfogását, hogy jelenleg eszmei tervpályázatról lévén szó, az ítélet meghozatalánál a, bíráló bizottság a költségek szempontjának döntő fontosságot nem tulajdonít. A kérdést ily értelemben is véli szavazásra bocsátandónak.

A kérdés feltétele körül kifejlett rövid vita után a bírálóbizottság hozzájárulásával elnök felteszi a kérdést, vájjon a bírálóbizottság kívánja-e az építési program 2. pontjának végrehajtását?

A bírálóbizottság névszerinti szavazás útján 10 szavazattal 4 szavazat ellenében kimondja, miszerint az építési program 2. pontjának végrehajtását nem kívánja.

A határozat meghozatalánál igennel, vagyis a kérdéses pont végrehajtása mellett szavaztak: dr. Heltai Ferenc, br. esetei Herzog Péter, dr. Vaszilievits János és Vosits Károly bírálóbizottsági tagok, ellenben nemmel szavaztak: dr. Bókay Árpád, Czigler Győző, Heu/fel Adolf, Kun Gyula, Lechner Ödön, dr. Magyarevits Mladen, Quittner Zsigmond, dr. Reiner Ede, dr. Taujfer Vilmos és Wellisch Alfréd bírálóbizottsági tagok.

Dr. Heltai Ferenc bírálóbizottsági tag kijelenti és kijelentését jegyzőkönyvbe vétetni kéri, hogy a bírálóbizottság ezen határozata a megállapított s a bizottság működését is szabályozó építési programmal ellentétben áll és az ezzel szemben illetékes helyen megteendő lépések jogát magának teljes mértékben fenntartja.

4. Áttérve a bírálóbizottság érdemleges határozatára vonatkozó tárgyalásokra, elnök bemutatja a kiküldött szakértő albizottmány utolsó, f. évi október hó 21-én megtartott értekezletéről felvett jegyzőkönyvet, melyben az albizottmány a kiválóbb és figyelembe vételt érdemlő tervezeteket a bírálóbizottság figyelmébe ajánlja.

Czigler Győző bírálóbizottsági tag, mielőtt a bírálóbizottsági ítéletét meghozná, nem mulaszthatja el a figyelmet felhívni, miszerint annak a körülménynek, hogy a pályázat eredménye nem teljesen kielégítő oka nagy részben abban keresendő, hogy hazai szakférfiaink az eszmei tervpályázatok követelményeivel nincsenek mindannyian tisztában, de másrészt az eszmei tervpályázatok feltételei is több tekintetben eltérő módon kell, hogy megállapíttassanak a jelenleg alapul szolgáló programtól és feltételektől. Mindazonáltal kétségtelen, hogy a pályatervek között több komoly és figyelembe vételt érdemlő tervezet van, melyek relatíve kiválóbbak és megfelelő' átdolgozás után esetleg a célnak is meg fognak felelni.

Ezek után elnök felkéri a bírálóbizottságot, miszerint a kiküldött szakértőbizottság jelentése - mely a bíráló-bizottság összes tagjainak megküldetett - teljesen ismeretes lévén, annak újabbi ismertetésétől tekintsen el.

A bírálóbizottság ítéletének alapjául szolgálandó kérdések tekintetében pedig elnök javaslatára a bírálóbizottság egyhangúlag a következő sorrendben felteendő kérdésekben állapodik meg:

a) a pályázati hirdetmény 9. pontjának megfelelőleg eleget tesznek-e a pályatervek a pályázat feltételeinek és esetleg vannak-e olyan pályaművek, melyek a feltételeknek meg nem felelvén, a pályázatból kizárandók;

b) a pályázati hirdetmény 4. pontjának megfelelőleg, mely négy pályaterv alkotója szólítandó tel a szükebb körű kiviteli tervpályázatra a Sáros-fürdőt illetőleg;

c) a pályázati hirdetmény 4. pontjának megfelelőleg, mely négy pályaterv alkotója szólítandó fel a szűkebb körű kiviteli tervpályázatra a Rudas-fürdőt illetőleg;

d) a pályázati hirdetmény 5. pontjának megfelelőleg, mely pályatervek javasoltassanak megvásárlásra.

5. A fennebbiekben a) alatt feltett kérdésre a bírálóbizottság kimondja, miszerint az összes beérkezett pályaműveket pályázatra bocsátja, illetve bíráló eljárásának körébe bevonja.

