A Millenniumi Emlékmű Budapest legszebb és egyik legfontosabb helyszínén, a Hősök tere közepén fekszik. Az emlékművet 1896-ban, Schickedanz Albert építész tervei alapján kezdték el építeni, de a királyszobrokat csak 1905 és 1911 között helyezték el benne, melyeket Zala György szobrász készített. A monumentális mű a magyarság nagyságát, ezeréves államiságát jelképezi.
AJÁNLÓ
Az
emlékmű története
Az 1896-ban megrendezett Országos Kiállítás főbejárata
Schickedanz Albert tervei az emlékműről
A hatalmas tér három fő eleme az 1896-ben épült Műcsarnok, az 1906 decemberében átadott Szépművészeti Múzeum és a kettőt vizuálisan összekötő Millenniumi Emlékmű. Mindhármat Schickedanz Albert tervezte, a múzeumokat Herzog Fülöp Ferenccel közösen.
Az artézi kút és környezete 1906-ban (ekkor még virágágyások szegélyezték a
Millenniumi Emlékművet és a múzeumok előterét)
Eredetileg 14 király (9 magyar és 5 Habsburg uralkodó) szobra állt az emlékműben. A Tanácsköztársaság alatt, 1919. május 1-jén az egészet vörös drapériával vonták be, Gábriel arkangyal szobrát obeliszkké alakították, és eléje Marx 7 méteres gipszből öntött alakját állították. A Habsburg királyok (I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és Ferenc József) szobrát kiemelték és Vignali Rafael öntödei vállalatához szállították. Ekkor tört össze az eredeti Ferenc József szobor, amelyet néhány kommunista proletár vert szét.
Épül a drapéria-takaró tartószerkezete a Tanácsköztársaság idején, 1919-ben
A vörös drapériával beborított emlékmű 1919-ben
A két világháború között a hiányzó szobrokat ismét
felállították. Az új Ferenc József-szobor (immár nem katonaruhában,
hanem koronázási ruhában, azonban korona nélkül) 1926-ra készült el.
1929. május 26-án a szoborcsoport elé helyezték el az első világháborús
hősök tiszteletére készült Hősök emlékkövét.
A második világháború alatt az emlékmű bombatalálatot kapott, így II.
Lipót szobra teljesen megsemmisült, Mária Terézia szobra deréktól lefele
megrongálódott, Ferenc József szobra kiesett a helyéről és a feje
benyomódott.
A háború után, a kommunista diktatúra alatt az emlékművet átalakították,
hogy megfeleljen az akkori politikai nézeteknek. A Rákosi-korszakban
egyes tervek szerint legszívesebben az egészet elbontották volna,
túlzott hazafias volta miatt. Végül is csupán a Habsburg uralkodók
szobrait cserélték le: I. Ferdinánd helyet Bocskai István, III. Károly
helyett Bethlen Gábor, Mária Terézia helyett Thököly Imre, II. Lipót
helyett II. Rákóczi Ferenc, Ferenc József helyett pedig Kossuth Lajos
szobra került ki. A lecserélt szobrok a Budapesti Történeti Múzeum
Kiscelli Múzeumának raktárába kerültek, majd onnan Sülysápra
szállították.
A teljes Millenniumi Emlékmű a Hősök emlékkövével együtt 2000–2001-ben
teljes rekonstrukción esett át, és 2001. augusztus 18-án ismét
felavatták. Az Országgyűlés 2001-ben a magyar hősök emlékének
megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi LXIII.
törvénnyel mindkettőt nemzeti emlékhellyé nyilvánította. Ekkor került az
oldalára a következő felirat: Hőseink emlékére.
2002-ben a restaurált Mária Terézia szobrot a Szépművészeti Múzeumban
helyezték el, majd 2011. március 5-én átszállítottak a gödöllői
Grassalkovich-kastély parkjába. 2006-ban Ferenc József, III. Károly, és
I. Ferdinánd szobrát szintén elhozták Sülysápról, és restaurálás után
valahol a Szépművészeti Múzeum előtt fogják felállítani.
A Hősök tere látványa a magasból (Google)
AJÁNLÓ
Képek
Gábriel arkangyal
Középső szoborcsoport (a vezérek szobrai)
Az emlékmű eklektikus stílusban épült, félköríves
alakban, 85 méter széles, 25 méter mély, magassága 13 méter, a két
oszlopcsarnok között a távolság 20 méter.
Középen a 36 méter magas oszlopon a győzelem géniusza, a kitárt szárnyú
Gábriel arkangyal szobra áll, mely közel 5 méter magas, egyik kezében a
magyar koronát, a másikban a kettős keresztet emeli a magasba, épp úgy,
ahogy a legenda szerint az államalapító, Szent István álmában tette.
