A nagykörút helyén vezető hajózható csatorna terve Reitter Ferenc elgondolása alapján 1862-ben született meg. Reitter 1865-ben mutatta be a nyilvánosságnak, mely egy igen széles csatorna képét mutatja fasorok és sétaút kíséretében. A terv sokáig foglalkoztatta a közvéleményt és az építési hatóságokat, de végül anyagi okokra hivatkozva mégis elvetették. A "külső csatorna" terve Kvassay Jenő elképzelései között szerepelt ismét, aki 1912-ben publikálta elgondolását, ez azonban már kifejezetten gazdasági érdekekből, a kereskedelem és a közlekedés fejlesztése céljából létesült volna.

AJÁNLÓ

"Emlékirat azon módokról és eszközökről, melyekkel Buda-Pest városát is oda lehetne emelni, hogy a magyar álladalom fővárosa irányában emelhető igényeknek helyesen megfeleljenek.

Ámbár több mint ezer éve már, hogy a magyar állam létezik, mégsem gyökeresedett meg annak önállósága oly mélyen, hogy azt minden oldalról biztosítottnak lehetne tartani.

Szemben a magyar államot alkotó elemek különneműségével, az uralkodó eszmék irányzatával, a vidéki vonzó pontok sokaságával és a társadalmi tekintetben igen előrehaladt s oly közelfekvő Bécs vonzerejének nagyságával: Magyarország állami függetlenségének biztosítására kétségen kívül egyike a leghathatósabb és legbiztosabb eszközöknek: oly központnak alkotása, mely amaz az állam lételére nézve ellenséges viszonyok hatását paralyzálni önmagában rejlő erejénél fogva képes legyen.

Elvitázhatlan tény, hogy Buda-Pest azon feltételekből, melyektől függ az érintett hatásnak eszközölhetése, jelenleg alig bír egyébbel, mint oly geographiai fekvéssel, mely a kívánt cél elérhetését lehetségessé teszi.

Aki tehát Magyarország állami függetlenségét komolyan óhajtja, annak okvetlenül el kell szánva lenni: népszerű elvekben, előítéletekben és pénzben mindazon áldozatokat meghozni, melyek bebizonyíthatólag szükségesek arra, hogy Buda-Pest minél előbb képes legyen annak a hatékonyságnak helyesen kifejtésére, melyet tőle, mint éppen Magyarország fővárosától követelnünk kell. Kérdés tehát:

a) miből álljon ezen hatékonyság;

b) minő eszközökkel érhető el az;

c) mi a teendője erre nézve az ország kormányának?

Az a-hoz. Amely fővárosnak rendeltetése, hogy az állam lételét veszélyeztető középfutó erők hatását legyőzze, annak az ország minden lakosa képzelőtehetségén vetélytárs nélkül kell uralkodni; erre nézve pedig szükséges:

1-ször hogy a főváros oly hely legyen, ahol az országnak az önérzet, tetterő és értelmiség ambitiójával bíró egyéniségei céljuknak elérésére - legyen az bár gazdagság, becsület vagy dicsőség - legbiztosabb kilátást találjanak.

2-szor Az ily fővárosnak mindenben, mi a kényelmet és az élet egyéb élveit illeti nemcsak elsőnek kell lenni az országban, hanem a versenyt minden más, s főképp a közelfekvő idegen városokkal is ki kell állania.

3-szor Magában kell foglalnia mindazt, ami szükséges, hogy az ország lakosa magát jogosultnak érezhesse büszkének lenni arra, hogy egy ily fővárossal bíró nemzetnek tagja.

A b-hez. Ami az eszközöket illeti, melyeknek alkalmazásával Buda-Pest ily fővárossá válhatnék: fekvésénél fogva arra van utalva, hogy gyarapodását mindenek előtt a kereskedelemben keresse.

