A Megyeri híd Megyert (IV. kerület) köti össze Budakalásszal a Szentendrei-szigeten keresztül. A híd a magyar fővárost elkerülő M0-s autóút 2. számú főút és 11. számú főút közti szakaszának része, mely áthalad a Szentendrei-sziget és a Szentendrei-Duna-ág felett is. A híd valójában 5 híd (9 hídszerkezet) együttese, melyek közül a legnevezetesebb a Nagy-Duna-ág felett átívelő 591 m hosszú hídszerkezet, amely az ország első igazi ferdekábeles hídja.

AJÁNLÓ

A híd összesen 1861 méter hosszú, Budakalász és Újpest között húzódik. Építési költsége 63 milliárd forint volt. A Szentendrei-Duna-ág felett acél gerendahíd, a Duna fő ága felett ferdekábeles acélhíd épült, az árterek és a sziget felett feszített vasbeton szerkezete van. A hídon irányonként 2 forgalmi sáv került kialakításra az átlagosnál szélesebb leállósávokkal, melyek később forgalmi sávvá alakíthatóak. Déli oldalára gyalogutat, északi oldalára kerékpárutat építettek, ami közvetlenül kapcsolódik a nemzetközi EuroVelo6 kerékpárútvonalhoz.

A hídnak környezetvédelmi okokból nincs lejárója a Szentendrei-szigetre: a környező terület Budapest fő ivóvíztermelő bázisa, és az esetleges szigeti forgalom súlyosan veszélyeztetné az egészséges víz termelését, valamint a szigeten élő különleges növényfajokat. Ugyanezen okból a tervezéskor különös figyelmet fordítottak a csapadékvíz elvezetésére. A Lupa-sziget, és Békásmegyer védelme érdekében zajvédő fallal látják el a híd bal parti szakaszát, a forgalmi irányok közt hálót helyeztek el, hogy a szembejövő forgalom fényszórófényei ne zavarják a közlekedésben résztvevőket.

A híd tervezése 1993-ban kezdődött, a terveket a Unitef-Céh Kkt. dolgozta ki. A statikai terveket Hunyadi Mátyás, míg a részletterveket Kisbán Sándor készítette. Benczur László állította össze a híd építész terveit. Az építés 2006-ban kezdődött az előkészítő munkálatokkal, azonban egy árvízhullám miatt e munkák jelentős része kárba veszett. A kivitelezést az M0 Északi Duna-híd konzorcium végezte, amelyben a Hídépítő Zrt.-nek 60%-os, a Strabag Építő Zrt.-nek 40%-os részesedése volt. A konzorcium létesítményvezetője Windisch László volt. Az építési forgalmat a szigetre ideiglenesen egy bárkahíd biztosította, amely a Szentendrei-Duna-ágat keresztezte; a Nagy-Duna-ágon való közlekedést motorcsónakokkal oldották meg.

A híd építése 2007-ben

A Nagy-Duna-híd próbaterhelése 2008. augusztus 22–24. éjjelein történt, ekkor összesen 48, egyenként kb. 43 tonna össztömegű, homokkal megrakott teherautót engedtek a hídra. A híd próbaterhelése a bal parti (pesti) ártéri hidakkal augusztus 28-án fejeződött be, a műszaki átadás pedig augusztus 27-én kezdődött.

2008. szeptember 13-án nyílt napot tartottak a hídon, mely a híd elkészültét jelezte, egyben az avatóünnepségnek tekinthető. A nyílt napot kerékpáros felvonulással és futóversennyel tették emlékezetessé, ekkor kelhetett át rajta először az érdeklődő tömeg.

Az új hidat 2008. szeptember 30-án adták át, a forgalomba helyezés azonban csak ideiglenes engedélyek alapján történhetett meg. A végleges engedély kiadásához Szigetmonostor önkormányzata nem járult hozzá, mivel egy kis autós híd megépítését ígérte nekik a kormány cserébe a a törvény szerint őket megillető lehajtóért a hídról. A kis híd megépítése azonban elmaradt, és helyette csak egy olcsóbb gyalogos hidat ígértek az illetékesek. 2009 márciusában Szigetmonostor lakossága helyi népszavazáson erősítette meg, hogy nem mond le eredeti igényéről.

