A Corvin Áruház 1926. március 1-jén nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt Budapesten, a Blaha Lujza téren. Az áruházat a hamburgi M. J. Emden Söhne cég alapította egymillió pengő alaptőkével. A részvénytársaság alelnöke és az áruház első igazgatója Lewin Miksa német nagytőkés volt.
1922-ben alakult az a részvénytársaság, amely új
áruház felállítását tűzte ki célul. Nem hazai tőkeérdekeltség állt a
Corvin mögött, hiszen a részvények 90 százalékát két német cég, a
hamburgi M. J. Emden Söhne és a szintén innen való M. M. Warburg und Go.
képviselői jegyezték: mellettük a holland N. V. Handel Maatschappy
Corvina kezében volt számottevo részvénypakett. A részvénytársaság
1925-ben megvásárolta a Rákóczi úton a Nemzeti Színház épülete mellett
lévő telket (amelyen az egykori Apolló Mozi volt), és új épületet emelt
rajta, amely 1926. március 1-én nyílt meg. Az ötemeletes, 17 ezer
négyzetméteres eladótér birtokában a Corvin lett a magyar főváros messze
legnagyobb és legegyértelműbben nyugati szabású nagyáruháza. Már a
kortárs műítészek azt állították, hogy maga az épület egyike a húszas
évek legfigyelemreméltóbb új középületeinek.
Német beruházók, német áruházépítési minták - ebben foglalható össze a
Corvin lényege.
Az épület németes jellege két síkon is nyilvánvaló. Az első maga a
stílus, vagyis a homlokzati kiképzés. A kétmillió aranykorona költséggel
épült áruház historizáló külsőt öltött, Ybl Etvin „palotastílusú"
épületnek nevezi. S ezzel hű maradt ahhoz a német áruházépítési
gyakorlathoz, amely a századfordulótól egészen az 1920-as évek derekáig
meghatározónak számított.
Az Alfred Messel építész nevével összeforrt német historizáló
áruházépítészet modellértékű példája a berlini Wertheim Nagyáruház
(1896-1904), amely a francia mintát historizáló stíluseszközök
segítségével integrálta a nemzeti kultúrába. A német megközelítés
elutasította az áruház modernségével adekvát építészeti formákat: e
helyett a modern nagyvárosi fogyasztás eme szentélyének úgyszólván a
szégyenlős elrejtését ambicionálta. Ez a fajta áruházépítészet
kimondatlanul azt sugallta, hogy a kor ultramodern kereskedelmi
intézménye szerves folytatása a nemzeti hagyományoknak, s nem valamilyen
merőben új és előzmény nélküli fejlemény.
Változott a helyzet a húszas évek közepétől-végétől, vagyis attól
kezdve, hogy Erich Mendelsohn megtervezte a Stuttgartban és Chemnitzben
1928-30 közt felépített Schocken áruházakat. Ezek az épületek külsőleg
is a funkcionális modernség fizikai kifejezéseiként hatottak, így
teremtve teljes összhangot az épületek rendeltetése és esztétikai
megformálása közott. Ennek fényében a ( Corvin a (német) hagyományt és
nem az éppen még csak kibontakozó új modernista törekvéseket követte.
Az egykori
Nemzeti Színház
szomszédságában lévő nagyáruház Reiss Zoltán tervei alapján épült meg
klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzattal. A látszólag egy
emeletes homlokzat mögött négy emeletsor volt, teljes magasságukban
összefüggő ablakokkal, ezeket csak fabetétek választották el, szinte
észrevétlenül alsó és felső részre.
A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat.
A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid
plasztikus munkái díszítették.
Az áruház központi fekvésével, három utcára néző
kirakataival, mérsékelt áraival, szezonvégi kiárusításaival széles
vásárlóközönséget vonzott, s a Keleti és a Nyugati Pályaudvar közelsége
miatt a vidékiek számára is könnyen elérhető volt.
A vásárlók órákat tölthettek az áruházban vételkényszer nélkül. Olcsó és
jó vendéglő, kávéház, menetjegyiroda, gyorsfényképészet állt
rendelkezésükre. A vásárlás egyben szórakozás is volt. A divatbemutatók,
a képzőművészeti kiállítások eseményszámba mentek.
Az áruházban délutánonként szalonzene szórakoztatta a vásárlókat. A
személyzet mindenkihez egyformán udvarias volt. Az áruház megjelenésével
a Rákóczi út és a Nagykörút találkozása a főváros legforgalmasabb
útkereszteződésévé vált, így nem véletlen, hogy itt állították fel az
országban az első villanyrendőrt 1926. december 23-án.
Plakátok az áruház történetéből
A Corvin az 1930-as évtized derekán érte el legnagyobb szervezeti kiterjedését.
1937-es adatok szerint osztályainak a száma elérte a 40-et, ebből 34-ben
árusítottak ruhaneműt; 1931 óta élelmiszert is kínáltak eladásra (három
osztályon), végül három osztály foglalkozott vegyes iparcikkek forgalmazásával.
