AJÁNLÓ

Amint láthattuk, a bizottsági javaslat már kezdte világosan körvonalazni a három fürdő felépítésének programjával kapcsolatosan Budapest székesfőváros fürdőpolitikai elgondolásainak jövő irányát.

Hosszadalmas volna itt ismertetni lépésről-lépésre az albizottsági javaslat további sorsát. A székesfőváros vezetősége az Artézi fürdő felépítését kikapcsolta ebből az építési programból, mert szükségtelennek tartotta az Artézi fürdőre vonatkozó tervpályázat meghirdetését.

A tanács az albizottság javaslatát a mérnöki hivatalnak adta ki megfelelő előterjesztés elkészítése céljából.

A Rudas és Sáros fürdők építési programja tárgyában kiírandó pályázat ügyében a székesfővárosi mérnöki hivatal 1903. évi szeptember hó 4.-én mutatta be előterjesztését, amelyet dr. Harrer Ferenc, aki akkor fogalmazó volt, ismertetett. Ebben az előterjesztésben a mérnöki hivatal csupán általános szempontokat rögzített le. Ezek az általános szempontok, amelyeket a részletes tervek kidolgozásánál a pályázók kötelesek voltak figyelembe venni, a következők:

Rudas fürdő

1. A mostani fürdőből feltétlenül megtartandó a török építésű gőzfürdő-és az úszócsarnok; a fürdőépület többi részeiből kívánatos ugyan költségkímélés szempontjából a fenntartható részek fenntartása, illetőleg felhasználása, de csak akkor, ha ezek semmi tekintetben sem képeznek akadályt a feladat helyes megoldására nézve.

2. Kívánatos, hogy a fürdőházba az Eskü téri hídról is közvetlenül, egy színben lehessen jutni.

3. Ugyancsak kívánatos az is, hogy gondoskodva legyen arról, miszerint az építés folyama alatt ne kelljen a fürdő üzemét teljesen beszüntetni, nehogy a fürdő törzsvendégei időközben más fürdőbe szokjanak.

4. A Rudas fürdő mint gyógyfürdő tartandó fenn.

5. Forrásai 24 óránként 800-850 m3 43°C vizet adnak.

6. A mostani gőzfürdő női gőzfürdővel egészítendő ki, legalább 130 fülkével. Az egyes helyiségek elhelyezésének olyannak kell lennie, hogy az ellen se kényelmi, se közegészségügyi kifogások ne legyenek.

7. A berendezések csak elsőrangúak lehetnek.

8. A fürdőépületben néhány vendégszoba rendezendő be.

9. Úgy az úri, mint a női gőzfürdőnél főfigyelem fordítandó arra, hogy azokban az öltözők, pihenőszoba, fodrász- és tyúkszemvágó helyiség, tisztasági előfürdő, melegmedence, langyos lehűtő-medencék, zuhanyszoba, dörzsölő kamrák, nedves és száraz gőzkamrák és a szükséges egyéb mellékhelyiségek úgy legyenek elhelyezve, hogy a pihenőig a fokozatos lehűlés lehető legyen, a léghuzam teljesen ki legyen zárva és a pihenőbe úgy is be lehessen jutni, hogy a hidegebb helyiségeken át ne kelljen menni.

10. A tisztasági előfürdőt úgy kell elhelyezni, hogy azon mindenkinek keresztül kelljen mennie és az oly berendezésű legyen, hogy azok a fürdőzők is, akik szappannal mosakodni nem óhajtanak, egész testüket legalább a zuhany alatt leöblíteni legyenek kénytelenek.

11. Kívánatos továbbá, hogy az egyes helyiségek levegője tisztán tartassék, az összes helyiségeket a gőz el ne lepje és a levegő oly módon frissíttessék fel, hogy az a fürdőzőkre nézve hátrányos ne legyen.

12. A gőzfürdőkön kívül még a következők kellenek:

Szalon kádfürdő................................... 3
Szalon kőfürdő .................................... 3
I. oszt. kádfürdő .................................. 6
I. oszt. kőfürdő .................................... 7
II. oszt. kádfürdő.................................. 10
II. oszt. kőfürdő ....................................16

13. Szükséges még ezeken kívül orvosi fogadószoba és rendelőszoba, pénztár, folyosók és szükséges mellékhelyiségek, vendéglő (évi bérösszeg körülbelül 5000 korona).

