Eredetileg egy-egy közúti és vasúti híd építését
irányozták elő, ahol a kettős vágányú vasúti híd a Budapesti Helyi
Érdekű Vasutak szárnyvonala célját szolgálta volna. A kiépítendő
Szabadkikötő várható vasúti teherforgalma számára célszerűnek látszott
a hídon harmadik vágány átvezetése a kikötői vágányhálózat és a MÁV
Soroksári úti pályaudvara közvetlen összekötetésére illetve a HÉV
forgalomtól való elkülönítésére. Ennek érdekében a két híd közé
harmadik vasúti pályát építettek, az egyik a HÉV részére szolgált, míg
az észak felöli vágány kizárólag a MÁV és a szabadkikötő igényeit
elégítette ki.
A híd háromnyílású, alsó pályás, rácsos szerkezetű gerendahíd. Négy
főtartója a középső nyílásban befüggesztett, csuklós. Nyílásainak
beosztása 45,3 + 54,8 + 45,4 méter, és ehhez mindkét oldalon két-két
10,0 méter nyílású parti vasbeton áthidalás csatlakozik. A hidat a
Kikötőügyek Kormánybiztossága (Dieter János) szervezte és építette. A
pillérek alapozását az 1919-22 években Zsigmondy Béla, a
vasszerkezetet 1923-24-ben a Magyar kir. Állami Vasgyárak építette
meg. A híd 1924 novemberében készült el.
A Gubacsi híd volt az első kapcsolat, mely Csepel községét a
"külvilággal" összekötötte. A hídon jelentős forgalom alakult ki mind
a szomszédos Erzsébetfalva, mind a főváros központja irányába. A
hídnak a közutat hordozó részén, még a második világháború előtt,
nagyobb mértékű karbantartási munkát végeztek. A hidat - illetve annak
közúti részét - három heti időtartamra a forgalom elől elzárták.
A második világháború végén a visszavonuló német csapatok a hidat
felrobbantották. Eredeti alakjában való helyreállításáig ideiglenes
fahídon tartották fenn a forgalmat. A helyreállítás során - 1947-ben -
a híd közúti részén vasbeton pályalemezt építettek az útburkolat alá.
A háború után fokozottan jelentkeztek és erősen felértékelődtek azok a
változások, melyeket a szabadkikötő megépítése és a Kikötő Főút
(Kvassay Jenő út) forgalomba helyezése kiváltott. A főút és a rajta
közlekedő nagyforgalmú autóbuszvonal, majd később a csepeli gyorsvasút
megépítése elvonta a Gubacsi híd forgalmának a főváros központja felé
irányuló részét. Így a HÉV vonalán csak a peremvárosok
(peremkerületek) forgalma maradt. Lebonyolítására a HÉV szárnyvonalnak
nem volt közvetlen vágányzata, ezt a forgalmat csak átszállással tudta
fenntartani. Ezért eleve hátrányosabb helyzetbe került a magánvállalat
által fenntartott autóbusz járattal szemben.
A Gubacsi híd régen Csepel felől
A közúti forgalom napjainkban a szélső hidat használja, és megszűnt a
két híd közötti pálya is
Indokoltnak mutatkozott a HÉV forgalmának megszüntetése, a szárnyvonal elbontása és az így felszabaduló hídszerkezeten közúti pálya létesítése. A HÉV forgalma 1978. november 1-én szűnt meg a hídon; így mód nyílt a közúti forgalom számára új hídrész kialakítására. A két híd közötti részen és a vasúti híd déli oldalán a vasúti hídpályát acél pályalemezes közúti szerkezetre cserélték ki. Az átépítés második ütemében (1984-ben) a tönkrement közúti pályalemez helyére is ortotróp pályalemez épült. 1985-ben a parti vasabeton hídnyílásokat is felújították. Az 1995-ben tartott fővizsgálat során a közúti és a vasúti híd főtartóján nagy mértékű korróziós károsodást észleltek. A megkívánt teherbírás érdekében a főtartók tehermentesítésére volt szükség. Ezért a két híd közé addig befüggesztett közúti pályát elbontották és a hidat felújították. A vasúti hídon korábban kiépített közúti pálya kerékpárút átvezetésére szolgál.