6. A fentiekben b) és c) alatt feltett kérdésekre, a Sáros- és Rudas-fürdőket illetőleg legjobbnak talált négy-négy terv tekintetében, melyek alkotója a szűkebb körű kiviteli tervpályázatra lesz felszólítandó, az ülésnek a tervezetek még szükséges összehasonlító megbeszélése céljából történt felfüggesztése után a bírálóbizottság a következőképen határozott a pályázati hirdetmény 10. pontja értelmében, nyílt szavazás után:

I. a Sáros fürdőt illetőleg általános szótöbbséggel legjobbaknak találtattak a következő pályaművek, melyek szerzői a szűkebb körű kiviteli tervpályázatra felszólítandók lesznek: 7. számú "Poseidon" jeligéjű pályaterv; 8. számú "Pajzsba írt Togo" jeligéjű pályaterv; 9. számú "Hygiea" jeligéjű pályaterv; 16. számú "Világváros" jeligéjű pályaterv.

Ezen határozat meghozatalánál beadott összesen 13 szavazat, dr. Heltaí Ferenc bírálóbizottsági tag elvi álláspontjából kifolyólag a szavazástól tartózkodott.

A "Poseidon" jeligéjű pályatervre szavaztak: Kun Gyulai Heuffel Adolf, dr. Magyarevits Mladen, dr. Bókay Árpád, dr. Reiner Ede, Czigler Győző, dr. Tauffer Vilmos bírálóbizottsági tagok, összesen 7.

A "Pajzsba irt Togo" jeligéjű pályatervre szavaztak: Vosits Károly, dr. Vaszilievits János, Heuffel Adolf, dr. Magyarevits Mladen, báró esetei Herzog Péter, dr. Bókay Árpád, dr. Reiner Ede, dr. Tauffer Vilmos bírálóbizottsági tagok, összesen 8.

A "Hygiea" jeligéjű pályatervre szavaztak: Kun Gyula, Vosits Károly, br. esetei Herzog Péter, Quittner Zsigmond, Wellisch Alfréd, Czigler Győző, Lechner Ödön bírálóbizottsági tagok, összesen 7.

A "Világváros" jeligéjű pályatervre szavaztak: dr. Vaszilievits János, Heuffel Adolf, dr. Magyarevits Mladen, Quittner Zsigmond, Wellisch Alfréd, dr. Bókay Árpád, dr. Reiner Ede, Czigler Győző, Lechner Ödön, dr. Tauffer Vilmos bírálóbizottsági tagok, összesen 10.

A Rudas fürdő távlati képe Pártos Gyula "Kelet és Nyugat határán" jeligéjű, díjazott pályaterve szerint

A négy pályanyertes tervezeten kívül még szavaztak:

A "Világváros-világfürdő" jeligéjű tervezetre: Vosits Károly, Heuffel Adolf, dr. Magyarevits Mladen, dr. Bókay Árpád, Czigler Győző, dr. Tauffer Vilmos bírálóbizottsági tagok, összesen 6.

A "Szirén" jeligéjű tervezetre: Quittner Zsigmond, Wellisch Alfréd, Lechner Ödön bírálóbizottsági tagok, összesen 3.

A "Víztorony" jeligéjű pályatervre: Kun Gyula, dr. Vaszilievits János, br. esetei Herzog Péter bírálóbizottsági tagok, összesen 3.

A "Centrális" jeligéjű pályatervre: Kun Gyula, összesen 1.

A "Bellevue" jeligéjű pályatervre: Vosits Károly, dr. Vaszilievits János, br. esetei Herzog Péter, Quittner Zsigmond, Wellisch Alfréd és Lechner Ödön bírálóbizottsági tagok, összesen 6.

II. A Rudas fürdőt illetőleg általános szótöbbséggel legjobbaknak találtattak a következő pályaművek, melyek szerzői a szűkebb körű tervpályázatra felszólítandók lesznek: 10. sz. "Sanctus Gerhardus" jeligéjű pályaterv; 12. számú "Kelet és Nyugat határán" jeligéjű pályaterv; 18. számú "Tiszteljük a műemlékeket" jeligéjű pályaterv; 20. számú "Kis beépítés" jeligéjű pályaterv.

Ezen határozat meghozatalánál beadatott összesen 13 szavazat, dr, Heltai Ferenc bírálóbizottsági tag elvi álláspontjából kifolyólag a szavazástól itt is tartózkodott.