14. A fürdő belső berendezésére nézve szolgáljon irányadóul, hogy:

a) az összes helyiségek, mint vendégszobák, folyosók, öltözők és fürdők alacsony nyomású gőzfűtésre rendezendők be.

b) a kőfürdőkben, melyekben a termálvíz állandóan megújul, a víz bevezetése és elosztása a fürdő-medence fenekén eszközöltessék, elérve ezzel a fürdővíz egyenletes temperatúráját és a tisztaságát.

c) A zuhanyokhoz szükséges melegvíz külön, a nagy víztartányánál magasabban fekvő tartányokból vezetendő, a fővíz elosztó csővezetéktől független vezeték segélyével.

d) A villanyvilágítási berendezés (110 Volt, egyenáramú előállításban) vezetékei a fürdő és különben is nedves helyiségekben szabadon, a többi helyiségekben Bergmann-csőrendszer segélyével szerelendők.

15. A fürdő átalakítására és kiépítésére 950.000 korona lett előirányzatba véve.

16. A mostani igazgatósági épület és gépház útban lévén, lebontandó és helyiségei a helyette a Rudas fürdőnek szánt telektömbön létesítendő új épületben (Aranybárány) lesznek elhelyezendők.

17. Az új gépházban elhelyezendő lesz:

a) A kazánház, három kazánnal, (a téli hónapokban kettő üzemben,, egy tartalék ; a nyári hónapokban egy üzemben) teljesen füstmentes tüzeléssel pl. Gállosi és Bánó-féle generátor gáztüzelés stb.

b) A megfelelő kürtő összhangba hozva az épület architektúrájával.

c) Gépcsarnok a meglévő compound-gőzgép és dynamó felhasználásával, két darab új termál vízszivattyú, vertikális felállítással egyenkint és óránként 50 m3 szállító képességgel. Megjegyezzük e helyen, hogy a szivattyú anyaga olykép választandó meg, hogy a termálvíz chemiai hatásának ellent állhasson. A szivattyúk közvetlen a vízgyüjtő medence fölé, süllyesztve állíthatók fel.

d) Műhely esztergapaddal s egyéb szükséges szerszámokkal.

e) Szénraktár (legalább 100 q szénbefogadó képességgel) valamint hamu és salak gyűjtőhellyel.

t) Gőzmosó és mángorló.

g) Ruhafelvonó (pincéből a padlásig),

h) A pincében helyiség kisebb fa és szénkészletre, mely a személyzet járulékát képezi s esetleg egy accumulator-helyiség.

i) Egy megfelelő magasságban elhelyezendő, legalább 200 m3 űrtartalommal bíró melegvíz tartány (2 részre osztva), egy legalább 50 m3 űrtartalommal bíró hidegvíz tartány, egy legalább 10m3 űrtartalommal bíró melegvíz tartány folytatólag a zuhanyok részére körülbelül 5-6 méterrel magasabban helyezve el, magasabban, mint a többi tartályok, külön csővezetékkel.

k) A padláson egy gőz ruhaszárító (friss gőzre berendezve), oly átkapcsoló szerkezettel, hogy a gőzgép kipuffogó fáradt gőze is felhasználható legyen.

I) A személyzet részére lakások stb.

Végül még szükségesnek tartjuk, hogy a gépház az összes fürdőépületekkel egy földalatti járható folyosóval összeköttessék, mely folyosó felhasználható lesz a forrásvíznek a régi gépház alatti gyűjtőmedencéből az új gépház alatti külön kis közlekedő medencébe való átvezetésére, az Összes hideg- és melegvíz kondens vízvezetékek, hővezetékek és villamosvezetékek elhelyezésére, illetve a tiszta ruhának elosztására. Az összes vezetékekre irányadó, hogy azok könnyen áttekinthető és hozzáférhető módon helyeztessenek el. Ezen új gépház költségeire kb. 22.500 korona lett előirányozva úgy, hogy a Rudas fürdőre szánt összes építési költség 1.175.000 korona.

18. A lebontandó igazgatósági épület tervei is rendelkezésre bocsáttatnak a pályázóknak, hogy azok részletes útbaigazítást nyújtsanak a megfelelő helyiségeknek az épületben való elhelyezésére.

Sáros fürdő

1. A szállodával kapcsolatos Sáros fürdő, mint I. osztályú gyógyfürdő létesítendő.

2. S éppen azért a fürdő épületeinek elhelyezésében és berendezésénél nemcsak a külső szépészeti és kényelmi szempontokat kell megtartani, hanem még inkább kell arra törekedni, hogy ezek a termál-fürdők sajátságos gyógyító rendszereinek és módjának mindenben teljesen megfelelők legyenek.

3. A Sáros fürdő forrásai átlagban 24 óránként 900 m3 45 C° vizet adnak.

4. Az építendő fürdőben létesítendő lenne:

a) két társas fürdő 25-25 fülkével a férfiak és külön a nők számára;

b) szalonfürdő 2;

c) II. oszt. kádfürdő 15;

d) II. oszt. kádfürdő 15;

e) kőfürdő 6;

f) 2 népfürdő egy-egy kis gőzkamrával.