A híd építése 2008-ban

A híd nevéről a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kétfordulós internetes szavazást rendezett. Ennek nyomán honosodott meg egyes hírportálokon a Chuck Norris híd elnevezés, mint a szavazás egyik esélyese. Az internetes demokrácia árnyoldalait bemutató helyzetről hírt kapott Stephen Colbert amerikai komikus is, aki ezután műsorában propagálta az építkezést; az országimázs terén tett érdemeinek elismerése mellett az állam képviselői siettek megjegyezni, hogy a törvény értelmében hidat csak magyar állampolgárságú és halott személyről lehet elnevezni. A szavazás első három helyezettje Stephen Colbert, Jon Stewart, majd Zrínyi Miklós lett, az eredményt azonban végül nem vették figyelembe. A „Megyeri híd” elnevezést egy internetes szavazó javaslata alapján a Földrajzinév-bizottság adta arra hivatkozva, hogy a híd Káposztásmegyert és Békásmegyert köti össze egymással.

A híd az M0-s gyorsforgalmi út 74+525,94 és 76+387,29 km-szelvényei között épült, összesen 1861,35 méteres hosszban. Ezzel a Kőröshegyi völgyhíd után Magyarország második leghosszabb hídja. A híd 5 híd együttese. Ezek közül a ferdekábeles Nagy-Duna-ág-híd esetében a két forgalmi irányt közös hídszerkezet, a többi esetben pedig irányonként külön szerkezet viszi át, így a teljes híd összesen 9 hídszerkezetből áll. A Nagy-Duna-ág-híd teljes szélessége 36,16 m, míg a többi hídé 34,37 m.

A Nagy-Duna-ág felett húzódó hídszakasz hossza 591 méter, melynek pályája 12 méter hosszú, előregyártott acél hídelemek fokozatos beemelésével készült.

A híd motoros / kerékpáros átjárójának eleje (a híd északi oldala)

Az úgynevezett ferdekábeles szerkezetben a 100 méter magasságú pilonokból induló kábelek 50 hídelemet tartanak, az 51. elemet már csak hegesztették a két utolsóhoz. Az acélszerkezetet a 100 méter magas, feszített vasbeton felszerkezet (pilon) tartja. A pilonok „A” betűt formálnak, száruk üreges, falvastagságuk a pilon alján 1 m, mely folyamatosan csökken 0,4 m vastagságig. A pilonokat és a pályát összesen 88 ferde kábel tartja, melyeket egyenként több (31, 37, 55 és 61) darab feszítőpászma (acélsodrony) alkot, ezt egy műanyag védőburkolat veszi körül. A kábelek legyezőszerűen, két síkban függesztik fel 12 méterenként az acélszerkezetű merevítőtartót. Ez a szerkezeti felépítés tette lehetővé a 300 méteres támaszköz kialakítását.

A Nagy-Duna feletti szakaszon különös figyelmet fordított a tervező a díszvilágításra. A híd összesen 28 pilléren támaszkodik. A Nagy-Duna-ág-híd egy hídszerkezet épül 36.16 m szélességgel, a többi hídon két párhuzamos szekrénytartós szerkezet vezeti át az autóút jobb illetve bal pályáját, ezeket egymástól légrés választja el.

Az észak-keleti pilon bejárata

A pilonok tetejéről remek kilátás nyílik, a tervezési szakaszban épp ezért felmerült, hogy a nagyközönség is részesülhessen a gyönyörű látványban. Azonban a végleges kialakítás ezt nem teszi lehetővé, a karbantartáshoz használt személylift csak 2 fő szállítására alkalmas, illetve az üvegburkolat mögötti rész csak 2 m széles. Ezek bővítése mind pénzügyileg, mind a híd statikája szempontjából aggályos lett volna. A Szentendrei-Duna-ág hídja háromnyílású, folytatólagos, párhuzamos övű acélszerkezet, ortotróp pályalemezes, egycellás szekrénytartó, kétoldali konzolokkal.

