Az európai migrációs válság hulláma 2015-ben érte el Magyarországot, amikor az afrikai bevándorlók tömegei akadály nélkül léphették át a határt. Az eddig soha nem látott jelenség hatalmas figyelmet kapott Budapesten, amikor a tovább haladni szándékozókat feltartóztatták a Keleti pályaudvar előterében.

AJÁNLÓ

Az európai migrációs válság

2007 és 2011 között nem volt jellemző, hogy a Közel-Keletről és Afrikából származó, dokumentumok nélküli migránsok tömegesen átkelhettek Törökországból Görögországba. 2012-ben az adósságválságban levő Görögországnak sikerült kerítésépítéssel a szárazföldön átkelők számát 95%-kal csökkentenie. A kerítés a határ közelében épült, és nem követi a Marica folyó vonalát. 2015-ben Bulgária felújította határvédelmét, hogy megelőzze a menekültáradat beözönlését Törökországból.

Észak-Afrikában korábban stabil államnak tűnő országokban nagyot változott a helyzet, és a második líbiai polgárháború megkönnyítette a tengerre szállást, mert megszűntek a Líbia kikötőit ellenőrző központi hatóságok, és ez az embercsempész-hálózatok felvirágzásához vezetett. Emiatt a jobb megélhetés reményében korábban Líbiában letelepedett afrikaiak közül sokan útnak indultak Európa felé.

A 2013-as lampedúzai hajótörés több mint 360 migráns halálát okozta. Ezért az olasz kormány kezdeményezte a Mare Nostrum műveletet, ami egy nagyszabású akció volt a migránsokat szállító hajók felderítésére és kétéltű járművekkel történő mentésre. 2014-ben az olasz kormány abbahagyta a műveletet, mivel egyedül már nem bírta el a költségeket. A felderítés és a mentés vezetését a Frontex vette át, Triton művelet néven. Az olasz kormány kérte a többi uniós tagállam támogatását, de senki sem járult hozzá. Az Egyesült Királyság aggályát fejezte ki amiatt, hogy a mentési akciók bátorítani fogják a migránsokat erre a veszélyes útra, ami még több ember tragikus halálát fogja okozni.

 

Magyarország területén

Görögországot elhagyva a migránsok Macedónián és Szerbián keresztül, szervezett formában léptek be újra a szerb–magyar határon keresztül a schengeni övezetbe.

Júniusában a magyar kormány azt nyilatkozta, hogy fontolgatják, a Szerbiából beáramló illegális migránsok okozta problémát határzár létesítésével, valamint egyéb, például az államhatár védelmét szolgáló jogi eszközökkel kezeljék.

Június 15-én a magyar kormány műszaki határzár építését jelentette be a déli, szerb határ mentén. A tervek szerint a kerítés 4 méter magas és 175 kilométer hosszú lett volna, azonban augusztus végéig csak részben készült el. Orbán Viktor azt ígérte, hogy 2015 végéig befejezik az építkezést, amit sokan kritizáltak és más módszereket javasoltak.

Augusztusának végén Angela Merkel nyilatkozatot tett közzé, mely szerint a Szíriából érkezettek esetében nem küldi vissza a menekülteket abba az EU-s országba, ahol beléptek. Amikor Angela Merkel nyilatkozatának és a magyar határzár építésének híre eljutott a migránsokhoz, onnantól kezdve a többségük vagy megtagadta a magyarországi regisztrációt és a Magyarországgal való együttműködést, vagy regisztrált, de azok közül, akik regisztráltak és menedékkérelmet adtak be, sokan nem várták meg kérelmük elbírálását, hanem még az elbírálás előtt elhagyták az országot (szeptember 2-áig 159.968 illegális határátlépést regisztráltak Magyarországon, de csak 148.643 menedékjog iránti kérelem érkezett).

Augusztus végétől kezdődően Magyarország az uniós menekültügyi jogszabályok miatt csak úti okmánnyal és érvényes vízummal szerette volna továbbengedni a migránsokat, ezért a Keleti pályaudvaron feltorlódó migráns tömeg tüntetésbe kezdett. Többek között emiatt, valamint az illegális határátlépések, és a gyűjtőpontokról való kitörések miatt a kialakult helyzetet Orbán Viktor miniszterelnök migránsok lázadásként értékelte.