5. A férfi népfürdőben 150, a női népfürdőben 100 ruhaszekrény helyezendő el.

6. Ezen gyógyfürdőhöz szálloda is építendő legalább 60-80 szobával, megfelelő étkező- s reggeliző- helyiségekkel, olvasóteremmel, valamint a szükséges mellékhelyiségekkel. A szálló a fürdőépülettel zárt léghuzattól mentes és fűthető folyosóval legyen összekötve.

7. A szobák kényelmesen rendezendők be. A Duna felé eső szobák lehetőleg előszobákkal és elsőrendű módon rendezendők be, míg a többiek a közép és olcsóbb árakra való tekintettel, egyszerűbben, de szintén kényelmesen. Az utóbbi, t. i. az olcsóbb szobákhoz külön bejárattal.

8. Ezen gyógyfürdő kiegészítendő továbbá egy ivócsarnokkal és ezzel kapcsolatos fedett sétáló hellyel, valamint egyéb a melegvizes gyógymóddal összefüggő sajátságos gyógyító berendezésekkel.

9. A műszaki berendezés:

Egészben véve teljesen azonosan tervezendő a Rudas fürdő gépberendezésével, tehát gázfűtés, villany világítási berendezés itt is tervezendő lesz.

Megemlítjük, hogy a Sáros fürdő forrásai igen mélyen fekszenek, tervezőnek tehát gondoskodnia kell arról, hogy az óránként kb. 503 teljesítőképességgel bíró két darab szivattyú elegendő mélyen a forrás-vízszín felett legfeljebb 5 méterrel lesz elhelyezendő.

A gépház elegendő alapterülettel tervezendő, hogy szükség esetén villamos áram fejlesztő gépcsoportot is fel lehessen állítani.

A tartályok dimenziója és elhelyezési magassága, valamint a csővezeték elrendezéséről a Rudas fürdőnél mondottak itt is mérvadók.

10. Átlagos előirányzati épltőköllségek maximuma összesen 1,660.000 korona.


A fent közölt előterjesztés felett a székesfővárosi autonómia szerveiben hosszadalmas vita indult meg. Felmerült az a gondolat, hogy egyelőre ne végleges, hanem csak eszmei pályázatot írjon ki a székesfőváros és a pályázati feltételeket újabb és részletesebb kidolgozás végett adják vissza a mérnöki hivatalnak.

A középítési bizottság által kihangsúlyozott szempontoknak figyelembevételével az építési programot a székesfőváros mérnöki hivatalában újra átdolgozták és megállapították azt, hogy a pályázatban csak olyan magyar honpolgár vehet részt, aki jogosított építész, mérnök, vagy építőmester. A bírálóbizottságra vonatkozólag a középítési bizottság azt javasolta, hogy 12 szavazó és 5 tanácskozó tagból álljon, az elnöke legyen a középítési bizottság elnöke, vagy helyettese, tagjai a II. és III. ügyosztály tanácsnokai, a középítési igazgató, a tiszti főorvos, a mérnöki hivatal építési szakosztályának főnöke, a középítési és közegészségi bizottmány 2-2 tagja, a Mérnök és Építészegylet egy tagja, a Magyar Építő Művészek Szövetségének 1 tagja, az Országos Balneológiai Egyesület 1 tagja, végül a Rudas- és Artézi fürdő igazgatói és orvosai. Az építési program lényegére vonatkozólag pedig a bizottság azt javasolta, hogy a Sáros fürdőben egy férfi- és női uszoda is létesüljön.

AJÁNLÓ

A Sáros fürdő és Rudas fürdő forrásainak hivatalos megvizsgálása

A középítési bizottság egyik tagja, Szabó M. Ferenc az előterjesztéssel szemben szakszerű aggodalmainak adott kifejezést, amelyet azonban a bizottság nem vett figyelembe. Erre Szabó M. Ferenc bizottsági tag a székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1903. évi szeptember hó 24-i közgyűlésére a következő indítványt adta be a Sáros és Rudas fürdők forrásainak bővebb feltárása ügyében:

"A folyó évi szeptember hó 4-én tartott középítési bizottmányi ülésen bemutatásra került a mérnöki hivatalnak a Sáros és Rudas fürdők építésére vonatkozó tervpályázati javaslata. E tárgyalás folyamán azon aggodalmamnak adtam kifejezést, hogy a Sáros fürdőnél nem lesz annyi forrásvíz, mint amennyi ily nagyszabású berendezkedések arányához okvetlen szükségeltetni fog.