A "Sanctus Gerhardus" jeligéjű pályatervre szavaztak: Kun Gyula, Vosits Károly, dr. Vaszilievits János, Heuffel Adolf, dr. Magyarevits Mladen, br. esetei Herzog Péter, Quittner Zsigmond, Wellisch Alfréd, dr. Bókay Árpád, Czigler Győző, Lechner Ödön, dr. Tauffer Vilmos bírálóbizottsági tagok, összesen 12.

A "Kelet és Nyugat határán" jeligéjű pályatervre szavaztak: Kun Gyula, dr. Vaszilievits János, Heuffel Adolf, dr. Magyarevits Mladen, br. esetei Herzog Péter, Quittner Zsigmond, Wellisch Alfréd, dr. Bókay Árpád, dr. Reiner Ede, Lechner Ödön, dr. Tauffer Vilmos bírálóbizottsági tagok, összesen 11.

A "Tiszteljük a műemléket" jeligéjű pályatervre szavaztak: Kun Gyula, Vosits Károly, dr. Vaszilievits János, Heuffel Adolf, dr. Magyarevits Mladen, br. esetei Herzog Péter, Quittner Zsigmond, Wellisch Alfréd, dr. Bókay Árpád, dr. Reiner Ede, Czigler Győző, Lechner Ödön, dr. Tauffer Vilmos bírálóbizottsági tagok, összesen 13.

A "Kis beépítés" jeligéjű pályatervre szavaztak: Vosits Károly, dr. Magyarevits Mladen, br. esetei Herzog Péter, Quittner Zsigmond, Wellisch Alfréd, dr. Reiner Ede, Czigler Győző, Lechner Ödön bírálóbizottsági tagok, összesen 8.

A négy pályanyertes tervezeten kívül még szavaztak:

A "Nettuno" jeligéjű pályatervre: Kun Gyula, dr. Vaszilievits János, Heuffel Adolf, dr. Bókay Árpád, dr. Reiner Ede, dr. Tauffer Vilmos bírálóbizottsági tagok, összesen 6.

A "Két egymásba fonódó piros kör" jelű pályatervre: Czigler Győző, összesen 1.

7. A fennebbiekben d) alatt feltett kérdésre vonatkozólag a bírálóbizottság a pályázati hirdetmény 5. pontjára való hivatkozással mint hasonlóképen figyelemreméltó munkálatokat, a székesfőváros hatóságának egyhangúlag megvételre javasolja a következő pályaterveket:

I. A Sáros fürdőt illetőleg a 3. számú "Világváros-világfürdő" jeligéjű pályatervet; 11. számú "Szirén" jeligéjű pályatervet; 13. számú "Víztorony" jeligéjű pályatervet; 19. számú "Centrálist" jeligéjű pályatervet; 21. számú "Bellevue" jeligéjű pályatervet.

II. A Rudas fürdőt illetőleg: a 6. számú "Nettuno" jeligéjű pályatervet; 15. számú "Két egymásba fonódó piros kör" jelű pályatervet.

8. Elnök bejelenti, miszerint a bírálóbizottság határozó ülése jegyzőkönyvének és jelentésének hitelesítése céljából a bírálóbizottságot még egy hitelesítő ülésre fogja egybehívni, minek megtörténtével a jegyzőkönyv és jelentés, a pályaművek jeligés levélkéi, valamint a kiküldve volt albizottság jelentése kapcsán további intézkedések céljából a székesfőváros tanácsához azonnal be fognak terjeszteni. Végül a bírálóbizottság összes tagjainak ügybuzgó fáradozását a székesfőváros hatósága nevében megköszönvén, az ülést berekeszti s a bírálóbizottság működését befejezettnek nyilvánítja.

Kelt mint fent.

Rózsavölgyi Gyula s. k., alpolgármester, bírálóbizottsági elnök, dr. Vaszilievits János s. k., tanácsnok, Heuffel Adolf s. k.. dr. Reiner Ede s. k., dr. Magyarevits Mladen s. k., dr. Bókay Árpád s. k., Czigler Győző s. k., Krátky János s. k.J ár.Zboray Béla s. k.T Bar ezen Lajos s. k., Szemenyei Kornél fogalmazó s. k., dr. Sass István s. k., Lec/uier Ödön s. k., Wellisch Alfréd s. k., br. Herzog Péter s. k., dr. Tauffer Vilmos s. k., Kun Gyula s. k., Kégl Árpád

székesfővárosi mérnök, bíráló bizottsági előadó és jegyző, s. k."