Nem tartozhat ezen emlékirat feladatához mindazt elősorolni ami e tekintetben szükséges volna, ki kell azonban itt is emelni:

hogy Magyarország vasutai hosszú évek során, ha nem is szándékosan, de tényleg oly irányokban vezettettek, mintha Buda-Pest, mint kereskedelmi emporium jelentőségének csökkentése lett volna a feladat;

hogy az újabb vasútépítéseknél is a vidéki érdekek annyira érvényesültek, miszerint a kormánynak a főváros emelésére irányult törekvései nem hathattak keresztül oly mértékben, hogy az eredetileg épített vasutak e tekintetben ártalmas hatását már mellőzöttnek lehetne tartani;

hogy Buda-Pestnek mint kereskedelmi emporium jövőjére nézve azon tényező, melynek köszönhető, hogy Buda-Pest a helytelen irányú vasutak dacára is jelentőségében növekedett, ti. a Dunahajózás, a legnagyobb fontossággal bír;

hogy az, amire mindenek előtt szükség van az a Duna által elválasztott két országrésznek olyatén összeköttetése, mely nemcsak jelen pillanat legsürgetőbb követelésének, hanem a jövő igényeinek is megfeleljen; éspedig annyival inkább, mert a két testvér város csak ezen móddal olvadhat össze egy várossá, ami a fő cél elérésének conditio sine qua non-ja;

hogy mindentől, ami Buda-Pest kereskedelmének fejlesztésére és gyarapítására történhet biztosított eredmény csak akkor várható, ha Buda-Pesttől az 1838. és 1849. évekhez hasonló catastrophák bekövetkezésének lehetősége tökéletesen elháríttatik.

Hogy azonban Buda-Pesten nemcsak a gazdagodni törekvők, hanem azok is lakhassanak, akik már eléggé meggazdagodtak vagy gazdagon születtek: mindenek fölött szükséges, hogy a város egészséges tartózkodási hely legyen. Való ugyan, hogy egy egészséges lakhely alapfeltétele kedvező éghajlati viszonyokban fekszik - de ha egy városról van szó, akkor még sok más megkívántatók is vannak, melyek hiánya a várost a legjobb éghajlat alatt is igen egészségtelen lakhellyé teheti.

Mindazt, mi e tekintetben megkívántatik, egyenként elősorolni annyi volna, mint egy egészség vagy építési-rendőrségi Codexet írni. Bármily nagy legyen azonban az e részben megkívántatók száma, ha az általuk elérendő főcélt tartjuk szem előtt, úgyszólván mindnyájat egy lényeges szükségletbe lehet összefoglalni, ez pedig nem más, mint a folyvást tiszta és egészséges levegő. Minthogy a lakások, bármily tágasak, tiszták és jól szellőztethetők legyenek is, a levegőt csak az utcákról kaphatják; az utcák levegője pedig - habár a legnagyobb gonddal eltakaríttatik is mindaz belőlük, ami azokat kipárolgása által megfertőztetheti - már a városban lakó emberek és állatok lélegzése és életműködése által megronttatik: igen világos, hogy egy városnak levegője az egészséges tartózkodási hely alapfeltételének csak akkor felelhet meg, ha a levegő a város minden részeiben könnyen megújulhat, éspedig természetesen oly levegővel, aminőt az ember organismusa kíván, azaz, legyen az minden ártalmas alkatrészektől, tehát por és homoktól is ment, ne legyen fölötte sem száraz, sem nedves és amennyire lehetséges növényi levegő.

Az egészséges lakhatás ezen két alapfeltételét Buda-Pestnek nagy részben még ezentúl kell megszerezni; kiváltképpen Pesten, de Budának nagy részében is, igen tökéletlen a városi levegőnek a külső szabad léggel való közlekedése és legfőképpen azért, mert a házak tömbei nincsenek elég szabad terekkel megszakítva, és nem létezik egyetlen egy pálya vagy utca sem, mely a légnek a házak tömegének egész hosszán keresztül szabad huzamot engedne; holott ez Pesten, hogy az egész város egyenlően fejlődhessék, a városnak teknő alakú fekvése miatt, szükségesebb volna mint más helyen. De Pestnek környéke is kevés kivétellel nem olyan, hogy az onnan áramló levegő lényeges javítást ne kívánna.