Ezen állításomat a következükkel indokolom:

Molnár János geológusnak a magyar tudományos Akadémia kiadványában megjelent közleménye szerint a Sáros fürdő forrása a Duna alacsony állása mellett pedig csak 700 köbméter, mondjuk 900 köbméter vízmennyiséget szolgáltat.

Hogy ezen vízmennyiség a tanács nagyszabású terveinél milyen szerepet játszhat, azt legjobban a következő kimutatásból lehet megítélni.

A karlsbadi II. számú Sprudel, mely leginkább csak az ivókúrára szolgál, 24 óra alatt 2880 köbméter vízmennyiséget szolgáltat; ezenkívül van még 17 hőforrása, amelyek kizárólag fürdők szükségletére használtatnak. E forrásokat minden évben szaporítják és bővítik, az idén is egy új Sprudelt (szökőt) fúrtak, mely 24 órában 1152 köbméter vizet szolgáltat.

A Bécs melletti Baden 13 forrással rendelkezik, amelyeknek vízbősége 24 óra alatt 4800 köbméter, de még ezen vízmennyiséget sem tartják elegendőnek, s most új forrásokat eszközöltetnek.

Gasteinnak 18, Baden-Badennek 20, Wiesbadennek pedig 24 forrása van. Ez utóbbi nevezett három fürdő mindegyike naponta 6000-8000 köbmétert meghaladó vízmennyiség fölött rendelkezik.

A budai Császár fürdőnek 27 forrása megmérhetetlen, de mindenesetre 24 óra alatt több mint 60.000 köbméter vízmennyiséget szolgáltat.

Hogy a felsorolt tényekhez képest mit jelent az a ténykörülmény, mely szerint a Sáros fürdő rendelkezésére álló egyetlenegy forrás 700, mondjuk a szent béke kedvéért 24 óránként 900 köbméter vízmennyiséget szolgáltat, az úgy hiszem nem szorul bővebb magyarázatra.

Nagyszabású gyógyfürdőknél több forráscsoport és többszörös vízmennyiség biztonsági szükséget képez, tehát vakmerő és elhibázott vállalat volna az: milliókat befektetni ott, ahol nincs rendkívüli vízbőség és tartalék-forrás, stb., stb.

Ezen indokolásommal szemben Zsigmondy Béla bizottsági tag azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy ő ettől t. i. a szükséglendő víz hiányától nem tart, mert a tapasztalatok ép az ellenkezőt bizonyítják t. i. azt, hogy víz ott bőségben van.

Ha ez így van és szívem mélyéből kívánom, hogy így legyen, bátorkodom a tekintetes közgyűléshez a következő indítványt beterjeszteni:

Utasítsa a tisztelt közgyűlés a tekintetes tanácsot, hogy a Sáros fürdőnél már most, tehát a nagyszabású építkezések foganatosítása előtt eszközöltesse a fúrásokat, nagyobb mennyiségű forrásvíz feltárása céljából, mert az építkezési munkálatok előtt a fúrásokat sokkal olcsóbban és célszerűbben lehet foganatosítani, és ami a fődolog, hogy csakis ily módon lehet a forrásvíz szolgáltatása dolgában jóval az ily nagyszabású építkezés foganatba vétele előtt tisztán látni, illetőleg a további intézkedések iránt alapos tájékozást szerezni.

A közgyűlés az indítványt azzal adta ki a tanácsnak, hogy az a szakbizottmányok meghallgatása után tegyen ebben az ügyben előterjesztést. Az akkori illetékes tanácsi VI. ügyosztály az idevonatkozó előterjesztést egészen alapos előkészítő munka után 1903. évi november hó 17-én el is készítette.

Ebben az előterjesztésben részletesen foglalkozik a mérnöki hivatalnak a Sáros fürdő forrásvízmennyiségére vonatkozó méréseivel, amelyek már 1901. évi május közepe óta folyamatban voltak és amelyeknek egyik fontos megállapítása az volt, hogy a Sáros fürdő forrásvizeinek szivattyúzása a Rudas fürdő forrásvizeit nem befolyásolta.