A Gubacsi híd 2010-ben (kép: Varga Máté)
2019. áprilisának végén a BKK Zrt. kihirdette a
fővárosi Gubacsi hídra vonatkozó közbeszerzés eredményét. A nyertes
Perfektum Építész Kft. a híd és a környezetének fejlesztéséhez egy
döntéselőkészítő tanulmánytervet készít.
A 145 méteres Gubacsi híd Csepelt a Ráckevei-Dunán át köti össze a
dél-pesti XX. kerülettel. Az átjárót valójában két híd, egy vasúti és
egy közúti híd alkotja egymás mellett. Előbbi a csepeli kikötőn
keresztül az európai vízi szállítmányozási rendszerrel biztosít vasúti
kapcsolatot, utóbbi pedig jelentős közúti forgalmat bonyolít a Duna
felett. A rendkívül rossz műszaki állapotú híd felújításának egyik
célja a csepeli kikötő és a vasúthálózat közötti zavartalan
teherforgalom biztosítása. A Gubacsi híd leromlott állapota miatt
jelenleg erős sebességkorlátozás alá esik a sínpálya. Emiatt ott
rendkívül lassan - mindössze 5 kilométer/órás sebességgel - haladnak
át a vonatok, a közeli Corvin csomópontnál az autóforgalomban dugókat
okozva.
A mostani közbeszerzés a tervezés céljaként a Gubacsi híd és
környezetének a felújításához szükséges döntéselőkészítő tanulmány
elkészítését jelöli meg.
A szöveg az érintett környezetet is kijelöli:
- Védgát utca - Ady Endre út csomópont,
- Csepeli átjáró,
- Topánka utca - Baross utca csomópont,
- szükség esetén a Helsinki út - Határ út és a Baross utca - Határ út
csomópontok.
A tanulmány több változatban vizsgálja a lehetséges kialakítási
módokat, figyelembe véve a közúti, a vasúti, a közösségi közlekedési,
a kerékpáros és gyalogosforgalmi, valamint a városrendezési igényeket.
A felvázolt javaslatokat többkritériumos elemzés alapján értékelik. A
tanulmányterv egy darab többtámaszú közúti hidat, illetve több
belterületi utat tartalmaz majd. A teljes vizsgált terület 49 000
négyzetméteres, a teljes vizsgált úthossz 1,6 kilométeres.
A Gubacsi híd fentről (kép: Google Maps)
2020. augusztusában társadalmi egyeztetést indított
a Budapesti Közlekedési Központ, mivel időszerűvé vált a
Pesterzsébetet Csepellel összekötő Gubacsi híd felújítása. Mivel a
térségben több jelentős infrastrukturális beruházás is várható, ezért
várják a térség komplex megújítását célzó közlekedésfejlesztési
elképzeléseket, javaslatokat. A Pesterzsébetet Csepellel összekötő
Gubacsi híd komplex rekonstrukciójához készülő döntéselőkészítő
tanulmányhoz várja a lakosság és az arra közlekedők észrevételeit a
Budapesti Közlekedési Központ - közölte a cég.
A BKK szerint a Ráckevei-Duna fölött átívelő híd felújításának
tervezéséhez egy, a környezet – a csepeli Ady Endre út, a Csepeli
átjáró és a pesterzsébeti Helsinki út–Topánka utca–Baross utca
csomópontrendszer – fejlesztését vizsgáló döntéselőkészítő tanulmányra
van szükség, amely a közúti, a közösségi közlekedési, a kerékpár- és
gyorsforgalmi, valamint a városrendezési igényeket is vizsgálja. A cég
ígérete szerint a beérkezett válaszokat felhasználják a felújítás
előkészítéséhez szükséges tanulmányterv elkészítéséhez.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a tervezés során figyelembe kell
venni a térséget érintő jövőbeni közlekedési fejlesztéseket is: a NIF
Zrt. új vasúti hidat építtet majd a Gubacsi hídtól északra, a
soroksári Duna-ágon nemzetközi szintű evezőspálya létesül; és a
távlati tervek között szerepel a 3-as villamos Csepelig történő
meghosszabbítása, a H6-os HÉV-vonal fejlesztése és a 150-es vasútvonal
felújítása is.
A kérdőívet 2020. augusztus 22-ig lehetett kitölteni. A vélemények
összesítése, feldolgozása és értékelése után a társadalmi egyeztetés
eredményét közzéteszik a cég honlapján.
Képek hamarosan!