Az Árpád híd Budapest egyik közúti Duna hídja Budapest III. kerülete és Budapest XIII. kerülete között. A Megyeri híd felépítéséig ez volt Budapest legészakibb és leghosszabb hídja.

AJÁNLÓ

Helyén már a rómaiak is létesítettek hidat, amely összekötötte Aquincumot a túloldali erőddel. Az Árpád híd építését már 1903-ban eltervezték, azonban a tervpályázatot csak 1929-ben írták ki. A hídpályázatot azonban csak 1929 decemberében hirdették ki. Érdekes eredmény született: az I-II. helyet összevontan adták ki négy mérnöknek: dr. Mihailich Győzőnek, dr. Kotsis Istvánnak, dr. Kossalka Jánosnak és Wälder Gyulának. Végül 1932-ben dr. Kossalka János műegyetemi tanár kapott megbízást a híd megtervezésére; tervezőtársa dr. Széchy Károly, a Közúti Hídosztály vezetője volt. Kossalka a 928 méter hosszú hidat 103 és 102 méteres nyílásokkal képzelte el. A budai oldali 103 méteres nyílások tervezésük idején a világ legnagyobb támaszközű gerinclemezes hídjai voltak.

A tervezésnél nem elsősorban esztétikai szempontok uralkodtak. A belvároson kívül eső hidaknál (Petőfi híd, Árpád híd) a célszerűséget, a szolid esztétikumot keresték és valósították meg a tervezők.

A híd felsőpályás, azaz a tartószerkezet felett van a pályatest. A Dunának ezen a helyen több ága is van, és az ágak mindegyike különböző szöget zár be a híd tengelyével. Ebből adódóan ferde szerkezetekkel épült meg a híd. Az Óbudai Hajógyárnál 45 méteres, a Margitszigetnél 90 méteres vasbeton áthidalást kellett építeni - ezek tervezésében Sávoly Pál, az Erzsébet híd későbbi tervezője is részt vett. A nyílásbeosztások Óbudáról Pest felé: 65+65; 82+103+82; 76+102+76 méter. A két hídfő között 928 méter a távolság - a hídon átsétálni nagyjából annyi, mint a Lehel csarnokból elsétálni a Nyugati térre. A híd építése kapcsán a Margitszigetet is "átépítették": észak felé kb. 130 métert hosszabbodott a sziget. Ekkor keletkezett az a nyúlvány, amelyet később sok éven át agyaggalamb-lövészek használtak.

A híd építését 1939-ben kezdték meg, ám a háborús helyzetben a munkálatok 1943-ban megszakadtak. Mire eljött az 1944-es ostrom ideje, már elkészültek a hídfők, a pillérek, a Hajógyári-szigeti vasbeton áthidalás, a margitszigeti szárnyhíd nagy része, és az acélhidak néhány része.

A második világháborút szerencsésen átvészelte a híd. Ez volt az egyetlen híd, amelyet a németek nem robbantottak fel. Pedig még az épülőfélben levő, így járhatatlan hidat is aláaknázták - de a szerkezet nem robbant fel. A második világháborút követő újjáépítésben a híd építését 1948-tól folytatták, az átadásra 1950. november 7-én került sor.

Az Árpád híd építése 1948-ban

Akkor még Sztálin híd volt a neve. 1958-ban az új politikai szelek fújták el régi nevét - azóta hívják az eredetileg is tervezett nevén Árpád hídnak.

A hidat a város a 70-es évekre egyre jobban "kinőtte": a pesti és a budai oldalon is beindultak a lakótelep-építések. A közúti forgalom rohamos növekedésnek indult: 1964-80 között a főváros személygépkocsi-állománya a nyolcszorosára emelkedett. Ráadásul az eredeti híd méretével igencsak spórolósan bántak: az 1950-ben átadott híd még csak 11 méter széles hídpályát biztosított a villamos- és közúti forgalom számára (plusz 1-1 métert a járdáknak). A bővítés tehát egyre sürgetőbb volt, ám a 70-es évek végére tervezett felújítási munkálatok végül 1980-ig csúsztak.

Az 1980-ban elkezdődött felújításnak köszönhetően átépült a Flórián tér, az Árpád híd pesti hídfője és maga a híd is. A Flórián téren megépült a felüljáró-aluljáró rendszer, amely a kiszélesített hídra hordta fel a forgalmat, a pesti oldalon bővítették az autós sávokat és megépült a Váci út felüljárója.

Az új hidat 35,3 méter szélesre tervezték át. Ehhez új, két főtartós acélhíd épült a közúti és a gyalogos forgalomnak. A régi szegecselt helyett új acélszerkezet készült, és a Hajógyári-szigeti vasbeton szerkezet helyére is acélszerkezet került. A margitszigeti lehajtó változatlan maradt, de födémét és útpályáját újjáépítették. A híd közepén megszüntették a villamosperonokat, a szigetre ezentúl csak gyalog vagy busszal lehetett eljutni. A 17-18 méter hosszú acél szerkezeti elemeket száztonnás emelőképességű daruk emelték a helyükre.