Ezek alapján az ügyosztály Szabó Ferencnek újabb fúrások elrendelésére vonatkozó indítványát akkoriban nem találta indokoltnak, hanem a Sáros fürdő forrásainak a vízbőségét illetően a szakértők véleménye által nyugtatta meg magát. Az előterjesztésben összehasonlította a budapesti hévforrások naponkénti, vagyis 24 óra alatti vízmennyiségét a külföldi hévforrások vízmennyiségével. Ez az összehasonlítás minden vonatkozásban érdekes, s így érdemes leközölni:

A budapesti hévízforrások 24 óránként ................................. 373.719 Hl.
A Karisbadi ťSprudelŤ ......................................................... 43.200
A Bad-Gasteini források ....................................................... 40.000
Az Aacheni és Aachen-Burtscheidi hévforrások ...................... 20.000
A Wíesbadeni ...................................................................... 19.000
A Badeni ............................................................................... 8.700
A Baden-Badeni ..................................................................... 7.448

vizet adnak. (A karisbadi ťSprudelŤ-en kívül a többi forrás vízmennyiségéről adatot nem tudtak szerezni)

A budapesti hévforrások naponkinti (24 óra) vízmennyiségéből a főváros tulajdonát képező hévforrásokra:

Artézi ........................................................................ 7.600 Hl
Rudas ........................................................................ 8.500
Sáros ........................................................................ 9.000
összesen .................................................................. 25.100 Hl. jut

Ezzel szemben :

Aachen és Aachen-Burtscheid összes forrásai

24 óránkint .......................................................... 20.000 Hl.
Wiesbaden összes forrásai .................................... 19.000
Baden ........................................................................ 8.700
Baden-Baden .......................................................... 7,448

vizet adnak.

A székesfőváros tulajdonában levő hévforrások vízbősége tehát egyenkint és összesen is vetekedik a külföldi elsőrangú világfürdők hévforrásai vízbőségével.

S ha emellett még tekintetbe vesszük, hogy a külföldi fürdőkben a rendelkezésre álló vízmennyiséget mily nagy fürdőházakban és fürdőberendezésekben használják fel és a főváros mindegyik fürdőjét oly forráshoz építi, amely naponkint csaknem 1000 m3 vizet ad, úgy egy pillanatra sincs okunk kételkedni abban, hogy hévforrásaink a tervezett városi fürdők táplálására fölöslegesen elegendők.

A tanács által kiírt eszmei pályázat és annak építési programja

A tanács 1903. évi december hó 3-án tartott ülésén végre elfogadta a Sáros és Rudas fürdő felépítésére vonatkozó pályázati hirdetményre vonatkozó javaslatát, amely a következőképen szól:

"Pályázati hirdetmény:

Budapest székesfőváros tanácsa a főváros Sáros és Rudas fürdő nevezetű gyógyfürdőinek felépítése, illetőleg az utóbbinak kiépítése céljából vázlatos tervekre - az alább következő feltételek mellett - nyilvános pályázatot hirdet.

1.

A nyilvános pályázat hazai és titkos.
A pályázatban csak magyar honpolgár vehet részt, aki jogosított építész, mérnők, vagy építőmester.
A pályamű jeligével látandó el és az ugyanazon jeligével ellátott, a szerző nevét és lakczimét tartalmazó zárt levélke kíséretében nyújtandó be.
A pályatervek benyújtásának határideje 1904. évi június hó 3-ik napjának déli 12 órája.
Az ezen időponton tűi érkező pályatervek a pályázatból kizáratnak.

2.

Pályázni mindkét gyógyfürdőre együttesen és külön-külön is lehet.

3.

A pályázó a következőket tartozik készíteni és bemutatni:

a) helyszínrajzot a tervezett épületek elhelyezésével és a parkozás feltüntetésével a kiadott helyszínrajz méretében;
b) minden emeletről egy alaprajzot;
c) annyi homlokzati rajzot, ahány lényegesen eltérő homlokzat terveztetik;
d) annyi metszetet, amennyi a tervezetek tökéletes megértéséhez szükséges;
t) mindezen tervek 1 :200 méretben készítendők;
í) megközelítő költségvetést a beépítendő köbtartalom szerint; a magasság a pincetalajtól a főpárkány felső vonaláig számítandó;

A magyar nyelven szövegezett tervleírást, mely a létesítendő épületek és helyiségek elrendezését, szerkezetét, gépberendezését, fűtését, szellőztetését, építési anyagát magyarázza és az összes szükséges felvilágosításokat tartalmazza.

4.

A bemutatott vázlatos tervek közül és pedig úgy a Sáros fürdőre, valamint a Rudas-fürdőre készített tervek közül a legjobbnak talált négy-négy terv alkotója a szűkebb körű kiviteli tervpályázatra szólíttatik fel és ezenkívül eme tervek mindegyike külön-külön 3.000 K-val jutalmaztatik. A jutalomdíj azonban csakis akkor adatik ki, ha a tervező a kiviteli tervpályázatban tényleg részt vett, illetőleg ha a vázlatos tervei alapján készített kiviteli terveket bemutatta.

5.

A székesfőváros fenntartja magának azt a jogot, hogy a nem jutalmazott pályatervek bármelyikét is 500 K-ért megvásárolhassa.

6.