AJÁNLÓ

Budapesten

Szeptember 1-én reggel 9 óra után közölte a hangosbemondó, hogy nem indítanak és nem fogadnak szerelvényeket. Mindenkit felszólítottak, hogy hagyják el az épületet. Híradások szerint a rendőrség döntött így. A peronok és a pályaudvar előtti terület tele van migránsokkal - jelentette az MTI tudósítója a helyszínről. A rendőrök sorfalat állnak a peronok előtt, de mind előttük, mind mögöttük vannak migránsok. A hatóság kordonnal lezárta az aluljáróból a pályaudvar felé vezető feljárót. A főbejáratnál is sorfalat állnak a rendőrök, és hangosbemondón, tolmács segítségével tájékoztatják a pályaudvaron, valamint a pályaudvar előtt tartózkodó bevándorlókat. A pályaudvar belső vágányain négy vonat is áll, azokra nem lehet felszállni. A migránsok a pályaudvar kiürítése közben demonstrációba kezdtek: jelszavakat skandálva követelik, hogy engedjék őket továbbutazni Németországba. A 7-es és 8-as vágány közötti peronon demonstrálókat a Készenléti Rendőrség próbálja kiterelni a csarnokból.

Rendőrsorfal állja útját a tömegnek a pályaudvar felszíni bejáratánál

Migránsok a Keleti pályaudvar aluljárójában 2015. szeptember 2-án (kép: Eifert János, eifert.hu)

Tömegnyomor a Baross téren - migránsok várják, hogy felengedjék őket a vonatokra (kép: Máthé Zoltán, MTI)

Szeptember 3-án reggelre teljesen kaotikussá vált a helyzet a pályaudvaron, miután a reggeli órákban váratlanul az összes bejárat elől elvonultak a rendőrök. Erre azért került sor, mert a MÁV közben bejelentette: nem indulnak vonatok Nyugat-Európa felé Budapestről. Az egyenruhások távozására az épület előtti területen és az aluljárókban lévő tranzitzónákban éjszakázott menekültek percek alatt megszállták a vasútállomást.

Amikor pedig meglátták, hogy az épület egyik középső vágányán egy Sopronba tartó vonat áll – amelynek oldalán ráadásul a GYSEV mellett a Raaberbahn felirat is olvasható volt –, lényegében megszállták a vonatot. A helyzetet egészen abszurddá teszi, hogy a szerelvény elején álló mozdonyon németül olvasható a "Páneurópai piknik” felirat, valamint az "Európa határok nélkül 25 év”. Nem mellékes talán az sem, hogy a mozdony oldalán egy német zászló is látható. Mindezek tükrében cseppet sem meglepő, hogy a szerelvény zsúfolásig megtelt: minden ülés foglalt, a folyosókon összepréselődve állnak és az ajtókból fürtökben lógnak az emberek.

Vonatra zsúfolódó bevándorlók (kép: Balogh László, Reuters)

Mindeközben a vonat melletti peronon is egyre nagyobb a zsúfoltság. Szinte mozdulni sem lehet. A vonatra már fel nem jutó emberek százai ülnek a földön, miközben magyar és külföldi tévéstábok, újságírók, fotóriporterek tucatjai készítik tudósításaikat.

Fél 11 körül kissé lecsillapodtak a kedélyek a 8-as vágánynál, ahol a GYSEV soproni járata várakozik. Az már korábban kiderült, hogy a megadott időben biztosan nem indul el a vonat, ám a menekültek mégis bizakodhattak, mert először csak azt írta ki a MÁV az információs táblára, hogy 10 perc késéssel indul a szerelvény, aztán újabb 10 perccel növelte meg a várakozási időt. Jelenleg már 30 percnyi késésnél tart.

Mindeközben a menekültek viszonylag nyugodtan és türelmesen várakoznak a vonaton vagy a peronon. A hangosbemondó rendszeresen ismétli angol és magyar nyelven, hogy Nyugat-Európába nem indítanak egyetlen járatot sem. A nemzetközi pénztárak, ahol a menekültek vásárolhatnának, zárva vannak. Több tábla is jelzi angolul, hogy ma nem indulnak vonatok Ausztriába és Németországba.

Mivel a pályaudvarra több száz menekült mehetett be a rendőrök távozása után, ha átmenetileg is, de jelentősen enyhült a zsúfoltság a tranzitzónában. Ezzel együtt továbbra is százak várakoznak az aluljáróban, árnyékba húzódnak a felnőttek, a gyerekek pedig önkéntesekkel játszanak, labdáznak.

A kezdeti nyugalom percről percre foszlott szerte, ahogy a tömött szerelvényen ülők hiába várták a vonat indulását. Amikor egyórás késésnél sem lehetett tudni, hogy kifut-e Sopron felé a vonat, már érezhető volt a feszültség. Többen leszálltak és tanácstalanul álltak a peronon: mi lenne a jó döntés, a vonaton maradni, vagy inkább az állomáson.

A helyzetet jól jellemzi, hogy egy kisebb verekedés is kitört a menekültek között, ezt azonban a határozott rendőri fellépés szinte másodpercek alatt lezárta.