Emellett volt az áruházban ún. atelier, amelyet a francia áruházak
mintájára honosítottak meg: itt hatvan eladó és varrónő elégítette ki a
készruhától továbbra is idegenkedő megrendelők kívánságait. A Corvin méretei,
szervezeti rendszere mind-mind valódi nagyáruházra vallanak. 1937-ben 666
alkalmazottainak a teljes száma, közülük 584-en csak eladással foglalkoztak,
további 59 fő a varrónő és a technikai személyzet.
A Corvinban igazi szenzációt jelentett az országban elsőként, 1931-ben
felépített mozgólépcső. Egész kis város ez az egyetlen épület, s ma már
Európa legelső divatotthonává fejlesztette igazgatósága.
"Küszöbét nemcsak a főváros vásárlóközönségének ezrei lépik át, de óriási
termeiben randevút ad egymásnak a vidék jó pénzért jót vásárolni szerető
népe éppen úgy, mint azok a külföldiek, akik tudják, hogy Budapest
divatkereskedelme nem marad ízlés, minőség és lelkiismeret tekintetében
sem Párizs, sem London mögött. Mert ahogyan Európa divatját Párizs, a
fővárosét a Corvin diktálja és igen szerencsés, mesteri kézzel" - így
méltatta az áruházat 1930-ban a Pesti Hírlap Képes Naptára.
"A Corvin áruház vezetősége példaadó áldozatkészséggel bejelentetté, hogy 1
napi bruttó bevételét a magyar olimpiai kiküldetési alapnak adományozza. (...)
Levin alelnök kijelentette, hogy akciójában az a cél vezette, hogy a magyar
kereskedelemnek példát mutassson a magyar versenyzők kiküldetésének előmozdítása
céljából. Kijelentette továbbá, hogy az az összeg, amit erre a célra szántak,
nagyobb mint azt várták, mert a vezetőség a bruttó bevételt looo pengővel 3884
pengőre kerekítette ki. Lázár Andor dr. köszönettel nyugtázta az összeg
átvételét és válaszában hangsúlyozta, hogy a Corvin áruház vezetősége jól fogta
fel a helyzetet, mikor akciójával a magyar sport segítségére sietett, mert ebben
az ügyben csak a magunk erejére vagyunk utalva" - írta az MTI 1932. február
6-án.
1932. október 2-án, vasárnap, a vezető fővárosi reggeli napilapokban a 13.
oldalon hirdetés jelent meg a következő szöveggel: "Meglepetés az ön számára
október valamelyik délelőttjén 12 óráig. Összes bevásárlásait egészében a mi
költségünkön végezheti. Ezen délelőttnek napját dr. Hedry Aladár királyi
közjegyző úrnál letétbe helyeztük lepecsételt borítékban, és ezt követően
november 6-án a sajtóban fogjuk közzétenni. Őrizze meg tehát október havában
délelőtti bevásárlásainak szelvényeit, mert ezen délelőtti bevásárlásainak egész
összegét minden levonás nélkül kapja vissza a Corvin Áruházban, Blaha Lujza tér
1-3. alatt".
A hirdetés miatt a Corvin Áruház ellen pert indított Havas László pesti
kereskedő két ügyvédje, dr. Bihari Jenő és dr. Beer János, akik a hirdetést
vevőcsábításnak minősítették, valamint az 1923. évi V. törvény 1. §-ában
meghatározott tisztességtelen versenyzés miatt. A Corvin ügyvédje, dr. Heim
István ezzel szemben azt bizonygatta, hogy a hirdetés kizárólag reklám, amely
nem ütközik a jó erkölcsbe. A törvényszék az áruházat elmarasztalta, és
pénzbírság terhével eltiltotta más ilyen jellegű hirdetések közzétételétől, és
kötelezte 250 aranypengő perköltség megfizetésére. A Corvin Áruház fellebbezett
a királyi ítélőtáblához, amely helyben hagyta a törvényszék ítéletét az alábbi
indoklással: "Minden olyan reklámozás, amely a vevők játékszenvedélyére van
alapítva és azt a hajlandóságot használja ki, hogy az emberek ellenszolgáltatás
nélkül szívesen jutnak előnyökhöz, meg nem engedett versenyeszköznek minősül".
A Corvin továbbra sem nyugszik bele a többszörös pervesztésbe. Felülvizsgálati
kérelmet nyújt be a kúriához, ahol dr. Ternovszky Béla tanácselnök a magyar
Szent Korona nevében megerősíti az alsó fokú bíróságok ítéletét. Kimondja: "Az
áruháznak ez a versenycselekménye a törvény 1. §-ának tilalmába ütközik, mert a
vevőközönség játékszenvedélyének felkeltése útján törekszik üzleti forgalmát a
többi versenytárs rovására növelni. Ezt az üzleti versenymódszert a tisztességes
kereskedelmi forgalom nem fogadja el".
