A budapesti helyiérdekű vasút (rövidítése eredetileg BHÉV, köznyelvben csak HÉV) a magyar fővárosban és annak agglomerációjában üzemelő vasúti rendszer. Funkciója alapján a klasszikus helyiérdekű vasútvonalaktól eltérően inkább elővárosi vasútnak számít. A vonalak nem alkotnak összefüggő hálózatot; Csepelt és Ráckevét délről, Csömört és Gödöllőt északkeletről, Szentendrét északról kötik össze Budapest belterületével. A HÉV-szerelvények normál nyomtávolságú pályákon, 1000 V egyenáramú vontatási feszültséggel üzemelnek.
AJÁNLÓ
H5 - Szentendrei vonal
A H5-ös HÉV (250-es vasútvonal; 2011-ig szentendrei HÉV) Budapest legforgalmasabb elővárosi vasútvonala, amelyet a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. közlekedtet a Innovációs és Technológiai Minisztérium megrendelésére a Batthyány tér és Szentendre, illetve betétjáratként Békásmegyer között. A H5-ös számot 2011. május 1-étől viseli.
H6 - Ráckevei vonal
A H6-os HÉV (252-es vasútvonal; 2011-ig ráckevei HÉV) Budapest egyik elővárosi vasútvonala, amelyet MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. közlekedtet a Innovációs és Technológiai Minisztérium megrendelésére a Közvágóhíd és Ráckeve, illetve betétjáratként Dunaharaszti vagy Tököl között. A MÁV-HÉV leghosszabb viszonylata.
H7 - Csepeli vonal
A H7-es HÉV (251-es számú vasútvonal; 2011-ig: Csepeli HÉV, építésének idején: Csepeli gyorsvasút), egy helyiérdekű vasútvonal, amelyet a budapesti Boráros tér és Csepel belvárosa között közlekedtet a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. a Innovációs és Technológiai Minisztérium megrendelésére. Ez az egyetlenegy olyan budapesti HÉV-vonal, amely nem hagyja el Budapest közigazgatási határát. Jelenlegi formájában 1951. április 29-én adták át az utazóközönségnek. A H7-es számot 2011. május 1-étől viseli. 2016. november 1-jétől a HÉV-vonalakat a Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt. (BHÉV) üzemelteti.
H8 - Gödöllői vonal
A H8-as (253-as vasútvonal; 2011-ig gödöllői HÉV) vonal Budapest elővárosi vasútvonala, amelyeket a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. közlekedteti az Innovációs és Technológiai Minisztérium megrendelésére az Örs vezér tere és Gödöllő között közlekedik.
H9 - Csömöri vonal
A H9-es (253-as vasútvonal; 2011-ig csömöri HÉV) vonal a gödöllői vonalból kiágazó elővárosi vasútvonal, amelyet a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. közlekedteti az Innovációs és Technológiai Minisztérium megrendelésére az Örs vezér tere és Csömör, valamint betétjáratként Cinkota között.
AJÁNLÓ
Története
A helyiérdekű vasutak építését lehetővé tévő 1880.
évi törvény után sorban épültek meg Magyarországon a helyiérdekű
vonalak. Budapesten több cég is épített HÉV-vonalat, a mai hálózat
jogelődjének a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt.-t (BHÉV) tartják. A
BHÉV a villamosokat üzemeltető Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT)
leányvállalata volt, ahonnan a soroksári, a cinkotai és a szentendrei
vonalak átadása után vált ki 1889-ben az eredményesebb működés
érdekében.
A HÉV-ek megnyitása és a villamosok budapesti megjelenése szinte azonos
időben történt. Az új technológiában rejlő lehetőségeket a BHÉV is hamar
felismerte és saját vonalait villamosítani kezdte. Sok helyen villamos
kialakítású szerelvények álltak forgalomba, ezért a gyorsvasúti jellegű
üzem kiépítéséig gyakran kizárólag az üzemeltető alapján lehetett
megkülönböztetni a HÉV-et a villamostól.
A BHÉV gyorsan terjeszkedett, megépült a soroksári HÉV folytatása
Ráckevéig, illetve két szárnyvonallal Erzsébetfalváig és Csepelig. A
cinkotai HÉV-et először Kerepesig, végül Gödöllőig hosszabbították.
Innen is kiágazott egy szárnyvonal, Rákosszentmihálynál hurokvonal
épült, de Rákospalotán át a Nyugati pályaudvarig is indultak HÉV-kocsik.
A szentendrei HÉV végállomása közelebb került a belvároshoz, kihasználva
a MÁV új Duna-parti vágányait. A BHÉV-hez került a BBVV által épített
nagytétényi és törökbálinti vonalcsoport is, így a BHÉV már az 1920-as
évekre a minden irányba indított vonatokat a fővárosból. Néhány helyen
autóbusszal is próbálkoztak, de ez kizárólag a szentendrei vonal mentén
bizonyult sikeresnek.
Az első világháború után rövid időre egy közös vállalatba vonták össze a
HÉV-eket és a villamosokat, majd 1921-től újra az önálló BHÉV-hez
tartozott a teljes hálózat. A nehéz pénzügyi helyzetben lévő üzemeltetőt
1932-ben vásárolta fel a főváros és a BSZKRT kezelésébe adta, de a BHÉV
jogi önállósága továbbra is megmaradt. Ehhez a korszakhoz tartozik a
magyarországi HÉV-vonalak államosítása is, ezeket a MÁV vette át és
saját mellékvonalaiként üzemeltette tovább. A budapesti HÉV
üzemeltetőjének önállósága és neve miatt a HÉV elnevezés fokozatosan a
budapesti zöld vonatok szinonimája lett.
A BSZKRT 1949. évi megszűnése után rövid ideig Fővárosi Helyiérdekű
Vasút néven üzemelt, ők adták át a ma H7-es HÉV-ként ismert csepeli
gyorsvasutat. 1952 és 1958 között a HÉV takarékossági okokra hivatkozva
a MÁV-hoz került. 1958-ban újraalakult a BHÉV, ekkor egy rövid szakaszt
építettek a csepeli Hárosi iskoláig, illetve a MÁV-tól átvették a
taksonyi vonalat.
1968. január 1-jén az új integrált közlekedési vállalat, a Budapesti
Közlekedési Vállalat vette át a HÉV-eket, a buszokkal, villamosokkal és
trolibuszokkal együtt. Ekkor szűntek meg az alacsony forgalmú vonalak,
Rákosszentmihály, Csillagtelep és Pesterzsébet területén. Új szakasz
csak a Margit hídtól épült felszín alatt a Batthyány térig.
2016 novemberében újra a MÁV kezelésébe került a HÉV, először BHÉV
néven, majd 2017 februárjától teljes jogú leányvállalatként MÁV-HÉV
Helyiérdekű Vasút Zrt. néven.
AJÁNLÓ