Tovább fokozta a feszültséget, hogy közben készenléti rendőrök vonultak a peronra. Többen közülük felszálltak a vonatra, mások sorfalat vontak a szerelvény mellé. Ekkor a menekültek már az újságíróktól is azt kérdezgették, tudják-e, hogy elindul-e a vonat, és ha igen, hova. Végül több mint 1 óra várakozás után a vonat minden előzetes jelzés nélkül hirtelen meglódult. A peronon lévők és a szerelvényen ülők egyaránt üdvrivalgásban törtek ki és tapsoltak.

Háromnegyed 12 előtt valamivel elhagyta a pályaudvart az a vonat is, amelynek 11-kor kellett volna elindulnia Győrbe. Egy másik, szintén győri úti céllal várakozó vonatra kevés menekült szállt fel, egyre többen értesültek arról, hogy a bicskei menekülttáborba vinnék őket.

Mindeközben a bécsi rendőrkapitány azt közölte: ellenőrzés és regisztráció nélkül továbbengedik az osztrák fővárosba érkező menekülteket. Az MTI beszámolója szerint Gerhard Pürstl az intézkedést azzal indokolta, hogy nem tudják ellenőrizni az összes átutazót, nem tudják megállapítani a személyazonosságukat, és őrizetbe venni sem tudják őket.

Orbán Viktor védte a kerítést, rámutatva a Keleti pályaudvaron kialakult káoszra, és kritizálta, hogy egyes országok nem akarják lebeszélni a migránsokat arról, hogy Európába jöjjenek. Ugyanezen a napon a rendőrség a vonatra felterelt migránsokat megpróbálta Bicskénél leszállítani és az ottani menekülttáborba vinni, de a migránsok nem voltak hajlandók leszállni. A vonat nem mehetett tovább.

Szeptember 4-én dél után 10 perccel a pályaudvaron "Magyarország" feliratú fekete pólóban másfél tucatnyi futballdrukker tűnt fel "Fehér Magyarország” rigmust skandálva, miközben tucatnyi rendőr követi őket. Az esti, Románia elleni meccsre hangoló ultrák csupán villámakciót szerveztek, mert ezután azonnal elhagyták a pályaudvart. A liberális média ezt úgy állította be, miszerint "nácik" közjátékáról volt szó.

13 óra előtt a migránsok egy csoportja végül gyalogosan indul el a pályaudvarról nyugat felé. Kaotikus a helyzet, ameddig ellátni, emberek vonulnak. Egyelőre nincs biztosítva az út, az autósok dudálással figyelmeztetik őket. Közben segítséget kérnek a menet élén sétálók, mert nem tudják merre kell menni. A rendőrség nincs jelen. A Rákóczi úton beáll a dugó, a tömeg a Blaha Lujza tér irányába elhagyja a Baross teret.

A Blaha Lujza tér után a tömeg áttért az út jobb oldalára (kép: Reviczky Zsolt)

A menetet 13 óra után nem sokkal már rendőrök vezetik, a járókelők hitetlenkedve, néhányan dermedt arccal nézik, mi történik. Egyre többen rögzítik telefonjukkal az eseményeket. Egyre több rendőr érkezik a helyszínre, motoros rendőrök biztosítják a forgalmat. Az Astoriánál a járókelők jó része lefagyott a menekültek látványától, különösen, amikor a hangosbeszélős férfi hol arabul, hol angolul ad utasításokat és buzdítja társait. Bár a dugó miatt akad egy-két ingerült és hevesen dudáló autós is, leginkább csodálkozás övezi a menetet.

A migránsok az Erzsébet hídon haladnak át (kép: Balogh Zoltán, MTI)

A tömeg a Hegyalja úton folytatta útján az M1-es autópálya irányába. A napsütéses nyári melegben többen kifulladtak és megálltak pihenni, ami nem csoda, hiszen a jobbára vastag ruhában lévő emberek többsége jókora zsákot vagy szatyrot is cipel.

Migránstömeg a BAH-csomópontnál (kép: Balogh Zoltán, MTI)

A Parlament eközben elfogadta a tömeges bevándorlás kezelését célzó kormányzati törvényjavaslatot, így szeptember közepétől bűncselekménnyé válik az illegális határátlépés. A liberális média ezt úgy állítja be, miszerint ezzel "legalizálták a menekültek üldözését".

A vonulók tömege délután 14 órakor érte el a Petőfi-laktanyát, ahol rövid pihenő után folytatták útjukat Budaörs irányába. Osztrák GMO-k arra készülnek, hogy autókonvojjal vigyék Nyugat-Európába a magyarországi menekülteket. Az akció legalitása meglehetősen kétes, az APA osztrák hírügynökség szerint 4 osztrák aktivistát embercsempészet gyanújával vittek el a rendőrök a Déli pályaudvar környékéről. A menet az autópálya leállósávjában halad. Amikor az M1/M7 autópályára ért a menet, hiszen az emberek a leállósávban és a külső sáv egy részén gyalogoltak, miközben a belső sávokban folyamatosan haladtak az autók. Később azonban lezárták az M1/M7 közös szakaszának Bécs/Balaton felé vezető oldalát. Időközben a budaörsi kijáratnál is lezárták a forgalmat, több rendőrautó sorakozott fel. A rendőrök megpróbálták leterelni a vonulókat az 1-es főútra, ők azonban erről tudomásul sem vettek, kikerülték a rendőrautókat és az autópályán haladnak tovább.