Aminek tehát e részben Buda-Pesten mindenek előtt történni kellene, abból áll, hogy a házak tömbeinek egész hosszán keresztül alkalmas helyeken és irányokban elegendő széles utcák nyittassanak; a város környéke faültetvények által tiszta, éltető légnek szolgáltatására alkalmassá tétessék; megteendők volnának továbbá minden kellő intézkedések, hogy a város utcáiból a por és szemét rendesen és tisztán kitakaríttassék, a már létező vagy nyitandó közlekedési főutakon létesítendő faültetvények által a levegő gyors megromlásának eleje vétessék, végre szigorú rendszabályokkal oda kellene hatni, hogy a lakások egészségrendőri igényeknek megfelelő szerkezettel építtessenek, sőt ahol szükséges, a létezők átalakíttassanak.

Történjék azonban bármi magában a városban a levegőnek javítására, mégis a nagyvárosban való tartózkodás szükségképp ártalmas marad a lakosság egészségére nézve, ha lehetségessé nem tétetik, hogy az magának a valóságos falusi levegő élvezetét gyakran és könnyen, azaz olcsón megszerezhesse. Olcsón kiváltképpen azért, mert állandó közegészségi állapot csak ott van biztosítva, ahol a lakosság legszegényebb része sem kénytelen nélkülözni az egészség fenntartása alapfeltételeinek használatát. A városi levegő javítását eszközlő vállalatok foganatosítása mellett nagyon szükséges tehát gondoskodni, hogy a nép a városon kívül fekvő szórakozási helyekre minél könnyebben eljuthasson; sőt ezen szórakozási helyeket, ami Pestet illeti, szaporítani is kell.

Ami a magasabb szellemi életélveket illeti, hihető, miszerint mindannak, ami e részben szükséges, eddigi létrehozatalát a fővárosnak, illetőleg lakosságának szegénysége hátráltatta; és így remélhető, miszerint azon eszközök, melyek Buda-Pest anyagi gyarapodását és lakályosságát előmozdítják, közvetve, az e részben is nagyon érezhető hiányok elhárítására hatni fognak.

Végtére a nemzeti büszkeséget, a hazafiságnak ezen legbővebb forrását, Magyarország fővárosa akkor lesz képes táplálni, ha minden középületek és országos intézetek azon nagyszerűséggel létesíttetnek, mely a nemzet egyéb igényeivel összhangban van. Mindenek előtt azonban el kell mindazt távolítani, amit szégyellenünk kell; ez pedig a budai Duna- partnak tökéletesen elhanyagolt állapota, mely kiválóan csak mint szemét lerakóhely szerepel; továbbá a két város, különösen a külvárosok, valósággal keleties rondasága, ahol ez nemcsak a szemet sérti, hanem a szaglás érzékét is olyannyira, hogy ezen állapot valóban undorítónak mondható.

A c-hez. Ami végre a felvett kérdések közül az utolsót, ti. a kormány teendőinek meghatározását illeti, ezt azon szempontból kell eldönteni, miszerint mindabban, ami Buda-Pest fejlesztésére vonatkozik, nem csupán helyi érdekről, hanem magának az országnak mint független álladalomnak létezéséről van szó. Az országnak tehát magára kell vállalni mindazt, aminek létesítése Buda-Pest községeinek erejét meghaladja. - Létesítse a kormány elsősorban, s minél előbb, mindazon műveket, melyek a két testvér város öntevékenységének célszerű ösvényre való terelése érdekében szükségesek; hogy ennek folytán minden ami létesül haladás legyen a kitűzött főcél felé.

E tekintetben legelőbb is gondoskodni kell egy Buda, Pest és Óbudára vonatkozó egységes és változatlanul megtartandó szabályozási terv megállapításáról. E végre azonban múlhatatlanul megkívántatik az egész területnek helyszíni és magasságrajzi részletes felvétele. [...]

Azon eszközök taglalása, melyekkel Buda-Pest oly fővárossá volna emelhető, minőre Magyarországnak szüksége van, azon eredményre vezetett, miszerint minden további működésnek alapjául a következő vállalatokat kell tekinteni:

Buda-Pest biztosítandó jégtorlódási vízár által előidézendő veszedelem lehetősége ellen.

A két Duna-part a jövő igényeinek is megfelelő módon összekötendő.

Buda-Pest mostani házcsoporzatának és környékének mindazon hiányai elhárítandók, melyek egyrészt a közegészség és a Budapesten való tartózkodás kellemének ártalmára vannak, másrészt az egész forgalmat, ennek alkalmatlanságára s legcélszerűtlenebbül egyes városrészekre szorítják, a többi városrészek fejlődésének nyilvánvaló hátráltatásával.