1933 márciusában napirendre tűzi a kereshedelmi miniszter az áruházaknak a
kereskedők megsemmisítésére irányuló hadjáratát, ugyanis "Az áruházaknak a
kiskereskedelem ellen megindított gyilkos hadjárata továbbtart. Nem múlik el
nap, hogy a nagytőkés-áruházak újabb és újabb ötletekkel ne szélesítenék ki a
legális kereskedelem ellen megindított offenzívájukat és kérlelhetetlenül
törekednek ama céljuk felé, hogy Budapest fogyasztó-közönségét kizárólag az
áruházakba tereljék be. Velük szemben szervezetten ugyan, de sokkal gyengébb
fegyverzettel állanak a kereskedők tízezrei, akik a fojtogató konkurrenciát
immár képtelenek elviselni és kétségbeesetten néznek a számukra reménytelen jövő
elé" - írja a Fővárosi Hírlap.
A külföldi és zsidó tulajdonban működő áruházak árleszorító tevékenysége
országos probléma volt (amely napjainkban sem szűnt meg), amely mind több
kereskedőt kényszerített a bezárásra, az alkalmazottak elküldésére vagy csak a
nemtetszés kinyilvánítására. A fűszerkereskedők például értekezletet tartottak
és elhatározták, felmondanak alkalmazottaiknak, mert nem tudnak megbirkózni az
áruházak részéről megindított árromboló versennyel. Az áruházak "lesújtó ökle"
tehát nemcsak a kereskedőket éri, hanem a szegény és védtelen alkalmazottak
légióját is, akiknek egzisztenciája a bolthoz van kötve, ahhoz az üzlethez,
amelyik a gazdasági válság következtében amúgyis visszafejlődött.
Az áruházak részéről megindított gőzhenger nem áll meg: a Kossuth Lajos utcában
a volt Holzer Áruház helyén a Hegedűs, Mayer és Zentai nevű vállalkozók új
áruházát nyitottak, amelyikben a Magyar Divatcsarnok és társai példája nyomán
nemcsak textilárukat, szőrmét, illatszert, díszműárut, fehérnemüeket, rövidárut,
konfekciót, női kalapot, szőnyegeket és játékokat árusítanak, hanem élelmiszert
is, amellyel karöltve természetesen büffét is berendeztek. Ennek az új áruháznak
a vállalkozói megfelelő reklámmal adják tudtul, hogy 110 embernek juttatnak
kenyeret, de azt nem mondják meg, hogy mennyi sok alkalmazottnak zúzzák szét az
egzisztenciáját a szomszédos üzletekben.
Az ál-szociális gesztust legjobban jellemzi, hogy ebben az új áruházban 25 és 50
filléres egységárosztályt is létesítettek, ahol azonban az alkalmazottak
fizetést nem kapnak, csak jutalékot az eladott portékák után. Nem irigyeljük a
kiszolgáló alkalmazottakat: még csak elképzelni is rémes, hogy mennyi 25
filléres árut kell a vevőközönségre rátukmálniuk, amíg egy pengőt jutalék címén
megkeresnek.
A Rákóczi út körzetében - tehát aránylag közvetlen-közeiben - két
élelmiszerárusítással foglalkozó nagyüzem veszi kereszttűz alá az összes
élelmiszerboltot. A Corvin Áruház a körlevelek százezreit küldötte széjjel a
magánháztartások számára és hirdeti, hogy ezen az osztályon mindent
megtalálhatni, ami a háztartáshoz naponta szükséges. Árusítani fognak vajat,
sajtot, tojást, mindenféle kolbászárut és füstölthusokat, sonkát, friss
főzeléket, gyümölcsöt, hal- és húskonzerveket, gyarmatárukat, cukrot,
csemegéket, likőröket, konyakot, borokat, sört - a környékbeli
élelmiszer-kereskedők legnagyobb megdöbbenésére. Mindez azonban nem elég, mert a
verseny és a még kínlódó kiskereskedők letörése gyorsabb tempót diktál. A Corvin
és hasonszörű társai a nagyobb tételű vásárlás miatt jóval kedvezményesebb árat
tudott kialkudni a gyártónál, miáltal olcsóbban is adhatta a portékáit, ezzel
ellehetetlenítve a kisebb boltok tulajdonosait.
A Corvin Áruház öt autója a megrendelőnek azonnal házhoz szállítja a szükséges
élelmi cikkeket, s még arra is vállalkozik, hogy a telefonköltséget a vevőknek
megtakarítsa és hajlandó felhívni a feleket, hogy naponta mire van szükségük.
A kiskereskedők tönkretételére vállalkozott a Corvin Áruház idegen honos
vezérigazgatója, Lewin Miksa, aki egyik nyilatkozatában a legnagyobb mértékben
elítéli azokat az áruház-tulajdonosokat, akik a rendes polgári haszonkulcs alatt
leginkább silány élelmiszereket árusítanak.