A bírálóbizottság jelentése alapján a székesfőváros tanácsa 1904. évi december hó 9-én Matuska Alajos alpolgármester elnöklete alatt tartott ülésében a következő határozatot hozta :

"261.812/1904. számú, a Sáros és Rudas fürdő felépítésére vonatkozólag a 251.055/1903. számú, a kiírt tervpályázat megbírálására rendelt, s a 144.707/1904. számú, a megalakított bizottság ebbeli működését befejezvén, a pályázati hirdetmény 12. pontja értelmében az ítéletét, határozatait és javaslatait magában foglaló jegyzőkönyveit és jelentését a tanácsnak bemutatta.

Ezen jegyzőkönyvek tanúsága szerint dr. Heltai Ferenc úr bírálóbizottsági tag jegyzőkönyvileg kifogást jelentett be a bírálóbizottság eljárása tekintetében azon körülménynél fogva, hogy a kiküldött szakértő albizottság tagjai szavazataikra nézve kötelezőleg megállapodtak.

E tekintetben a tanács a pályázati feltételekbe ütköző sérelmet nem talál, mert az albizottsági tagoknak az ügy érdekeit előmozdító tanulmányai és információi inkább méltánylást érdemelnek, s ha e megbeszélések egyetértő megállapodásokra vezettek volna is, ezt a pályázati feltételek nem tiltják s ezen körülmény alaki sérelemnek nem tekinthető. Egyébként a bírálóbizottságot a pályázati hirdetmény 9-13. §-ai alapján végérvényes döntés joga illeti meg, a tanács pedig ezen döntés végrehajtását eszközli.

Ugyancsak dr. Heltai Ferencz bírálóbizottsági tag úr részéről külön felszólalás tárgyát képezte, hogy azon pályaművek, melyeknek a mérnöki hivatal által átszámított költségei az előirányzatot túlhaladják, a pályázatból az építési programúi 2. pontja alapján zárassanak ki. A bírálóbizottság határozata szerint azonban az összes pályaművek elbírálás alá bocsáttattak. A tanács ezen körülménnyel szemben is elsősorban fentebb kifejtett álláspontjára utal, mely szerint a bírálóbizottságot magát illeti a végleges döntés joga, mely a pályázati feltételekben körvonalaztatott. De ha érdemileg tekintjük is a dolgot: e döntés magában véve a fővárosra nézve semmi anyagi következményekkel sem jár.

A pályázat ugyanis csak vázlatos, eszmei tervek benyújtásáról szól, melyek megbírálásánál a költségek, mint egyedül döntő tényezők nem szerepelnek, mert ugyanazon eszme lényegesen olcsóbb vagy drágább módon valósítható meg. A főváros szempontjából pedig kívánatos is, hogy a legjobb eszmék közt választhasson, hiszen azok költsége a vázlatos tervek alapján úgyis csak megközelítőleg számítható ki, s mivel a mérnöki hivatal számításainak figyelembevételével oly csekély számú pályamű vétethetett volna figyelembe, ami majdnem a pályázat meddőségével lett volna egyenlő : a bírálóbizottság döntése e tekintetben is a főváros érdekeinek megfelel.

Nem lehetett figyelmen kívül hagyni azon körülményt sem, hogy a pályázók számításai szerint úgy a Sáros fürdőre, mint a Rudas fürdőre benyújtott összes pályaművek költség-számításai az előirányzaton alul maradnak, már pedig a pályázati feltételek sehol sem kötik ki, hogy a költségek a mérnöki hivatal felülvizsgálata alapján lesznek számítandók, amit annál is kevésbé lehetett kikötni, mert a számítás alapjául szolgáló egységárak folytonos változás alá esnek és mert ezen költségelőirányzatok felülvizsgálatánál a mérnöki hivatal csak a vázlatos tervek adalékaira volt utalva, melyek egész pontos számításokra biztos alapul nem szolgálhatnak.

A költségek pontos számbavétele csakis a kiviteli tervek bemutatása alapján lesz lehetséges s akkorra a tanács ragaszkodik is ahhoz, hogy kivitelre csak olyan terv legyen bocsátható, melynek költségei a mérnöki hivatalnak felülvizsgálata alapján az előirányzat kereteit betartják.

