Az Erzsébet tér északnyugati sarkánál álló, eredetileg kétemeletes házat Derra Naum görög származású kereskedő építette 1830 körül. Jelenlegi formáját az 1838-as árvizet követően, Hild József tervei alapján nyerte. A ház homlokzatát három emeletet átfogó falpillérek tagolják, a főbejárat felett erkély húzódik. A faballusztrádos lépcsőház, a függőfolyosók rácsozata és a vörös mészkőből készült udvari kút is klasszicista stílusú.
Az üres saroktelket 1789-ben adta el Pest város
tanácsa Leszár Mátyás kereskedőnek, aki 1790-ben kezdte el felépíteni rá
kétemeletes házikóját. A munka lassan haladt, végül a pénz is elfogyott,
ezért az évtized végére le is állították a munkát. A féligkész épület
évekig állt elhagyatottan, míg 1807-ben a görög származású Derra Naum
vételi ajánlatott tett rá. Az adásvétel után hamarosan befejezték a ház
építését, amit feleségével, Mocsonyi ilonával 1810-ben avattak fel.
Közel 30 év múltán, az
1838-as árvíz
idején viszont a házikó nyugati oldala összedölt, amit még abban az
évben kijavítottak, majd Hild József tervei alapján egy harmadik
emeletet is ráépítettek. A megújult épületet 1839-ben avatták fel.
A korábbi Derra-ház az 1838-as árvíz után
(Pesten csak kisebb kiemelkedések maradtak vízmentesek az árvíz idején,
mint például a mai Erzsébet tér és környéke, ezért sokkolta az itt
élőket a szárazon álló kétszintes Derra-ház összeomlása)
Medgyesy Adalbert, Csongrád megye
helytartó-főispánjának, Károlyi Lajos grófnak a számvevője a Waltherr
Lászlóhoz írt levelének végén megemlíti a Derra-házat ért katasztrófát:
"(...) Ezt a levelet azért közöljük, hogy megérthető legyen, milyen
kép alakult ki az árvíztől megkímélt vidékeken a főváros tragédiájáról.
Látható: a pusztulás első hírei erősen eltúlzottak, mind az összedőlt
kőépületek, mind pedig a vízbefultak számában. A levélben felsoroltak
közül egyedül a Derra-ház omlott be, a halálos áldozatok száma pedig
151, más források szerint 122 volt".
Éppen ezért okozott a Derra-ház beomlása a belvárosi háztulajdonosok
körében nagy riadalmat (az épület ráadásul az Ujpiac egyik háza lévén,
az árvíz során mindvégig szárazon állt. Vesztét bizonnyal a helytelen
alapozás, vagy hasonló építési hiba okozta).
Egy másik levél - amit egy bizonyos Károly írt testvérének, Attilának -
arról számol be, hogy "(...) az új-piaczon egy 2 emeletes ház ámbár
itt csak a pincze volt a Canalisok által megtöltve, egészen ledült - itt
emberek nem vesztek el, mert látván előre a hasadásokat, siettek
kiköltözni - ezen ház bedűlése millyen zavart okozott - képzelheted".
Idővel a Derra-család örökösei eladták az épületet,
amit Hoffmann Frigyes kereskedő és műgyűjtő vásárolt meg. Ő 1873-ban
átalakíttatta; ennek terveit Weber Antal készítette. Az ingatlan három
év múltán, 1876-ban került Strelisky Lipót fényképész tulajdonába,
akitől fél évvel később Aebly Adolf kereskedő, a Nemzeti Múzeum
ornitológusa vásárolt meg. A gyors tulajdonváltások valószínűleg
ingatlanspekuláció következtében történtek, hiszen Budapest ekkor egy
rohamléptékben fejlődő világváros volt, ahol érdemes volt befektetni, de
ebben szerepet játszott az 1873-as gazdasági válság is, amely az
elszegényedő vállalkozókat ingatlanjaik eladására kényszerítette.
Az ingatlanban lakott ekkor Fábry Gyula törvényszéki bíró és Wagner
László építész, műegyetemi tanár, amely utóbbi - többek között - arról
volt híres, hogy 1877-ben pisztolypárbajban megölte a 27 éves Perczel
Aurél ügyvédet, aki elcsábította a feleségét. A fiatal kalandor
egyébként a Kúria elnökének, a volt igazságügyminiszternek, Perczel
Bélának volt a fia. Wágnert utóbb - több heti bujkálás után - egy éves
fogságra ítélték emiatt, amit letöltött, majd ismét elfoglalta az
egyetemi katedrát.
A Derra-házban lakott még Kern Gusztáv vasúti mérnök és Schiller
Zsigmond botanikus, valamint a Pester Lloyd és a Pressburger Zeitunk
főszerkesztője. 1905-től pár évig itt élt Eötvös József vallás-és
közoktatásügyi miniszter és felesége, Rosty Ágnes, a nagybirtokos Rosty
család leszármazottja.
A Derra-ház 1890-ben (szemben vele az Erzsébet tér)
A Derra-házban székelt a Budapesti Bankegyesület Rt.,
amely az Országos Magyar Malomegyesület (Lujza-, Gizella-, Pannónia,
Erzsébet-malom) képviseletét látta el, de itt volt székhelye a
Konyakgyár Rt.-nek, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt.-nek, a Generali
Biztosító Rt.-nek és a Borsodi Szénbányák Rt.-nek is - tehát elmondható,
hogy a Derra ház nem csak lakóház, de irodaházként is funkcionált.
A Derra-ház az idők folyamán többször is felújításon esett át.
A Derra-ház 1940-ben
Képek
A Derra-ház napjainkban (kép: Google Maps)
A Derra-ház és környezete (kép: Google Maps)