"A Corvin Áruház élelmiszer-osztálya - mit is mondjon mást a vezérigazgató? -
nem csatlakozik a többi áruház élelmiszer osztályának módszereihez. A
nyilatkozat természetesen nem más, mint reklám a Corvin Aruház
élelmiszer-osztálya számára és a jóindulat köpenyegébe burkolt szemérmeskedés"
- írja a Fővárosi Hírlap.
Sikerült is felhívni az összes illetékes tényezők figyelmét erre a nemzeti
veszedelemre és Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter éppen a Fővárosi
Hírlapban jelentette ki, hogy szükség esetén a közbelépéssel nem fog késlekedni.
Azóta az áruházak kíméletlen harcmodora annyira elfajult, hogy a kisipar
megsegítésére a kereskedelmi minisztériumban összehívott országos ankéten már
szóba került a gyors intézkedés azonnali szükségessége. llovszky János, a Baross
Szövetség országos elnöke felhívta a miniszter figyelmét azokra a sürgős
kormányintézkedésekre, amelyekkel könnyíteni lehet az eladósodott és
munkanélküli kisiparosság nehéz helyzetén. Ezt követőleg az áruházak példátlan
és mohó terjeszkedését tette szóvá: "Nagyméltóságod figyelmét már több
oldalról felhívták arra a gyilkos versenyre, amelyet a nagy áruházak folytatnak
a kisegzisztenciákkal szemben. Ezt a versenyt azért tudják ilymódon folytatni,
mert a nagyáruházak nem ugyanazzal a teherviselési képességgel vonatnak be az
állam és a főváros háztartásának vitelébe, mint ahogyan kellene. A
részvénytársaság formában működő áruházak a társulati adótörvény értelmében
összes üzleti kiadásaik és egyéb költségeiknek levonását élvezik az adóalapul
szolgáló nyereségükből. Ezzel szemben a kisembereknél az alkalmazottak száma, a
fizetett üzletbér, a lakásviszonyok mind számbavétetnek az adókivetésnél.
Legfőbb nemzetgazdasági és állami érdek volna tehát a kisembereknek megfelelő
védelmet nyújtani az áruházakkal szemben".
Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter nagy figyelemmel hallgatta llovszky János
fejtegetéseit és kijelentette, hogy tisztában van a kérdés összes részleteivel.
Az iparos-ankét nagyfontosságú anyagába azonban nem kívánta bekapcsolni ezt a
kimondottan kereskedelmi természetű ügyet, de kilátásba helyezte, hogy az
elmondottakra még visszatér és a kereskedői érdekeltségek meghallgatása után
napirendre tűzi a probléma megoldását. A kereskedők bizalommal néznek a
miniszter ígérete félé. Várják a legradikálisabb intézkedést, mért különben
elnyeli őket az áruházak "molochja".
A németországi, de zsidó születésű legendás vezérigazgató, Lewin (vagy Levin)
Miksa fénykorában sem volt soha az a gondozatlan, toprongyos, borostás,
elhanyagolt alak, akiről Rejtő írt a Három testőrben. 1926-ban negyvennégy
évesen került Budapestre, egy olyan hatalmas vállalatkonszern élére, mely Európa
különböző nagyvárosaiban 250 olyan kaliberű áruházat foglalt magában, mint a
Corvin. Az volt az elve, hogy olyan árut, amelyet Magyarországon hasonló
minőségben gyártanak, külföldről nem szerez be – és ezzel hamar népszerű lett. A
legelőkelőbb pesti társaságban forgott, a harmincas években királyi
kormány-főtanácsosi címet szerzett, fia egy magyar gyephoki bajnoknőt vett
feleségül. A háború végéig ő igazgatta a Corvint.
Annak ellenére, hogy a cég német tulajdonban volt, törekedtek arra, hogy az
árukészlet lehetőleg magyar legyen, sokszor a külföldi termékhez maga az áruház
keresett magyar gyártót, ezzel is a hazai termelést segítve. Ez is biztosította,
hogy az áruház elérhető áron kínált minőségi termékeket, sőt már az 1930-as
években létrehozta az 1 pengős áruknak szóló sort, ahol nagyon sok mindent
lehetett kapni nem túl magas áron. Ez az áru lehetett zokni vagy pohár, esetleg
néhány csomag cipőfűző, a lényeg az volt, hogy az adott csomagolású termék 1
pengőbe kerüljön, ezzel is biztosítva, hogy a kisebb keresetűek is nyugodtan
betérhessenek.
Újságcikk 1934-ből
Az "Úridivat Osztály" 1930-tól
Az egyik 1930-as években kiadott árjegyzék szerint az áruházban 53 főosztály működött, és például egy "Női ruha jó minőségű liberty satinból, szép pettyezéssel, vagy kashából minden nagyságban" 6,50 pengőbe került. Vidékről rendelni is lehetett, 20 pengő felett ingyenes szállítást kínálva.