A tanács a bírálóbizottságnak beterjesztett jelentését s abban foglalt ítéletét tudomásul veszi s ennélfogva a pályázati hirdetmény 12. pontja értelmében a jeligés leveleket felbontván, megállapítja, hogy a bíráló bizottság által legjobbnak talált 4-4 pályamű közül a Sáros fürdő felépítésére benyújtott tervek közül a "Poseidon" jeligéjű szerzője: Alpár Ignác építész; a "Togo" jeligéjű szerzője: Sterk Izidor műépítész; a "Hygiea" jeligéjű szerzője: Pecz Samu; a "Világváros" jeligéjű szerzői: Hegedűs Ármin és Sebestyén Arthur műépítészek; a Rudas fürdő felépítésére benyújtott tervek közül pedig: a "Sanctus Gerhardus" jeligéjű mű szerzője: Hültl Dezső építész; a "Kelet és Nyugat határán" jeligéjű mű szerzője: Pártos Gyula műépítész; a "Tiszteljük a műemléket" jeligéjű mű szerzője: Tőry Emil okleveles építész; a "Kis beépítés" jeligéjű mű szerzői: Vágó László és Vágó József.

Egyúttal elrendeli a tanács, hogy ezen határozata, mely a pályázat eredményét megállapítja, a bírálóbizottságnak kétrendbeli jegyzőkönyvével, s a tanácshoz intézett jelentésével együtt a "Fővárosi Közlönyben" közzé tétessék.

A Rudas fürdő főhomlokzata Pártos Gyula pályaművében ("Kelet és Nyugat határán")

A pályázati feltételek értelmében a pályanyertes művek szerzői a kiviteli pályázatra felszólítandók. Ezt megelőzőleg azonban felhívja a tanács Heuffel Adolf középítési igazgató urat, hogy a pályázat eddigi tanulságaihoz képest a pályázati feltételeknek pótlására és kiegészítésére vonatkozó javaslatát legkésőbb 1905. évi január hó 15-éig a tanácsnak mutassa be. Világosan hangsúlyozza a tanács, hogy a kiviteli pályázat alapját is ugyanazon feltételeknek és építési programnak kell képeznie, mely az eszmei pályázat kiírásának alapjául szolgált, s a pótlások csak arra vonatkozzanak, amely irányban az egyes pontok a pályázat eddigi tanúságai szerint bővebb magyarázatot vagy részletesebb megvilágítást igényelnek.

A pályanyerteseknek felhívása a kiviteli pályázatra a kiegészített feltételek közzététele alkalmával, ezen időponttól kezdődő határidő megállapításával fog megtörténni.

Hozzájárul a tanács egyúttal a bírálóbizottság azon javaslatához, hogy a Sáros fürdőre benyújtott tervek közül, mint figyelemre méltó részleteket tartalmazók a "Világváros-világfürdő"; "Szirén"; "Víztorony"; "Centralis" és "Bellevue" jeligéjűek; a Rudas fürdőre beérkezettek közül pedig a "Nettuno" és "Két egymásba fonódó piros kör" jeligéjűek a pályázati hirdetmény 5. pontja értelmében megvásároltassanak.

Az ezennel megvásárolt tervek jeligés levélkéi felbontatván, a tanács megállapítja, hogy a Sáros fürdőre benyújtott tervek közül a "Világváros-világfürdő" jeligéjű mű szerzői: Förk Ernő és Sándy Gyula építész, a "Szirén" jeligéjű mű szerzői: Márkus Géza, Komor Marczel és Jakab Dezső építészek, a "Víztorony" jeligéjű mű szerzői: Bálint Zoltán és Jámbor Lajos műépítészek; a "Centralis" jeligéjű mű szerzői: Tőry Emil okleveles építész; a "Bellevue" jeligéjű mű szerzői: Vágó László és Vágó József.

A Rudas fürdőre beérkezett tervek közül pedig: a "Nettuno" jeligéjű mű szerzője: Alpár Ignác építész; a "Két piros kör" jeligéjű mű szerzője; Balázs Ernő műépítész".

A megvásárolt terveket a Tanács 500-500 koronával díjazta, s ezt az összeget a Sáros fürdő és a Rudas fürdő felépítésére a 100 millió koronás kölcsönből fenntartott összegek terhére számolta el.