Talapzatánál a honfoglaló hét vezér és Árpád fejedelem szobra látható.
A szoborcsoport elé helyezték el az első világháborús hősök tiszteletére
készült Hősök emlékkövét, melyet 1929. május 26-án, a hősök napján
avatott fel Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Bár a világháború
veszteségei ihlették, mégsem katonasír, ugyanakkor nem is világháborús
emlékmű.
A Hősök emlékköve és Árpád vezér szobra között fekvő fémlap egy hévizes
artézi kutat rejt. A kutat Zsigmondy Vilmos fúrta 1868-ban (1877. június
4-én talált rá a hévízre 970 méter mélyen).
Az oszlopcsarnokok sarokpillérein, belül, egymással szemben, a két
pantheon tetején a Háború és a Béke kétlovas kocsijai, kívül pedig a
Munka és a Jólét, illetve a Tudás és a Dicsőség allegorikus bronzfigurái
állnak.
A kollonád
tetejének szobrai
Az oszlopcsarnokok sarokpillérein, belül, egymással szemben, a két kolonnád tetején a Háború és a Béke kétlovas kocsijai, kívül pedig a Munka és a Jólét, illetve a Tudás és a Dicsőség allegorikus bronzfigurái állnak.
A
kollonád uralkodóinak szobrai
A bal és a jobb oszlopcsarnokban a magyar történelem
14 neves személyiségének bronzszobra áll, míg a nyitott szoborfülkék
kőlábazatán elhelyezett domborművek az adott személyiség korára vagy
tevékenységére jellemző történelmi jelenetet ábrázolják.
Bal oszlopcsarnok uralkodói: Szent István király, Szent László király,
Könyves Kálmán király, II. András király, IV. Béla király, Károly Róbert
király, Nagy Lajos király.
Jobb oszlopcsarnok uralkodói: Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai
István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth
Lajos.
Szent István király
Szent László király
Könyves Kálmán király
II. András király
IV. Béla király
Károly Róbert király
Nagy Lajos király
Hunyadi János fejedelem
Mátyás király
Bocskai István fejedelem
Bethlen Gábor fejedelem
Thököly Imre fejedelem
Rákóczi Ferenc fejedelem
Kossuth Lajos kormányzó
A
kollonád domborművei
A bal és a jobb oszlopcsarnokban a magyar történelem 7–7 neves személyiségének szobrai alatt, a kollonád kőlábazatán elhelyezett domborművek az adott személyiség korára vagy tevékenységére jellemző történelmi jelenetet ábrázolják.
István az 1000. év karácsonyán koronát kap a pápától
László legyőzi a leányrabló kun vitézt
Kálmán király eltiltja a boszorkányégetést
II. András kereszteshadjáratot vezet Jeruzsálem felszabadítására
IV. Béla a tatárjárás után felépíti az országot
Károly Róbert szobra alatt: a dombormű a morvamezei csatát ábrázolja, ahol IV.
(Kun) László harcolt Habsburg Rudolf oldalán a csehek ellen
Nagy Lajos bevonul Nápolyba, 1348.
Hunyadi János a nándorfehérvári győzelmével megállítja a török hódítókat
Mátyás király tudósai körében
Bocskai hajdúi harcban a császári zsoldosokkal
Bethlen szövetséget köt a csehekkel
Thököly kurucai a szikszói harcban legyőzik a labancokat, 1679.
Esze Tamás jobbágyseregével fogadja a hazatérő Rákóczit
Kossuth fegyverbe hívja az Alföld népét
A
Hősök emlékköve
A szoborcsoport elé helyezték el az első világháborús hősök tiszteletére készült Hősök emlékkövét, melyet 1929. május 26-án, a hősök napján avatott fel Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Bár a világháború veszteségei ihlették, mégsem katonasír, ugyanakkor nem is világháborús emlékmű. Az eredeti kő a második világháborúban megsérült, majd az utána következő kommunista fordulat során (a Millenniumi Emlékmű Habsburg uralkodóházból származó királyok szobraival együtt) a pártvezetés megsemmisítette. Bár a szobrokat hamar visszarakták (a Habsburg királyok szobrai helyére a magyar nemzeti szabadságküzdelmek vezető alakjai kerültek), a hősök emlékköve csak 1956 tavaszán került vissza eredeti helyére. A Gebhardt Béla tervei nyomán készült 2,4 méter széles, 4,5 méter hosszú és 0,5 méter magas monolit kőtömb 1956. április 3-án, katonai tiszteletadás keretében zajlott.
AJÁNLÓ
Hősök tere
Hősök tere
Kacsóh Pongrác út