Az áruház fényreklámjai 1930-ban (Kép: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
1931-ben átadják a mozgólépcsőt, amely Magyarország
első mozgólépcsője is volt. Ugyanebben az évben (a világban fellépő
gazdasági válság közepén) az áruházat is kibővítették, új szárny épült a
régi mögé. A dolgozók az átlagosnál magasabb bért és kiemelkedő
szociális juttatást kaptak (az épületben céges bölcsőde is volt), és a
tulajdonosok nagyon sok pénzt fordítottak jótékonykodásra, például
ingyenkonyhát is működtettek.
1935. július 7-én tűz ütött ki a Corvin Áruház
harmadik emeletén, az élelmiszerosztályon. A tüzet, mielőtt az nagyobb
kárt okozhatott volna, sikerült eloltani. Érdekesség, hogy a tüzet a
portás kutyája vette észre, amely figyelmes lett a füstre és
vakkantásaival felhívta gazdája figyelmét a veszedelemre.
1937-ben feljelentették a Corvin Áruházat, amelyről a Fővárosi hírlap
számolt be: "Az édesipar anyagellátásával kapcsolatban igen sok
panasz merült fel újabban a cukrászok részéről. Különösen azt
kifogásolják, hogy a gyenge felkészültségű kisiparosok nem képesek
megfelelő mennyiségű nyersáruhoz jutni, mind több a zavar a kakaó- és
csokoládé-ellátásban. Ehhez járul még, hogy egyes nagyáruházak a kánikula
beálltával szemet vetettek a fagylaltiparra is, amelyben a nagyáruházak
leküzdhetetlen versenytársaivá váltak különösen a kis fagylaltkészítő
cégeknek. Az illegitim verseny következtében sokat szenvednek a végig
kisemberekből álló fagylaltiparosok. Ipartestületük útján most a
hatóságok segítségét kérik az anomáliák megszüntetésébe. Hangoztatták,
hogy a nagyáruházaknak nem feladatuk a fagylaltárusítás és miután
konkrét adatokkal akarják alátámasztani az exisztenciájukat fenyegető
konkurenciát, feljelentéssel fordultak az egyes kerületi
elöljáróságokhoz és iparügyi kihágás címén kérik a Párisi Nagyáruház és
a Corvin Áruház ellen az eljárás megindítását. Ezekben az ügyekben a
legközelebbi napokban ítélet várható". S, hogy végül mi lett az ügy
vége, nem tudjuk.
A második világháborúban, 1944 végén zárt be a Corvin, a szovjet
csapatok közeledtének hírével. Az ostrom alatt az áruház sajnos ki is
égett, viszont nagy szerencsére nem kapott nagyobb belövéseket, így a
háború befejeztével viszonylag gyorsan helyre tudták állítani. A
mozgólépcsőt ekkor még nem javították meg.
1947-ben szovjet tulajdonba került az épület, s csak 1952-ben kapta
vissza a magyar állam. Ezután az Állami Áruházak csoport tagjaként
Corvin Nagyáruház néven működött.
A Corvin Nagyáruház 1952-ben
A 1956-os forradalomban az épületet nagyobb károk érték, s tulajdonképpen emiatt
is került fel rá később a lemezborítás.
A Népújság így dicséri a Corvint 1958 december 14-én: "Hatalmas
épület-kolosszus, több emelet, több száz alkalmazott, naponként több ezer vevő
(karácsony előtt több tízezer), számtalan osztály, s minden osztályon több
millió forintos árukészlet. Ezek a mennyiségi kategóriák talán azok. amelyek
legjobban érzékeltetik a budapesti Corvin Nagyáruház lényegét. De bármennyire
sokat mondóak a számok, mi most a vidéki vevő szemével számolunk ésles-
kelődünk, hogy még többet lássunk. Mert túl a szó általános igazságán valljuk
be, a Corvin elsősorban a miénk, miénk - vidékieké. S ezen most azt értjük, hogy
az ország majd minden városi és falusi lakosa, ha Pestre jön, megfordul itt is,
s ha már megfordult, vásárol is valamit. Arról már nem is kell külön beszélnünk,
hogy méginkább így tesz karácsony előtt. Legalábbis erről beszélnek az áruház
vezetői, erről a vevők, akik közül nem egy Heves megyei. Nagyszerű dolog is ez
az áruház. Valóban, ha nem volna, ki kellene találni. Ahogy belép az ember,
rögtön ez a kis gyermekkori vers jut eszébe: "Nagyváradon volt egy bolt, s abban
mindenféle volt...". S ahogy szétnéztünk, rögtön tovább gondoljuk- azért itt
nemcsak tinta, toll és papíros van, van itt a papagálytól, a külföldi szövetig,
a nylon-fehérneműtől, a legmodernebb bútorig minden. S az ide belépő kis
Piroskák (és nagyok) mindent megvehetnek, ami ízemnek, szájnak ingere. Egy
félórai bolyongás közben egyetlen egy emberrel találkoztam, aki elégedetlen
volt. Ez is a mi megyénkből va.ó - gyöngyösi. Oláh Istvánnak hívják és nem
kapott műbőrkabátot. Hát be kell vallanunk, hogy nincs műbőrkabát. Tudniillik
nem tudnak annyit gyártani, amennyi el ne fogyna. Van persze 700 forinttól
2000-ig, a legutolsó külföldi divat szerint szabva, s a legjobb szövetekből
varrva férfikabát vagonszámra. Viszonylag olcsó minden, s az áruk finomak. A
magyar konfekció világhírű, s itt egy nagy kiállítást rendeztek belőle,
legalábbis annyira kiállítás ez, hogy az ember megérti, hogy miért világhírű.