A díjnyertes, valamint a megvett tervek is a székesfőváros kizárólagos tulajdonává lesznek s azokat a fürdők létesítése érdekében teljes szabadsággal használhatja fel anélkül, hogy a tervezők a kiadott dijakon kívül bármi czímen, valamely igényt támaszthatnának.

7.

A benyújtott pályaterveket az elnökből, 15 szavazó és 4 csak tanácskozó, összesen 19 tagból álló bizottság bírálja meg.

A bírálóbizottság elnöke a középítési bizottság elnöke, akadályoztatása esetén helyettese.
Tagjai: a középítési, a magánépítési és a pénzügyi és gazdasági ügyosztályt vezető tanácsnokok; a kőzépítészeti igazgató, a t. főorvos és a közegészségügyi bizottmányok két-két tagja;
a magyar mérnök és építész egyesületnek egy tagja;
a magyar építő művészek szövetségének egy tagja;
az országos balneológia! egyesület egy tagja;
a Rudas- és Artézi fürdők igazgatói és orvosai.

8.

A bírálóbizottságban a mérnöki hivatal építési szakosztálya főnőkének, a Rudas-és Artézi fürdők igazgatóinak és orvosainak szavazatuk nincsen és csakis tanácskozási joguk van.

9.

A bírálóbizottság a vázlatos tervek benyújtására kitűzött határidő letelte után azonnal megkezdi működését és két hónapon belül meghozza határozatát. A bírálóbizottság elsősorban azt állapítja meg, vájjon a pályatervek a pályázat feltételeinek megfelelnek-e. A feltételeknek meg nem felelő pályatervek a pályázatból kizárandók. Ezen határozathoz azonban a bírálóbizottság jelenlevő szavazó tagjai kétharmadának szavazata szükséges. A bírálóbizottság a pályázatra elfogadott terveket megvizsgálván és megbírálván, nyílt szavazás útján végérvényesen dönt a megjutalmazandó, illetőleg a szűkebb körű kiviteli tervpályázatra bocsátandó, valamint a megvásárlandó pályatervek fölött.

11.

A bírálóbizottság határozatképességéhez az elnökön vagy helyettesén kívül legalább 8 szavazó tag jelenléte szükséges.

Határozatait, javaslatait és Ítéletét minden esetben nyílt szavazás útján szótöbbséggel hozza meg. A szavazatok egyenlő megoszlása esetében újabb szavazás rendelhető el.

Az elnök csak akkor szavaz, ha a megismételt szavazás eredménye szerint a szavazatok ismét egyenlően oszlanának meg.

12.

A bírálóbizottság, ítéletének meghozatala után, az ítéletét, határozatait és javaslatait magában foglaló jegyzőkönyvet, jelentés kíséretében a tanácsnak bemutatja. A tanács, a jelentés tudomásul vétele után, a megjutalmazandó tervek jeligés levélkéit felbontja, a ťFővárosi KözlönyŤ hivatalos lapban közzé téteti a bíráló bizottság jegyzőkönyveit és jelentését és ugyanazon alkalommal intézkedik a kiviteli tervpályázat megtartása. valamint a megvásárolt tervekért fizetendő összegek kiutalványozása iránt.

A bírálóbizottság jelentésének a tanács részéről történt tudomásulvétele után a pályázatra benyújtott összes tervek alkalmas helyen 14 napig közszemlére tétetnek ki. Ennek elteltével a sem meg nem jutalmazott, sem meg nem vásárolt tervek visszaadatnak.

14.

A kiviteli tervpályázatra legalább hat havi határidő tűzetik ki.

15.

A kiviteli tervpályázatra benyújtott terveket ugyanazon bizottság bírálja meg és mond felettük bírálatot, amely a vázlatos tervek felett ítélt és pedig a megállapított eljárás szerint.

16.

A kiviteli tervpályázaton csakis abszolút becsű terv fogadható el.

17.

A kiviteli tervek benyújtására kitűzött határidő lejárta után Ég bírálóbizottság legott összeül. Bírálatának eredményét, jelentésbe foglalva, a tanács elé terjeszti. A tanács, mielőtt a bírálóbizottság jelentését az eredmény fölött való döntés végett a közgyűlés elé terjesztené, a kiviteli terveket az ügynek a közgyűlés napirendjére való kitűzése előtt 8 napon át alkalmas helyen közszemlére teszi ki.

A kiviteli pályázat eredménye fölött Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése dönt.

18.

A kiviteli tervpályázaton mindegyik fürdőre külön-külön legjobbnak talált abszolút becsű terv alkotója - a vele kötendő megbízólevél alapján - a kivitellel bízatik meg és tiszteletdíja a ťMagyar mérnök- és építész-egyesületŤ választmányának 1892. évi május hó 7.-én tartott ülésében elfogadott díjszabályzat III. osztálya szerint állapíttatik meg.