Végül a tanácsi határozat kimondja még a következőket:

"A jutalmazott művek pályadíjai csak a kiviteli tervek tényleges benyújtása után válván esedékessé, ez irányban jelenleg intézkedésre szükség nincs.

A tanács elrendeli, hogy az összes pályaművek a régi parlamenti épületben folyó hó 12-étőI, hétfőtől kezdődőleg 14 napon át mindig reggel 9-től délután 4-ig megszakítás nélkül közszemlére kiállíttassanak, s felhívja a középítési igazgató urat, hogy ez iránt a rövid úton történt szóbeli megállapodások értelmében intézkedjék.

Egyúttal felhívja a tanács a középítési igazgató urat, hogy a tervek kiállítása után a főváros tulajdonává váltakat a mérnöki hivatal gyűjteményében a szokásos módon őrizze meg, a nem nyertes és meg nem vásárolt terveket pedig az egyidejűleg kiadott felbontatlan jeligés levelek visszaszármaztatásával az igazolt tulajdonosoknak a pályázati feltételek 13. pontja értelmében megfelelő elismervény ellenében szolgáltassa vissza".

Alpár Ignác "Nettuno" című pályaműve

Ilyen módon dőlt el a Sáros fürdő és a Rudas fürdő felépítésére kiírt első eszmei pályázat sorsa.

A fent már megnevezett tervezők voltak tulajdonképpen első megálmodói a székesfővárosi gyógyfürdők későbbi fejlődésének. Éppen azért méltányosnak is találom, hogy elgondolásaikkal, pályaterveikkel az alábbiakban bővebben is foglalkozzam.

Nagy segítségemre volt e tekintetben id. Führer Miklósnak, a "Magyar Építőművészet" című folyóirat megalapítójának, és hosszú ideig főszerkesztőjének szíves készsége, aki rendelkezésemre bocsátotta a "Magyar Pályázatok" című gyűjteményes munkájának III. kötetét. A pályaterveket ennek a munkának az alapján ismertetem a következő két alfejezetben.

AJÁNLÓ

A Sáros fürdő eszmei pályázatára beérkezett
díjnyertes és megvásárolt pályatervek ismertetése

 

3. számú pályaterv: "Világváros"

A tervező az ötszögű teleknek mind a négy utcai vonalát beépíti s még 2 udvari szárnyat létesít. A kocsi-aláhajtóval ellátott főbejárat a Duna felőli és a Fehérvári úti homlokzatvonalak sarkán van. A gyalogosok a kocsiközlekedést keresztezik. A főbejárattól jobbra és balra a kávéház és vendéglő helyiségei vannak, melyek a beépített lépcsők következtében széttagoltak.

A társasfürdők bejárata egyenesen a melegvízmedence-terembe nyílik, minek következtében a közönség felöltözötten kénytelen a gőzös termen keresztül az öltözőbe menni s ugyanezen az úton a fürdőt elhagyni.

Ez a közlés tévesen került a Magyar Pályázatokéban nyilvánosságra, amennyiben a 3. sz. pályaterv jeligéje nem "Világváros" volt, hanem "Világváros-világfürdő", a díjazott "Világváros" jeligéjű pályaterv a 16. sorszámot viselte. Viszont a később ismertetendő 16. sz. "Világváros" jeligéjű terv, miként látni fogjuk, igen lényeges módosításokon ment keresztül, amíg elérkezett a mai Szent Gellért gyógyfürdő és gyógyszálló megépítéséig.

A szállodai szobák folyosói zegzugosak; a köz- és kerülékekkel határolt szobák célszerűtlenek.
Építészet: reneszánsz, barokkos részletekkel.
A gép- és kazánház helyiségei alacsonyak, a műhely kicsiny. A víztartók elhelyezése jó.
Beépített köbtartalom : 84.506 m3, építési költség 18 koronával számítva: 1.521.000 korona.

 

7. számú pályaterv: "Poseidon"

Tervező az ötszögű teleknek 3 oldalát az útvonalak mentén építi be, a 4. útvonal közepén egy félkörű előkertet létesít.

A fürdők bejárata a Fehérvári úti félkörű szárny közepén van, tágas előcsarnokkal; 2 pénztárfülkével; két oldalt az alacsony földszinten elhelyezett kabinfürdők folyosója, ezek végeiből a társasfürdők nyílnak. Az előcsarnokból 3-as karú lépcsőn a magas földszintre, onnan egyenes irányban a csukott sétányra jutni.