Azt írtuk, hogy az árak olcsók. s ez igaz is. Mindennek ellenére, vagy talán
éppen ezért, aki ide belép, hagyjon fel minden reménnyel, - ami a pénzét illeti.
S örüljön, ha annyi marad, amivel hazautazhat".
A Blaha Lujza tér az 1960-as években
(középen a lebontott Nemzeti Színház, jobb szélen a még "csupasz" Corvin
Nagyáruház)
A kopottas Corvin 1964 körül
1965. márciusában elkezdődtek a
Nemzeti Színház bontási munkálatai, amely - állítólag - a városfejlesztést
hivatott szolgálni, ugyanis helyére egy hatalmas közlekedési csomópontot és
forgalmas teret terveztek, alá pedig a 2-es metró vonalát a Blaha Lujza téri
állomással. E városfejlesztési koncepció miatt határozták el a Corvin Áruház
modernizálását is oly módon, hogy a lepusztult, koszos homlokzat elé egy
modernnek ható bádogborítást terveztek.
Az MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának 1965. október 24-i jegyzőkönyve
szerint az építési munkálatokat 1965 november 1-én kell megkezdeni és 1966.
november hó végére kell befejezni. E kezdés előrehozatalának az volt a célja,
hogy a legfontosabb betonozási és aszfaltozási munkák ne essenek a téli
időszakra és így biztosítva legyen az 1966. november havi befejezés.
1966-ban az áruházat az Országos Áruházi Vállalat üzemeltetésébe adták, ami 35 millió
forintból, Batka István terve szerint felhúzta a homlokzatra a "luxalonnak"
nevezett, sokat vitatott alumíniumborítást. Az így létrejött modernista pláza,
amely
1967-től Centrum Corvin Áruház néven folytatta tevékenységét. A mozgólépcsőt is
az ezzel együtt induló felújítás során javították meg végre.
A Laktóterv vezetője, Hollay György megpróbálta megmagyarázni, miért is
burkolták be a korábbi homlokzatot: "S hogy miért ilyen tömör homlokzatot
terveztünk? Néhány esztendeje Európa-szerte bevált gyakorlat, hogy nyílás
nélküli áruházhomlokzatokat építenek. Ez több szempontból előnyös. Először is a
természetes és mesterséges fény keveredése nem a legelőnyösebb. A falon levő
nyílások akadályozzák, hogy jobban ki lehessen használni az eladóterület
falfelületét, s a külső homlokzaton sem lehet megfelelő reklámot elhelyezni".
A homlokzat becsomagolása után elkezdték a tér rendezését, modernizálását is.
A Dunántúli Napló 1966. november 1. száma
Az áruház földszinti eladótere 1967-ben
"Épül és árusít a Corvin" - kezdi beszámolóját a Pest Megyei Hírlap 1967.
október 21-én, majd folytatja: "Naponta 120 ezer látogató - Karácsonykor már
a régi helyén lesz az árnház főbejárata.
- Éppen ideje a változásnak - mondja Bük Imre igazgató. - A ház
1926-ban épült, több mint negyven esztendeje. 1945-ben teljesen kiégett. Azóta
csak toldozgatták-foldozgatták. Berendezése elavult, padlózata tönkrement. Sok
változás történt az elmúlt években Budapesten a Corvin környékén, a Blaha Lujza
téren. Lebontották a régi Nemzeti Színházat, felépült a korszerű gyalogos
aluljáró. Az újonnan kiképzett tér megkívánta, hogy végre kedvelt áruháza, a
Corvin is új „ruhát” kapjon. Modern legyen és praktikus. Ugyanakkor olcsó. Ez
volt a cél. Olyan homlokzatot terveztek tehát, amely újszerűségében meghökkentő,
de mégis beleillik a lassanként kialakuló tér képébe. így esett a választás a
luxaflex homlokzatra. Holland szabadalom: műanyagbevonatú alumíniumanyag.