Az ország legdrágább hídja

A Margit híd felújítása 20 milliárd Ft-ba kerül, amely akkor is olcsóbb lenne, ha az egészet vízbe robbantanánk, s felépítenénk helyébe egy újat. A Margit híd hossza 607 méter, vagyis ha a Megyeri híd 34 millió / méteres árával számolunk, akkor 18,2 milliárdba kerülne egy új Margit híd.

A németek 7,8 millió forintért építettek 1 méter hidat, a Megyeri hídnál ez 33,8 millió, vagyis négyszeres áron húzták fel. Nem 20%-kal drágábban, hanem 400%-kal drágábban. A Margit felújítása pedig 30 millióba fog kerülni méterenként. Vagyis a németek 1/4 annyiért építettek egy új hidat, mint amennyiért itthon építenek vagy felújítanak egyet.

2010. szeptemberi adat szerint a Margit híd felújítása 33 milliárd forintba került. Ezen a pénzen - normális árakkal számolva - felépülhetett volna a Budafoki vagy az Aquincumi híd is!

A Megyeri híd az Új Magyarország Program látványos, kiemelt projektje volt, ehhez képest a beruházás alvállalkozóit még 2009-ben sem fizették ki teljesen. A beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. elnök vezérigazgatója, Reményik Kálmán igyekezett megnyugtatni az elkeseredett kisvállalkozókat, ám ő közvetlenül nem tudott beavatkozni az alvállalkozó Ganz Acél Zrt. és a vele szerződő kisebb cégek közötti elszámolási vitákba.

2010-ben még mindig tartott a per. Az építkezésen dolgozó több mint 200 alvállalkozóból mintegy két tucat cég nem hajlandó megegyezni a számlákat ki nem fizető Ganz Híd-, Daru-, Acélszerkezet-gyártó (Ganz Acél) Zrt. felszámolójával. A károsultak már több mint két éve küzdenek a fizetségükért. Azok a társaságok, amelyek végül megállapodtak a Ganz Acél megbízottaival, általában a számláik értékének csupán néhány százalékát kapták meg, döntően készpénzben. Anyagban, szerszámban, gépben is kérhettek volna kárpótlást a becsapott cégek, ám ezeket a javakat olyan magas áron számította volna be az adós a fizetségbe, hogy alig akadt olyan alvállalkozó, aki ezt a megoldást elfogadta.

A rászedett vállalkozók egy része elfogadhatatlannak tartja, hogy a jogosan kiszámlázott összegnek csupán a töredékét fizessék ki, ezért folytatatták a jogi küzdelmet a pénzükért.

A Ganz Acél – amelynek tulajdonosa áttételesen a Hídépítő Zrt. és a Vegyépszer Zrt. is – alvállalkozóival szembeni tartozása számítások szerint 800 millió és 1,2 milliárd forint közé volt tehető. A megkárosítottak feljelentése nyomán csődbűntett gyanújával nyomozott a pénzügyőrség és a Budapesti Rendőr-főkapitányság is.

A híd elnevezése

A híd nevéről a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kétfordulós internetes szavazást rendezett. Ennek nyomán jelent meg egyes hírportálokon a Chuck Norris híd elnevezés, mint a szavazás egyik esélyese. Az internetes demokrácia árnyoldalait bemutató helyzetről hírt kapott Stephen Colbert amerikai komikus is, aki ezután műsorában propagálta az építkezést; az országimázs terén tett érdemeinek elismerése mellett az állam képviselői siettek megjegyezni, hogy a törvény értelmében hidat csak magyar állampolgárságú és halott személyről lehet elnevezni. A szavazás első három helyezettje Stephen Colbert, Jon Stewart és Zrínyi Miklós lett, az eredményt azonban végül nem vették figyelembe.

A „Megyeri híd” elnevezést egy internetes szavazó javaslata alapján a Földrajzinév-bizottság adta arra hivatkozva, hogy a híd Káposztásmegyert és Békásmegyert köti össze egymással.

AJÁNLÓ

AJÁNLÓ