Ezen három főszükséglet közül az első kettő nyilvánvaló olyan, hogy a kielégítésére alkalmas eszközök már jelenleg is véglegesen megállapíthatók; valamint eziránt sem lehet kétség, hogy létesítésük oly költséggel járand, mely Buda-Pest tehetségét jóval meghaladja. Mi a harmadik főszükségletet illeti, annyi bizonyos, hogy az annak kielégítésére megkívántató minden munkálatok összes költségének fedezésére Buda-Pest szintén képtelen. [...]


A két város belsejében nyitandó közlekedési és forgalmi eszközök

Az a hazafiság, mely oly kérdések eldöntésének pillanatában, melyekben a nemzet becsülete vagy a hazának állami léte fennforog, nem kész a megkívánható bármily nagy áldozat hozatalára, a legkíméletesebben kifejezve, merő önámítás. Oly nemű áldozatokat azonban, melyek magukban véve csekélyeknek látszanak, de éveken át soha nem lankadó áldozatkészséget igényelnek, csak oly valaki várhat a hazafíságtól, ki az emberi természetet éppenséggel nem ismeri.

Ily áldozatoknak kellene pedig manap tekinteni azt, ha valaki, kinek körülményei tartózkodási helyének szabadon választását megengedi, csupa hazafiságból Budapestet tűzné ki állandó lakhelyéül.

Buda-Pest ugyanis nemcsak a nemesebb életélvezetekre való igényeket még csekély mértékben elégítheti ki, hanem a halandósági kimutatások szerint egészségi tekintetben is Európa minden fővárosa mögött áll.

Minthogy ezenfelül még a nagy sárnak a nagy porral való szakadatlan váltakozása, a roppant nagy áruforgalomnak a városok legszebb részein átvonulásából eredő közlekedési zavarok és kedvetlenségek, a szabad térek által oly gyéren megszakasztott nagy háztömbek okozta rekedt levegő, a romlatlan levegővel kínálkozó csekély számú mulatóhelyek nagy távolsága, az azokhoz vezető utak elhanyagolt állapota és végre a lakhiány nyomorúsága igen nagy csorbát ejtenek a Budapesten való tartózkodás különbeni kellemetességein: nagyon természetesnek kell tehát találnunk, hogy Buda-Pesten alig van mindössze több mint három vagy négy palota.

Amint már az emlékirat elején felemlítve lett, valamennyi nagy város példája arra tanít, hogy a felhozottakhoz hasonló bajok elhárításának alapfeltétele: egyrészt a várost üdítő levegővel kínálkozó, s kényelemmel hozzáférhető mulatóhelyekkel környezni; másrészt pedig a város háztömbeit sétány utak s befásított térek által olyképp csoportosítani, hogy a város egyes részei az összforgalomban egyaránt részesüljenek; a rokon nemű iparágak, mesterségek, keresetek és életmódok egymás mellé telepedhessenek, és hogy végre az így keletkezett külön városnegyedek szellős és befásított utak által legyenek elválasztva.

Az e célnak elérésére, valamint a Pest városának teknő alakú fekvéséből származó bajok orvoslására is szükséges munkálatok közül az alább elsorolandók olyanok, melyekről bizonyosak lehetünk, hogy semmiféle szabályozási tervből ki nem maradnának. Mire nézve áltáljában még csak az jegyzendő meg, hogy néhány év múlva csak némelyekre is közülük, lehet, hogy tízszer annyit kellend költeni, mint amennyibe most mindnyájan kerülnének.


1. Első pesti félkör sétányút

Az első pesti félkör sétányút, Pestnek Bel- és Lipótvárosát körül övedzené, kiindulván ugyanis a Sótérből, vagyis az alsó új híd pesti végéből, a Mészáros utcán, továbbá az Ország és Váci utakon, s végre a kiszélesített Tüköry-féle töltésen át a felső új hídhoz vezetne. [...]

2. Második pesti félkör sétányút

A második pesti félkör sétányút az elsőből az államvasút pályaudvara előtt indulva ki és a kiszélesített Gyár utcán, egy a Király utca és a Kerepesi út között nyitandó új utcán, továbbá a kiszélesített Bodzafa, Sörfőző és Malom utcákon keresztül a Dunához vinne. [...]