Könnyű, és így minden átépítés nélkül elbírja a régi homlokzat falszerkezete.
öntisztító, vagyis az esővíz elegendő a rendszeres lemosására. Ezenkívül a
színét sem változtatja, nem oxidálódik. Hatalmas, hajlított elemei már elfedték
a homlokzatot, szinte felöltöztették a régi, kopár falakat. A fényes falon már
működik a japán rendszerű reklámvilágítás, A le-felszaladó színes kockák
hirdetik; itt áll a megújhodó Corvin. A tetszetős külső mellett modem belső
terünk lesz. Felújítjuk a padlózatot. Külön a Corvin számára tervezett
bútorzattal cseréljük ki a régit, az elavultat. A mennyezetre rácsos faburkolat
kerül. Ez alatt kap helyet a világvárosi kivilágítás. Nappali fény lesz az egész
áruházban, jelenleg sok gondot okoznak a liftek. A tervben szerepel teljes
felújításuk. A három gyorslift percenként 50-60 embert szállít".
A Corvin Áruház 1968-ban a Rákóczi útról nézve a Duna felé
A Corvin évi forgalma ekkor meghaladta a 600 millió forintot. Egy-egy zsúfolt napon 100-120 ezer érdeklődő és vásárló is felkeresi. De az úgynevezett "gyenge napokon” sem maradt a forgalom 40 ezer látogató alatt. Épp ezért az áruházat a felújítás alatt sem zárták le, hanem csupán egy-egy szintet vontak ki a forgalomból.
A bejárat és a mozgólépcső 1971-ben, a Karácsonyi Vásár idején (kép: Fortepan)
A Corvin Áruház 1969-ben
Az áruház a 80-as évek elején
A Corvin Áruház 1980-ban
Eredeti állapotában, majd a bádoggal borítva
A Corvin hanyatlását az indította be, hogy megnyílt a Demján Sándor
által fémjelzett
Skála Budapest,
a főváros első modern hipermarkete. Az ezt követő négy évtized a Corvin számára
nem szólt másról, mint a sorozatos tulajdonosváltásokról, és a rendszerváltás
után a magyar piacra betörő bevásárlóközpontokkal való egyre elkeseredettebb
szélmalomharcról.
A több tulajdonosváltáson is átesett épület 1999-ben a Skála áruházainak tagja
lett. Ekkor került először szóba a Corvin felújítása, melynek során
eltávolították volna a burkolatot is, ám a terv végül nem valósult meg. Az egyre
romló állapotú áruház felújítására ezt követően ismét újabb koncepciók
születtek, de a feladat a 2008-as gazdasági válsággal ismét lehetetlenné vált.
2007. május 30-án nyitott meg, az épület ötödik emeletén és tetőteraszán a
Corvintető nevű underground zenés szórakozóhely. 2013. januárjában az addig
ideiglenes romkocsmaként üzemelő Corvintetőt felújították, 1800 LED pontból álló
egyedi világítást építettek és a klubot egy második tánctérrel és bisztróval
bővítették. A szórakozóhely befogadóképessége 850 fő volt. A népszerű
szórakozóhelyet a kerületi önkormányzat 2018-ban záratta be.
Az áruház képe 2013-ban
A Google Maps-on
Az önkormányzat még 2014-ben kötelezte a tulajdonost az alumíniumborítás
eltávolítására és az eredeti homlokzat helyreállítására (illetve a kormány 300
millió forint másra nem fordítható támogatást ítélt meg a projektre), de a
történet ezen a ponton újra parkolópályára került. Az akkori értesülések szerint
a 300 milliós kormányzati támogatás már rendelkezésére állt a Józsefvárosi
Önkormányzatnak, viszont a tulajdonossal még nem kötötték meg a szerződést a
felújításról és a folyósítás módjáról.
Az áruház külső burkolatát hosszas tervezés után,
2018. május 22-én kezdték el lebontani, amely a következő hónapokban a
Blaha Lujza térrel együtt nyert új arculatot. A homlokzat
helyreállítására állami támogatást is kaptak, 300 millió forintot.
Nemcsak kívülről szépül meg az áruház, teljes külső és belső renoválást
végeznek az épületben, a fémborítás eltüntetése csak a kezdet. A
homlokzat helyreállítása mellett az épület tulajdonosa magánberuházás
keretében a tető, a gépészeti és elektromos rendszer, a liftek és a
tűzvédelmi rendszer felújítását is elvégzi.
A fémburkolat eltávolításához körülbelül öt nap volt szükséges, ezután néhány
napig szabadon hagyták a tervezési munkálatok miatt, majd egy építési
háló került az épületre. Az épület kiürítése csak ezután kezdődött el,
majd több
területen indultak be a bontások.