Az Árpád híd szélesítése 1983-ban

A híd kiszélesítése a második világháborút követő újjáépítéseket követően az első plusz autós sávokat jelentette Budapesten a Duna felett. A beruházással párhuzamosan indult be a Hungária körgyűrű megépítése: már a Lágymányosi híd megépítését is tervbe vették, bár az végül csak 1995-re készült el. A hídon áthaladó 1-es villamos 1984 őszétől a Bécsi úti végállomás és a Lehel út között közlekedett - de már tervben volt a továbbvitele a Lágymányosi hídig.

2008-ban a hídon a hőtágulást kiegyenlítő szerkezeteket cserélték ki - ami az első napon a hibás kivitelezés miatt autók fennakadásával is járt. Ezzel azonban nem ért véget a felújítások sora.

2013-ban megkezdődött az 1-es villamos pályájának felújítása, minek során az Árpád híd pályateste is megújult. A szeptember végén elkezdett komplex felújítást követően megszűntek a leromlott pályaállapot miatti sebességkorlátozások, csökkent az utazással töltött idő, akadálymentessé vált a teljes villamosvonal, amelyet a projekt részeként a Fehérvári útig meghosszabbítottak (2015. március 20-án átadták az 1-es villamos dél-budai szakaszát, ezért útvonala az Etele út / Fehérvári útig hosszabbodott).

2016. májusában megkezdődött az Árpád híd felújítása. A munkálatok miatt először a Budáról Pest felé haladó oldalon a Hajógyári-szigetnél volt forgalomkorlátozás, majd Pest felől Budára a Margitszigeti lehajtónál. Minden esetben éjszaka tartott a munka, este 10-től reggel 5-ig, ilyenkor egy sávon haladhatott a forgalom. A nappali órákban provizóriumon (a fekvőrendőrhöz hasonló szerkezeten) keresztül haladt a forgalom három sávon, de sebességkorlátozás mellett.

A hídpálya diletációs hézagait javították, hogy legyen helye a külső hatások által okozott anyagtágulásnak. A dilatációs szerkezet ezeknek a hézagoknak a lefedésére szolgál. A munka a két dilatációnál 1-1 hónapig fog tartott.

Ezzel párhuzamosan felújították a margitszigeti lejárót is: ekkor a hídon megtörtént a kandelláberek cseréje és a híd alatti elektromos vezetékek felújítása. Ezen kívül a szegélyeket monolit vasbeton szegélyre cserélték, de kicserélték a korlátokat is, valamint új vízelvezetést és sóvédelmet kapott a híd ezen része.

2016. október 19-ig lehetett szavazni arról, hogy milyen minták díszítsék az Árpád híd Flórián téri felüljárójának pilléreit. Bedőcs Zsolt munkája kapta a legtöbb szavazatot.

Bús Balázs polgármester kezdeményezésére az Örökség és Társadalom Alapítvány három koncepciótervet készített az Árpád híd budai hídfőjének pilléreire. Az obuda.hu oldalon október 13-ától október 17-ig lehetett választani a három pályamunka közül. Összesen több mint 4000 szavazat érkezett, melyek közel felét a győztes elképzelés kapta. Mindhárom koncepció motívumai kötődnek Óbudához, azonban a Vasarely-ihlette geometrikus mintáknál ezúttal népszerűbbek voltak az egykori Goldberger textilgyár ikonikus épületeit kékfestő motívumokkal kombináló tervek.

A kiválasztott pályamű alkotója, Bedőcs Zsolt így ír a koncepciójáról: “A pályaművemmel a világhírű, kétszáz éven át virágzó, mára sajnos az enyészeté lett Goldberger textilgyárnak kívánok emléket állítani. Koncepcióm alapján, a hajdan ötvenhárom egységből álló gyár jellegzetesebb épület részleteit jeleníteném meg, a tizenegy pillér huszonkét oldalán, stilizált módon, kékfestő motívumokkal tarkítva. A gyár régi fényének felidézését szívügyemnek tekintem, mert egész gyermekkoromat az épületegyüttestől kétszáz méterre töltöttem és rengeteg emlék fűz a megmaradt falakhoz”.

December közepére azonban a BKK arra utalt, hogy nem célszerű a pillérek dekorálását a rekonstrukció előtt elvégezni. Ekkorra a tervezés részben már elkészült és a Fővárostól - mint tulajdonostól - pedig a kerület kérte a kivitelezéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulást. Nem sokkal később azonban kiderült, hogy a BKK a szóban forgó lehajtó felújítását tervezi, ennek kivitelezése viszont legkorábban 2018. tavaszán kezdődhet meg. A pillérfestés megvalósítását ezért sajnos el kell halasztani, várhatóan 2018. nyarára, mivel a rekonstrukció érinti a pilléreket is.

2019. elején pályázatot írtak ki a Flórián téri felüljárók felújítására, de azokat a BKK májusban visszadobta, mivel csak egyetlen, túl drága ajánlat érkezett. Az egyetlen ajánlatot két cég, az A-Híd Építő Zrt. és a Strabag Általános Építő Kft. adta be közösen.

Az óbudai felüljáról a Flórián térnél (kép: MTI)
A felüljáró északi részének hossza 322 méter, ehhez csatlakozik a Szentendrei úton egy 115 méteres, míg az Árpád híd felé egy 152 méteres rámpa. A déli felüljáró 364 méteres, amelyhez - az előbbi irányokba - egy 115 és egy 133 méteres rámpa csatlakozik.

AJÁNLÓ

AJÁNLÓ