E híd igazából kettő: keleti oldalon fekszik a Kvassay híd, míg szorosan mellette nyugati irányban a Csepeli gyorsvasúti híd. E két híd kulcsfontosságú a Csepel-szigeten élők számára, hiszen ezen keresztül tartják a kapcsolatot Budapesttel. Ha e hidak valamilyen oknál fogva használhatatlanná válnának, akkor csak nagy kerülővel - a Gubacsi hídon -, vagyis Erzsébeten keresztül volna lehetséges a Belváros megközelítése.

AJÁNLÓ

A közúti híd

Az 1926-1927 között épült Szabadkikötőhöz vezető út közvetlenül a felső torkolati hajózsilip alatt keresztezi a ráckevei (soroksári) Duna-ágat. A Gubacsi híddal egy időben épült 2x1 sávos rácsos közúti hidat a Kikötőügyek Kormánybiztossága építette Dieter János tervei szerint.

A kétnyílású, rácsos, szegmens alakú gerendahíd, egyszeri rácsozással, 47,2-47-2 m-es kéttámaszú tartóval, alsópályás elrendezéssel épült. A keszon alapú pillérek falazatait a Zsigmondy Béla cég 1926-ban, a vasszerkezetet a Magyar kir. Állami Vas-, Acél és Gépgyárak (MÁVAG) építette 1927-ben, utóbbi saját tervei szerint.

A vasszerkezet 316 t. A híd teljes szélessége 14,04 m, melyből 7,5 m a kocsipálya és 3,3-3,3 m a kétoldali gyalogjárda. A hídon 1928 októberétől kezdve a csepeli gyorsvasút megnyitásáig a autóbusz közlekedett. A híd sokat javított a sziget és a környék közlekedésében és kereskedelmében. A zsilippel átellenben 1930-ban adták át az egykori Nagyvásártelepet, a mai Nagybani piac elődjét ahová a vasúton, hajón és közúton érkezett terményeket, zöldségeket, gyümölcsöket, gabonát, húsárut hozták és továbbították a fővárosi piacokra és vásárcsarnokokba.

A második világháborús események során a hidat 1944-ben felrobbantották a német alakulatok. A háború után, 1947-ig ideiglenes fahídon bonyolódott a forgalom, majd 1946–47-ben, változatlan alakban, más hidak roncsanyagainak felhasználásával, megtörtént a helyreállítás.

A csepeli HÉV építése a vasúti hídtól nézve, déli irányba
(balra az autós híd útja látható)

A Kvassay (közúti) híd 1949-ben
(mellette balra ekkor kezdődött meg a vasúti híd alapozása)

A roncsaiból összegyűjtött anyagok – több helyen – lyukakkal gyengített tartóelemekből álltak, ezért azok csökkentették az átkelő teherbírását. A forgalmat részben ezért, részben a korróziós károk miatt, 12 tonnára kellett korlátozni, ami szükségessé tette a híd erősítését. A FŐMTERV (Nagy Zsolt) 1997-ben új híd építésére készített tervet, melynek kivitelezését a Hídépítő Rt. 1999–2000 között végezte el Windisch László irányításával.

Az új híd felsőpályás, folytatólagos, szekrény keresztmetszetű, ortotrop acél pályaszerkezettel, két, egyenként 8,0 m széles hídrészt tartalmaz, 2,2 m széles járdákkal. A korábbival egyező nyílású, 97,04 m hosszú hídszerkezetet a KÖZGÉP Unió gyártotta és szerelte.

A kivitelezés két ütemben készült el. Az új szerkezet először a régi hídtól keletre, a meglévő kiszélesített pillérre épült. Ezalatt a forgalom a régi hídon zajlott. Majd az újonnan épült hídra terelve a forgalmat, a régi híd 320 t acélszerkezetét uszályra épült nehézállványról lebontották és a helyére került új hídrészt a parton állították össze és tolták be a helyére. Az egész építkezés viszonylag rövid idő – 16 hónap – alatt zajlott le, 2000. június 26-án adták át a forgalomnak.

2006-ban a adták át az egykori Közvágóhíd kocsiszín helyére épített „Kvassay áttörést”, ami a Csepel sziget fő útvonalát köti össze a Könyves Kálmán körúttal.

Balra a Kvassay híd, amely 1927-ben épült, mellette jobbra az 1951-ben épített kétvágányú Csepeli gyorsvasúti híd

A Kvassay híd szerkezetének elbontása és kiszélesítése utáni állapot

2006-ban a adták át az egykori Közvágóhíd kocsiszín helyére épített „Kvassay áttörést”, ami a Csepel sziget fő útvonalát köti össze a Könyves Kálmán körúttal.

A Kvassay híd felújítási és tervezési munkálataira 2019. júniusában írt ki közbeszerzést az állami MÁV-HÉV Zrt. tárgyalásos eljárásban. A munkára a Híd-Tám mellett a győri Kútház Kft. és az A-Híd Zrt. jelentkezett, végül ajánlatot már csak utóbbi adott be. A csepeli (H7-es) HÉV Duna felett átívelő hídja, a Kvassay híd egyike az ország legforgalmasabb vasúti hídjainak: éves szinten több, mint 86000, egy átlagos munkanapon pedig 260 vonat halad át rajta. A hídon annak 1951-es átadása óta (közel 70 év alatt) nem végeztek jelentős, tartószerkezetet érintő felújítást. A műtárgyon átvezetett vasúti pályában történtek ugyan sín- és kapcsolószercserék, de a 2019-ben elvégzett, jelentősebbnek számító hídfa- és dilatációsszerkezet-cserén kívül nem történt eddig további beavatkozás.

A 2020. júniusában kezdődött felújítás során a kivitelező feladatai közé tartozott a híd tartószerkezeti elemeinek részleges cseréje, a hídszerkezet korrózióvédelmének felújítása (mázolás), a vasúti pálya teljes átépítése (a 2019-ben kicserélt dilatációs szerkezeten kívül), a felsővezeték-rendszer komplett cseréje és a ferencvárosi hídfőnél kialakult vízzsák megszüntetése.

A vasúti híd

1949-ben a pártvezetés a hároméves terv egyik beruházásaként a Csepeli HÉV kiépítését rendelte el. A gyorsvasút nyomvonala a soroksári Duna-ágat az ott lévő szigetcsúcsi közúti híd mellett keresztezte. A híd kétvágányú, keresztmetszetének szélessége 9,1 méter, a pályaszint fölötti magasság 5,8 m, acélszerkezete kb. 1 m-rel magasabban feküdt, mind a 30 évvel korábban épült azonos kiképzésű párja. Az akkori kétnyílású, szegmens alakú, rácsos híd mellé, új keszon alapokon nyugvó, ugyancsak 2x47,2 méter nyílású vasúti híd épült.

A híd tervei az Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Intézetnél készültek, tervezői Sávoly Pál és Ritter Mór. A 720 tonna súlyú karbonacélból készült hidat a MÁVAG gyártotta és szerelte. A gyorsvasút megnyitásakor, 1951. május 1-jén adták át a forgalomnak. A hídon az engedélyezett sebesség 40 km/h.

A vasúti híd sínjeinek építése 1950-ben

A vasúti híd és az autós híd egymás mellett 1951-ben

AJÁNLÓ

Képek hamarosan!

AJÁNLÓ