Az áruház látványa 2018. májusának végén, a burkolat bontásának megkezdésekor (kép: Mervai Márk)
Az áruház immár csupaszon (kép: Huszti István)
Az épület déli, oldalsó homlokzata a Rókus kórház felől
A régmúlt időket idéző molino
A felújítás látványterve
(A külső homlokzatok terveit az M-Teampannon Építész és Mérnöki Iroda
készítette, az épület belső rekonstrukciójára vonatkozó terveket pedig Orning
Olivér építész készítí)
A munka második fázisa 2021 februárjában kezdődött
el, amikor elkezdődtek a belső felújítási munkálatok.
2022. március 27-én hozták le a hírt, hogy óriási meglepetésnek
számított, amikor a pinceszint fal- és aljzatbontásakor eddig nem ismert
alagutat találtak. Az egyik ilyen elfalazott járat az egykori húspult
mögül indult kelet felé, végig a Somogyi Béla utca alatt, amelynek a
vége az egykori Sajtóház alagsorába torkollott. Feltehetően ezt a
járatot 1951-ben alakították ki a Lapkiadó és Hírlapkiadó Vállalat
megbízása alapján, Lux László tervei szerint: a járat funkciója az
lehetett, hogy az ekkor még csak a Népszabadságnak és a Szabad Nép
szerkesztőségének helyet adó épület alagsorában működő Szikra nyomdába
minden gond és feltűnés nélkül átszállíthassák az áruház alatti
raktárból a több száz kilós papírtekercseket, amelyeket síneken
közlekedő targoncákkal mozgattak meg. Az alagút ma már csonka,
zsákutcaszerű. A Sajtóház 2005-ös bontása során az új tulajdonos, az
ABLON lefalaztatta a rájuk eső rész kijáratát, hogy az épület helyére
felépített Europeum üzletközpont nyugati alapfalát ennek a helyén
zsaluzhassák ki.
A másik betemetett járatot az áruház délnyugati sarkában találták meg.
Ez az egykor rámpaszerűen süllyedő alagút a Stáhly utca szélességében
futott dél felé, a vége a 15-ös számú bérház pincéjében végződött.
Balogh Olivér, a Corvin Áruház homlokzatfelújítását végző cég vezetője
szerint ez a járat a Corvin építésekor készülhetett, célja az volt, hogy
a vidékről verbuvált építőipari munkások a munkaterületet kikerülve
minden gond nélkül bejuthassanak az építkezésre. Az ingatlanfejlesztő
úgy látja, hogy a Jelinek Ferenc építette, 1904-ben átadott bérház
ekkoriban munkásszállásként működhetett, bár ennek ellentmond, hogy
Fodor Gyula építész a ház összes lakásához fürdő- és cselédszobákat is
kialakíttatott, amelynek a használatát egy kubikos nehezen
gazdálkodhatta volna ki.
2022. szeptember 14-én a Magyar Nemzet számolt be róla, miszerint
megújult a Corvin Áruház homlokzata. Mint írják: "Egyszerre újul meg
a Blaha és a téren álló Corvin Áruház, amely Budapest egyik legrégebbi
nagyáruháza" - emelte ki közösségi oldalán a főpolgármester.
Karácsony Gergely úgy fogalmazott: "A Blaha Lujza téri munkák
nagyszerűen haladnak, idén ősszel át is fogják adni a teret. Ezzel
párhuzamosan újul meg a nagy múltú Corvin Áruház, amelynek egy részéről,
ahogy az egyik képen láthatjátok, lekerült az állványzat. A
felújítást végző cég tervei szerint jövő tavasszal nyitja meg a kapuit
az impozáns áruház, amely amikor 1926-ban először megnyitott úttörőnek
számított, hisz az ország első, mai értelemben vett plázája bújt meg a
díszes palotahomlokzatok mögött".
Az áruház látványterve
"Négy évvel ezelőtt kezdeményeztük a Blaha Lujza
téren álló Corvin Áruház homlokzatának felújítását, ez mára valósággá
vált!" – írta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a
Facebook-oldalán. Hozzátette: "Az ikonikus épület végre megszabadult
a »kommunista« bádoglemezektől. Büszkék vagyunk rá!".
A teljes megújulás alatt álló épület rekonstrukcióját ugyanis még
önkormányzat előző, fideszes vezetése szorgalmazta. 2018-ban Kocsis
Máté, akkori józsefvárosi polgármester a homlokzat felújítására
háromszázmillió forint állami forrást lobbizott ki. Az állam el is
különített háromszáz milliót, viszont nem tudta a kivitelező cég lehívni
azt, mert nem teljesítette a támogatási szerződésben foglaltakat. Így a
cég anélkül folytatja a felújítást.
Egyébként a bádogborítás elbontására már 2018-ban sor került, az első
elemek eltávolításában még Sára Botond, akkori fideszes alpolgármester
is közreműködött.
A felújított homlokzat 2022. szeptember 13-án (kép: Balogh Zoltán)
Folytatjuk!
Képek
Hamarosan!