A szálloda főbejárata a Gellért téri és Kemenes utcai homlokzatok sarkán van: az előcsarnokból két oldalt lépcsők vezetnek az emeletsorokban elhelyezett vendégszobákhoz. A bejárattól jobbra és balra a kávéház és vendéglő helyiségei, a fedett vendéglőudvar körül zene- és olvasóterem. A népfürdők alacsony földszinten, gőzkamrával és előfürdővel, a hozzája tartozó öltözők felette, a magas földszinten foglalnak helyet. A gyógyhelységek szobái és a gondnoki irodához tartozó raktár kicsiny, kellő számú lakáspincéről nincs gondoskodva, a kazánház mellől hiányzik a salak- és hamugyűjtő.

A homlokzat kiképzése: modern barokk.
Beépített köbtartalom 108.900 m3, 18 koronával számítva: 1.954.000 korona.

 

8. számú pályaterv: "Togo"

A tervező egy összefüggő épülettömbben helyezi el a fürdőt és a szállodát. A Gellért-térre nyíló főbejárattól bal felé a szálloda, vendéglő, kávéházi helyiségek, jobb felé a társasfürdők és gyógyhelységek. A főbejáraton kívül a népfürdők és a szálloda számára még külön-külön bejáratról is van gondoskodva. Ugyancsak külön bejárat nyílik a személyzet lakásába vezető lépcsőkhöz.

A szálloda és fürdő közötti folyosó nem elég világos.
A társasfürdőknél előtéren át jutni az öltözőkbe.
Az épület stílusa a középkori építési formákból kiinduló szecesszió.
A kazán keskeny, a kémény túlságosan kicsiny, a szivattyú-helyiség, a gőzmosó és mángorlóhelyiség a hasznavehetetlenségig kicsinyek.

Beépített köbtartalom 80.050 m3, 18 koronával Számítva: 1.440.900 korona.

 

9. számú pályaterv: "Hygieia"

A tervező a Kemenes utcai és Gellért téri vonalat teljesen a Fehérvári úti részben építi be; ezen utcai szárnyak közé terjedelmes udvari tömböt létesít, melynek közepét a fürdők felülről világított nagy váróterme foglalja el, mely két emeletsorba nyúlik fel s körülfutó galériával van ellátva, A baloldali részt a társasfürdők és sétafolyosó, jobboldali részt a népfürdők medencéi foglalják el.

Az épületnek két főbejárata van, egyik a fürdőkhöz, másik a szállodákhoz.
Építészeti kiképzése: modern gót.

A világos, de szűkös méretű gépház, szivattyúk és víztorony előnyösen helyeztetnek el, közel a forrásmedencéhez.

Beépített köbtartalom: 78.300 m3, 18 koronával számítva : 7.409.000 korona.

 

11. számú pályaterv: "Szirén"

A tervező a teleknek a hídfő felé néző részét választotta az épület tengelyéül, erre szimmetrikusan helyezte el a szállodát és a fürdőket, a teljesen körülépített telek közepén tágas udvart hagyva.

A Fehérvári-úti szárnyban vannak a férfi társas- és népfürdők, a telek hátsó szárnyában a női társas- és népfürdők; a Kelenhegyi úti szárnyban a gyógyhelységek, kőfürdők, kádfürdők. Ivócsarnokról és külső fedett sétálókról a tervező nem gondoskodott.

A fürdőkhöz való közlekedés a hídfő felőli főbejáraton a Kelenhegyi út és a Fehérvári úti bejárón történik.
Az épület stílusa: szecesszió.
A kazánház elég tágas, ellenben gőzmosó-, vasaló-, mángorló helyiségek szűkek.
Beépített köbtartalom 91,500 m3, 17-75 koronával számítva : 2.624.000 koronával.

 

13. számú pályaterv: "Víztorony"

A tervezet általános elrendezése érdekes és a többi pályatervektől egészen eltérő felfogást mutat, amely a tervezet tulajdonképpeni céljának megfelelőleg az épület fürdőjellegét erősen hangsúlyozza és érvényre juttatja, ellenben a szállót a fürdőtől elválasztva, ennek alája rendeli.