3. Városligeti sétányút

Az említett két félkör sétányúton kívül, Pesten még egynéhány küllőirányú utakról is bizonyos, hogy mint múlhatatlanul szükségesek, minden szabályozási tervben helyt foglalnának. Legszükségesebb pedig egy a Városligetbe vezető új sétányútnak nyitása, mert a Király utcabéli forgalom élénksége már csaknem életveszélyeztetővé vált.

Az új városligeti sétányút, legalkalmasabban a Váci útnak és így az első pesti félkör sétányútnak a lipótvárosi templom felőli pontjából[4] indulna ki, honnan a kiszélesített Ó és Aradi utcán át, nem felette nagy költséggel a városligetbe vezettethetik. [...]

AJÁNLÓ

A pénzszükségletnek megszerzése

A felhozottak szerint:

A két város számára készítendő részletes szabályozási tervek költsége

100.000 forint.

A Duna-szabályozás a Pest városa által kiépítendő partra eső költségrész levonásával kerülne 10.494.012 f. 98 kr-ba vi. kerek számban


10.500.000 forint.

A Lánchídmegváltására és a közönséges közlekedésnek szánt két új híd építésére, a vasúthídra eső váltsághányad leszámításával kívántatik


15.000.000 forint.

Az indítványba hozott sétány utak és egyéb közlekedési és forgalmi eszközök létesítésére megkívántató költség


8.400.000 forint.

S így az itt szóba hozott minden vállalat létesítésére
Összesen


34.000.000 forint.

[...]

Arra nézve, hogy oly nemű vállalatok, mint az itt felhozottak sikeresen keresztül vitethessenek, első feltétel kétségkívül a szükségelt pénzösszeg ilynemű biztosítása, hogy a munkát mindenkor a természete által megkívántató eréllyel és minden kedvező conjuncturák teljesen felhasználásával folytatni lehessen. Amiért is az ily vállalatok kivitelét nem lehet évi adományozásokra fektetni, hanem szükséges, hogy már a munkák megkezdésekor az azoknak tökéletes létesítésére megkívánt egész összeg rendelkezésre álljon.

Valamint tehát az ország lakosainak jólétben gyarapodására, szükséges vasutak kivitelére, egy országos kölcsön vétetett fel: úgy azoknak a vállalatoknak létesülését is egy országos kölcsön által kell biztosítanunk, mely Buda-Pestnek arra a polcra emelésére szükséges, hol hogy Magyarország fővárosa álljon, az önfenntartás legfőbb tekintetéből kívánnunk kell. [...]


A kivitellel megbízandó közeg

A sikeres kivitel biztosítására nézve fő fontosságú végre, hogy az egész ügykezelés lehetőleg egységes és önálló legyen, mi alig érhető el másképp, mintha mindazon tényezők, melyeknek a dolog természeténél fogva az egész ügy mikénti kezelésére jogos befolyásuk van, jogukat úgy gyakorolják, hogy az egésznek legfőbb vezetésével megbízandó közegbe bizonyos számú tagokat, egyelőre tán ? évre választanak.

Volna pedig a dolog természeténél fogva a következő tényezőknek jogos befolyása:

Buda-Pest városai községének és a kormánynak.

A legfelsőbb vezetéssel megbízandó közeg talán 20 tagból állhatna, kik közül Buda városa 4-et, Pest 8-at, a kormány is 8-at választana. Elnökét az ekképp választott főbizottmány szabadon választaná, és amennyiben a választás a bizottmány egy tagjára esnék, annak helye az illetők részéről új választással lenne betöltendő.

Tagja lenne továbbá ezen fővárosi Szépítő Tanácsnak, de csak tanácskozási szavazattal: Buda és Pest városainak egy-egy tanácsosa, a két város középítési bizottmányainak két-két képviselője, a két városi főmérnök, végre bizonyos számú szakértők, kiket maga a fővárosi Szépítő Tanács a Buda-Pesten lakó szakértők közül választana. [...]

Kelt Budán, December hóban

Temesi Reitter Ferenc
osztály tanácsos"

AJÁNLÓ