A pályatervek borítékban, lepecsételve, mindenkor a székesfőváros középítési igazgatójánál (Központi városháza, 11. em. 267. ajtószám alatt) nyújtandók be.

Az építési program, a gyógyfürdők helyszínrajza és az építésre vonatkozó egyéb adatok ugyancsak ott szerezhetők meg.

Budapesten, a székesfőváros tanácsának 1903. évi december hó 3.-án tartott üléséből".

Az 1903. évi december hó 24-én Halmos János polgármester elnöklete alatt megtartott tanácsülés már megállapította a Sáros fürdő és a Rudas fürdő felépítésére kiírt eszmei pályázat végleges építési programját, amely több vonatkozásban eltér a fentiekben ismertetett javaslattól s így teljes egészében közlöm az alábbi végleges szövegezésben:

A Sáros fürdőre vonatkozó építési program

1. A Sáros fürdő a Duna jobb partján, a Ferenc József híddal szemben a Gellérthegy déli oldalán, mint elsőrendű gyógyfürdő, szállodával kapcsolatosan létesítendő.

2. A fürdő épületeinek elhelyezésében és berendezésénél nemcsak a külső szépészeti és kényelmi szempontokat kell megtartani, hanem még inkább arra kell törekedni, hogy ezek a termál-fürdők sajátlagos gyógyító rendszerének és módjának mindenben teljesen megfelelőek legyenek.

A beteg fel- és leszállítására felvonógép tervezendő.

3. A Sáros fürdő forrásai átlagban 24 óránként 900 m3 45° C vizet adnak.

4. Az építendő fürdőben létesítendő:

a) Két társasfürdő 25-25 fülkével, külön férfiak és külön a nők számára,
b) Szalon-fürdő 2.
c) I. osztályú kádfürdő 15.
d) II. osztályú kádfürdő 15.
e) Kőfürdő 6.
f) Két népfürdő egy-egy gőzkamarával.

5. A férfinépfürdőben 150, a női népfürdőben 100 ruhaszekrény helyezendő el.

6. Ezeken kívül egymás mellett elhelyezve tervezendők:

Egy várószoba 30 m2 alapterülettel. Egy orvosi rendelőszoba 35 ma területtel. Egy szoba a massage céljára 30 m2 területtel. Egy szoba a villanyozás céljára 30 ma területtel.

7. A gyógyfürdőhöz szálloda is építendő legalább 60-80 szobával, megfelelő étkező- (restauráció) s reggeliző- (kávéházi) helyiségekkel, olvasóteremmel, valamint a szükséges mellékhelyiségekkel. A szálloda épületében vagy a fürdő épületében helyezendő el a gondnoki lakás; a szálló a fürdőépülettel zárt, léghuzattól mentes és fűthető folyosóval legyen összekötve.

8. A szálló szobái kényelmesen rendezendők be. A Duna felé eső szobák lehetőleg előszobákkal és elsőrendű módon, míg a többiek a közép és olcsóbb árakra való tekintettel egyszerűbben, de szintén kényelmesen rendezendők be. Az utóbbi, tudniillik az olcsóbb szobákhoz külön bejárat legyen.

9. A gyógyfürdő kiegészítendő továbbá egy ivócsarnokkal és ezzel kapcsolatos fedett s bármely időben használható sétáló-hellyel.

10. A műszaki berendezés egészben véve teljesen azonosan tervezendő a Rudasfürdő gépberendezésével, tehát gőzfűtés és villanyvilágítási berendezés itt is tervezendő.

Minthogy a Sáros fürdő forrásai igen mélyen fekszenek, az óránként körülbelül 50 ms teljesítőképességgel bíró két darab szivattyú elegendő mélyen, a forrásvízszín felett legfeljebb 0*5 méterrel helyezendő el.

A gépház elegendő alapterülettel tervezendő, hogy szükség esetén villamos áramfejlesztő gépcsoportot is fel lehessen állítani.

A víztartók méretéről és elhelyezési magasságáról, valamint a csővezetékek elrendezéséről a Rudas fürdőnél mondottak is mérvadók.

11. Átlagos előirányzati építő költségek maximuma összesen 1.660.000 korona.

A Rudas fürdőre vonatkozó építési program

1. A Rudas fürdő a Duna jobb partján az Erzsébet híd fője mellett fekszik. A mostani fürdőből feltétlenül megtartandó a török építésű gőzfürdő és az úszócsarnok. A Rudas fürdő, mint gyógyfürdő tartandó fenn. Forrásai 24 óránként 800-850 m3 43 C° vizet adnak.