A fősúlyt a teleknek a híd felé eső sarkára helyezi, ide tervezi a víztornyot, azt esztétikailag is felhasználja és érvényre juttatja. Az általános helyes diszpozíció mellett hibás, hogy az emeleti folyosó keskeny, a földszinti folyosó sötét. Mint főhibát kell felemlítenünk a népfürdők elhelyezését, melyek a rendelkezésre álló terület legszebb és legjobb helyén vannak, holott azon jellegüknél fogva megfelelőbb elhelyezést nyerhettek volna.

Közegészségi és balneológiai szempontból előnyös, hogy a gépház és víztartók a forráshoz legközelebb eső helyre tétetik, mert az ásványvíz rövidebb utat tévén meg, hőfokából és alkatelemeiből kevesebbet veszít.

A szállónak a fürdőtől való elválasztása általában véve helyes, de hévízfürdőnél a reumás betegekre való tekintettel hibáztatható.

Homlokzata dicséretet érdemel, annak fővonásaiban modern architektúrája ügyesen van csoportosítva és helyesen tükrözi vissza a fürdőépület karakterét.

Építési költség: 1.344.000 korona.

 

16. számú pályaterv: "Világváros"

Tervező a szállodát és fürdőket, valamint az orvosi rendelő és gyógy-helyiségeket külön-külön épületekben helyezte el.

A főbejárattól az ivócsarnokig folyosó vezet, mely azonban homályos.

A férfi és női társasfürdőkhöz való bejáratok az ivócsarnok felé eső előcsarnokból nyílnak s egyenesen az öltözőbe vezetnek, az előfürdőn és langyos medencén át jutni a meleg medencébe.

A Kelenhegyi úti bejárattól balra a férfi, jobbra a női népfürdők vannak elhelyezve. A szálloda végén, programon kívül, de igen célszerűen üzletek vannak tervezve. Ugyancsak programon kívül tervez a szálloda végén egy kilátó-tornyot és a barlang előtt felépíteni szándékolt kioszkhoz vezető áthidalást.

Az épület stílusa: modern, klasszikus motívumokkal.

Kazánház, gépház elég tágas, gőzmosó és szárító helyiség kicsiny, hasznavehetetlen.

Beépített köbtartalom 102.700 m3,17-50 koronával számítva: 1.797.000 korona.

 

19. számú pályaterv: "Centrális"

A telek mind az öt oldalát és középrészét beépíti. A főbejárattól csukott folyosó vezet a csukott nagy ivó- és sétáló-csarnokba, mely a Fehérvári-útról és a hátulsó parkból bír bejárattal. Az ivócsarnokon túl nyitnak

a férfi és női társfürdők. A népfürdőkhöz a Kelenhegyi és Fehérvári útról van bejárat.

Az épület stílusa: szecesszió.
A kazánház és gépház elég kényelmes, szárító- és vasalóhelyiségekről nincs gondoskodva.

Beépített köbtartalom 99.500 m3, 17-50 koronával számítva: 7.747.000 korona.

 

21. számú pályaterv: "Bellevue"

A beépítés oly módon történt, hogy a Kemenes utca és Gellért tér által határolt két oldalon fürdőépület, e mögött 3 emeletes szállodaépület s a Kelenhegyi úton a népfürdők és gépház nyertek elhelyezést. A szállodaépület és népfürdő közötti nagy tért födött sétafolyosó övezi. A földszintes fürdőépület felett nyílt terasz van tervezve, mely az utca felől szabad lépcsőkön közelíthető meg.

A társasfürdők oly egymásutánban vannak elhelyezve, hogy fokozatos lehűtéssel használhatók és a hideg helyiséggel elkerülhetők.

A kávéház és vendéglő előtt szép, nyílt terasz van, de minthogy az utcáról bejárataik nincsenek, a bérlők tisztán a fürdővendégekre lennének utalva.

Az épület stílusa: szecesszió.

Beépített köbtartalom 70.800 H 18 koronával számítva: 7.274.000 korona.



A szakértői albizottság jelentése a Sáros fürdő eszmei pályázatára beérkezett pályatervek közül díjazásra ítélt pályaterveknél még a következőket fűzte hozzá:

"Világváros"

jeligéjű tervről kiemeli a szakértői albizottság, hogy a pavilonszerű megoldás általában véve igen előnyös, jelen esetben azonban teleknek e célra szűk.

Tovább: A Sáros és a Rudas fürdő első kiviteli tervpályázatának előkészítése és eredménye az 1905-1907. években

Alpár Ignác "Nettuno" című pályaművének Erzsébet hídi homlokzata

AJÁNLÓ