A magyarságeredet kutatásában az eddigi legjelentősebbnek számító tudományos szakcikket közöltek a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói az igen tekintélyes Current Biology szaklapban, amely itt érhető el. Alább folytatódik a közleményük.
Kutatóinknak a Kárpát-medencében feltárt hun, avar és honfoglalás korszakokból (másképpen nevezve: honalapító magyarokból) származó 265 emberi maradvány teljes genom szintű elemzésével a jelenleg elérhető legnagyobb pontossággal sikerült rekonstruálni ezen korszakok népességtörténetét. A vizsgált minták teljes örökítőanyag készletének sikeres kinyerése után, azokat a legmodernebb számítógépes algoritmusokkal hasonlították össze közel 3000 ősi mintáéval, valamint Eurázsia összes ma élő népcsoportjának genomjával szuperszámítógépünkön.
(A) A proto-ugor népek a mezsovszkaja és a nganaszan népek keveredéséből
jöttek létre a késő bronzkorban.
(B) (1) A vaskorban a manszisok elkülönültek és (2) az őshódítók keveredtek
a korai szarmatákkal (kb. ie 643–431) és (3) az előhunokkal (kb. i. e. 217–315).
(C) Az 5. századra a Xiongnu eredetű Hun Birodalom elfoglalta
Kelet-Európát, beépítve annak lakosságát, és az egykori Xiongnu területen
kialakult a Rouran Khaganate.
(D) A 6. század közepére az Avar Kaganátus elfoglalta az egykori Hun
Birodalom területét, beépítve annak lakosságát. (4) A 10. századra a hódítók
mindkét birodalom maradványaihoz kapcsolódtak vándorlásuk során és a
Kárpát-medencén belül.
A kutatás tudományos áttörése, hogy mindhárom korszakból sikerült
azonosítanunk az első generációs mag népességet (angol nyelvű cikkben
ún. core), a helybeli őslakosokat és az ezek keveredéséből
leszármazottakat.
Az eredmények azt igazolták, hogy az európai hunok egy része ázsiai hun
felmenőktől származott, másik része pedig az útközben integrált
sztyeppei szarmata és germán elemekből állt, ami megfelel a történeti
forrásoknak.
Az ázsiai és európai hunok között kimutatott biológiai folytonosság
igazolja az eddig kétségbevont folytonosságot a két népcsoport és a két
birodalom között.
A Kárpát-medencébe érkező avar elit genom összetétele egyértelműen ősi
mongóliai eredetre utal, ami a zsuanzsuan származás elméletét támogatja.
Mind az ősi Mongóliából származó európai hun, mind az avar vezető réteg
korai ázsiai hun távoli felmenőkre vezethető vissza, de míg az avar elit
tisztán megőrizte a mai tunguzokra, burjátokra jellemző bronzkori kelet
szibériai genomját, addig a hunok szkíta és kínai keveredést is
mutattak.
Az avar korban a Kárpát-medencébe érkezők jelentős hányada azonban nem
az avar elit örökségét hordozta, hanem hun és iráni (alán) genomokból
modellezhető. Ez arra enged következtetni, hogy az avar és hun korszakok
népessége között nagymértékű az átfedés, és az avarok Európába
érkezésével a korábban ott lakó népeket felülrétegezte egy, az ősi
Mongóliából frissen érkező elit csoport.
A vizsgált minták régészeti lelőhelyei és időszakai
A honalapító magyarság - akik a honfoglalás korában a
Kárpát-medencébe érkező elit népesség - genom összetétele a mai
népességek közül legnagyobb hasonlóságot a baskírokkal, a szibériai és
volgai tatárokkal mutatja, az ősi népességek közül pedig az ázsiai
szkítákkal. A leszármazási viszonyok vizsgálata azt mutatja, hogy a
honfoglaló elit jelentős része legközelebbi nyelvrokonainkkal a
manysikkal (vogulok), a szamojéd nyelvű nganaszanokkal, szelkupokkal és
enyecekkel közös ősökre vezethető vissza, és ezek közül legutoljára a
manysiktól válhattak külön.
A legnagyobb felbontású genom modellek arra utalnak, hogy valóban
létezhetett egy "proto ugor" népesség, amely a késő bronzkori
Mezhovskaya kultúra népességének és a nganasanok őseinek keveredésével
jött létre valahol az Ural és az Altáj közötti erdőssztyeppe zónában,
akik a vaskorban az ázsiai szkíták egyik csoportját alkothatták. A
vaskorban a manysik és a honfoglalók ősei különváltak, és utóbbiak Kr.e.
643-431 között komoly mértékben keveredtek a korai szarmatákkal. Ezt
Kr.u. 217-315 között egy második keveredés követte az ázsiai hunok
utódaival, az európai hunok elődeivel, melynek időpontja az európai hun
kort közvetlenül megelőző időszaknak felel meg.
Tehát a honalapító magyar elit jelentős részéből azonban teljesen
hiányzott a "proto ugor" örökség, helyette ők hun vagy avar
leszármazottnak mutatkoztak, különböző mértékű iráni (alán) és helybeli
keveredéssel.
A Kárpát-medencébe érkező hunok, avarok és honfogalapítók mindegyike
kisebbségben volt a helybeli népességhez képest, amelynek túlnyomó
többsége európai bronzkori genommal rendelkezett, és az Árpád korig igen
heterogén volt.