Eközben közös határvédelemről állapodott meg Macedónia, Szerbia, Magyarország és Ausztria.

"Ha hatósági jogköröket kapnék, akkor nem sokan lennének a Keleti pályaudvar kerengőjében” – jelentette ki Tarlós István főpolgármester a Budapestinfo első tájékoztatóján.

Délután 16 óra előtt mintegy két-háromszáz illegális bevándorló kitört a bicskei vasútállomás területéről és a közeli bozótos felé futott. A rendőrök nem tudták feltartóztatni a tömeget. A migránsok a vasúti sínek mentén haladnak tovább, Győr irányába.

A tömeg a budaörsi benzinkútnál tartott egy kis pihenőt, majd 16:30-kor újraindult a menet, ahol 30-40 segítő várta az egyre fáradtabb menekülteket: ásványvizet, banánt, kekszet, konzervet és törlőkendőt osztottak ki a menetelőknek.

17 óra előtt az M1-es autópályához ért a menet. Az autópálya felett kihelyezett információs táblán most először jelent meg a felirat: "Figyelem! Zárt menetoszlop!”. Ezután a rendőrség lezárta az autópálya Budapestről kifelé vezető oldalát a menet miatt.

17.30-kor az MTI azt írja, hogy "mintegy száz bevándorló a pályaudvar főbejárata előtt jelszavakat skandált arabul és tapsolt. Ezután összetűzés alakult ki a migránsok különböző csoportjai között, mire a rohamrendőrök közbeavatkoztak és megfékezték a randalírozókat”. A liberális média ezt úgy állította be, miszerint "nácik" (fociszurkolók - a Szerk.) támadtak a pályaudvar elött maradt migránsokra. A távirati iroda szerint a pályaudvar épülete mellett időről időre a magyar-román futballmérkőzésre tartó szurkolók nagyobb csoportjai vonulnak el, "Ria-Ria, Hungária!” kiáltásokkal, fütyülve, tapsolva. "A kisebb összetűzést nem számítva a rohamrendőrök sikeresen távol tartják őket a tér középső részétől, a pályaudvar épületétől. A téren sok rendőr és a korábbi napoknál kevesebb bevándorló van, akik időnként kisebb-nagyobb csoportok verődnek össze, de a többségük – főként nők és gyerekek – az aluljáróban vannak".

A magyar rendőrség felügyelte a vándorlást és részleges útlezárásokkal próbálta biztosítani az útvonalon haladó tömeg biztonságát, majd aznap éjjel a magyar kormány úgy döntött, hogy a gyalogos vándorlás és a közlekedési káosz megszüntetése érdekében buszokat küld, így az éjszaka a BKV és BKK-nak allválalkozó Volánbusz autóbuszai érkeztek meg a Keleti pályaudvarhoz hogy elszállítsák az illegálisan vándorlókat Hegyeshalomig, Ausztria határáig.

Szeptember 5-én Angela Merkel újabb nyilatkozatot tett közzé, mely szerint "a politikai menedékjogra jogosultak befogadásának nincs felső korlátja”. Ennek hatására még több migráns indult meg Magyarországon keresztül Németország felé, Băsescu volt román elnök pedig kijelentette, hogy Schengen és a Dublini Egyezmény összeomlott.

A Századvég Alapítvány szeptember 5. és 10. között készült közvélemény-kutatása szerint a magyarok 89%-a aggasztónak vagy nagyon aggasztónak tartja az illegális bevándorlók problémáját. A megkérdezettek több mint 80%-a nem tartja elfogadhatónak az illegális határátlépést, és szigorítaná a bevándorlási szabályokat.

Szeptember 15-én Magyarországon életbe lépett az úgynevezett "jogi határzár”, vagyis éjféltől szigorodtak az embercsempészés büntetései, és azóta kiutasítással jár a műszaki határzár megrongálása és átlépése. Ugyanezen a napon a kormány Bács-Kiskun és Csongrád megyére a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdetett ki, melyet három nap múlva Baranya, Somogy, Zala és Vas megyére is kiterjesztett.

Szeptember 16-án a röszkei határátkelőnél erőszakba torkolló összecsapás történt a migránsok és a magyar rendőrök között, amelynek során több száz ember sérült meg.

AJÁNLÓ