2. A mostani gőzfürdő női gőzfürdővel egészítendő ki legalább 130 fülkével. Az egyes helyiségek elhelyezésének és berendezésének olyannak kell lenni, hogy azok ellen se kényelmi, se közegészségügyi kifogások ne legyenek. A fürdőépületben néhány vendégszoba rendezendő be.

3. Úgy a férfi- mint a női gőzfürdőnél figyelem fordítandó arra, hogy azokban az öltözők, pihenőszoba, fodrász- és tyúkszemvágó helyiség, tisztasági előfürdő, meleg medence, langyos lehülőmedencék. zuhanyszoba, dörzsölő kamrák, nedves és száraz gőzkamrák és a szükséges egyet* mellékhelyiségek úgy legyenek elhelyezve, hogy a pihenőig a fokozatos lehűtés lehető legyen, a léghuzam teljesen ki legyen zárva és a pihenőbe úgy is be lehessen jutni, hogy a hidegebb helyiségen át ne kelljen menni.

4. A tisztasági előfürdőt úgy kell elhelyezni, hogy azon mindenkinek keresztül kelljen mennie s az oly berendezésű legyen, hogy azok a fürdőzők is, akik szappannal mosakodni nem óhajtanak, egész testüket legalább a zuhany alatt leöblíteni legyenek kénytelenek.

5. Kívánatos, hogy az úszócsarnok medencéje előtt a lábmosásra tisztasági előfürdő létesíttessék.

6. Az egyes helyiségek levegőjének tisztántartására és arra, hogy az összes helyiségeket a gőz el ne lepje és a levegő oly módon frissíttessék fel, hogy az a fürdőzőkre hátrányos ne legyen, a tervezésnél erre a legnagyobb gond fordítandó.

7. A gőzfürdőkön kívül még a következők tervezendők: szalon-kádfürdő 3, szalon-kőfürdő 3, I. oszt. kádfürdő 6, I. oszt. kőfürdő 7, II. oszt. kádfürdő 10, II. oszt. kőfürdő 16.

8. Ezeken kívül egymás mellett elhelyezendők: Egy várószoba 30 ma alapterülettel, egy orvosi rendelőszoba 25 ma területtel, egy szoba a massage céljára 20 m2 területtel, egy szoba a villamozás céljára 20 m2 területtel.

9. A fürdő és szálloda összes helyiségei alacsony nyomású gőzfűtésre rendezendők be

10. A fürdő átalakítására és kiépítésére maximális ősszegként 950.000 korona irányoztatott elő.

11. A mostani igazgatósági épület és gépház lebontandó és helyettük a Rudas fürdőnek szánt telektömbön új épület emelendő.

12. A gépházban elhelyezendő:
a kazánház 3 darab kazánnal, kürtő, a gépcsarnok a meglevő compound-gőzgép és dinamó felhasználásával, 2 darab új termál-vízszivattyú függőleges felállítással, egyenként és óránként 50 m3 szállítóképességgel, a műhely 20 m2 területtel. A szénraktár (legalább 100 métermázsa szén befogadó képességgel), valamint hamu- és salakgyűjtő helyekkel. A gőz-mosókonyha és mángorló, a ruhafelvonó, a pincében helyiség a személyzet fa- és szénkészletére.

13. Megfelelő magasságban elhelyezendő három, úgymint: egy legalább 300 m3 űrtartalmú melegvíz tartály (2 részre osztva), egy legalább 50 m3 űrtartalmú hidegvíz-tartány és egy legalább 10 m3 űrtartalmú melegvíz tartály a zuhanyok részére a többinél 5-6 méterrel magasabban, külön csővezetékkel.

14. A padláson gőz-ruhaszárító.

15. A személyzet részére lakások tervezendők.

16. Végül még szükségesnek tartjuk, hogy a gépház az összes fürdőépületekkel földalatti járható folyosóval összeköttessék, mely folyosó felhasználható lesz a forrásvíznek a régi gépház alatti gyűjtőmedencéből az új gépház alatti külön kiközlekedő medencébe való átvezetésére, az összes hideg és meleg víz, valamint a kondensvíz vezetékeinek, továbbá a hővezetékek és villamos vezetékek elhelyezésére, sőt a tiszta ruhának elosztására is.

17. Az összes vezetékekre irányadó, hogy azok könnyen áttekinthető és hozzáférhető módon helyeztessenek el. Ezen új gépház költségeire körülbelül 225.000 korona irányoztatott elő, úgy hogy a Rudas fürdőre szánt összes építési költség maximuma 1.175.500 korona.

Tovább: A beérkezett pályázatok eredményei

AJÁNLÓ