A székesfőváros első nagyobb szabású fürdőépítési programja

Írta: Liber Endre 1936.

A székesfőváros közgyűlése 1901. évi június 26-án tartott közgyűlésében elhatározta a Sáros fürdő forrásának és telektömbjének a megvásárlását. Ezzel a közgyűlési határozattal kapcsolatban a mérnöki hivatal vezetője, Heuffel Adolf középítési igazgató a következő előterjesztést tette:

"A volt Sáros fürdő megvétele, főkép az ottani becses források kihasználása és ennek céljára új, modern fürdőépület emelése indokolttá teszik a 15, illetőleg 30 évi adómentességet, mely a Vámház téri és az Eskü téri új dunahidak építését elrendelő 1893. évi XIV. t.-c. 4. §-a értelmében az új hidak feljárói körül építendő és 1903. augusztus 1-ig lakható állapotban lévő új házakat megilleti.

Egy, a modern igényeknek minden tekintetben megfelelő fürdőépület megalkotása úgy az aesthetikai, mint a célszerűségi és gazdasági kívánalmaknak teljes kielégítése szempontjából fontos és nagyszabású feladatot képez, azonfelül a speciális szakismeretek és tapasztalatok teljes mérvét igényli.

Ámbár a mérnöki hivatal úgy értelmessége, mint gyakorlati ügyessége folytán, képes eme feladatot sikeresen megoldani, mégis ezen feladat megoldását a külső építési szakkörök bevonásával, nyilvános pályázat útján javasolnám megoldani, mely módot egyéb fontos körülményeknél fogva jelen adott esetben főkép a rendelkezésre álló idő rövidsége is nyomatékosan teszi indokolttá.

Mindenesetre azonban részemről legsürgősebbnek tartom és pedig az eddigi, a megszerzésre vonatkozó tárgyalások folyamától teljesen függetlenítve, egy részletes és egy kimerítő építőprogram összeállítását, mely építési tervezet megállapítása a főváros közegészségügyi és mérnöki faktoraiból alkotandó szűkebb körű bizottmány sürgős tennivalójává tétetnék és alapul szolgálna a tervek beszerzésére esetleg kiírandó pályázati felhívásnak.

Ha a tekintetes Tanács is a nyilvános pályázat módját választaná a Sáros fürdő újraépítésére, úgy az ebbeli intézkedéseknek még oly Időben kellene megtörténniük, hogy a kiírás, bírálat, megbízás stb. a jövő 1902. év kora tavaszáig mind döntés alá kerüljön, mert csak így lehetne az 1902. év teljes fölhasználásával, fokozott erőfeszítéssel dolgozva 1903. nyaráig az új fürdőépületet lakható állapotba helyezni. Az ügy ily kezdetleges stádiumában egyfelől a feladat nagysága és rendkívülisége, másfelől a rendelkezésre álló nagyon rövid idő alatt, természetszerűleg, még hozzávetőleg sem lehet nyilatkozni arról, hogy miképpen lesz lehetséges ezt a nagyszabású építkezést ily gyorsan lebonyolítani, mindazonáltal - bármi kép döntsenek is e kérdés fölött - legelső szükségnek mutatkozik az építési program és tervbeszerzés módozatainak összeállítása.

Tisztelettel kérem tehát a nagyságos polgármester urat, hogy a fentebbiekben vázolt sürgősség miatt, az eddigi tárgyalások menetét nem érintve, az építő program és tervbeszerzés sürgős megállapítására nézve határozni, esetleg egy szűkebb körű bizottmány kiküldése útján mielőbb intézkedni méltóztassék, hogy eme nagyfontosságú és halasztást nem tűrő építési ügy semmi további haladékot ne szenvedjen".

Érdemesnek tartom, hogy a székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1901. június 26-án megtartott rendes közgyűléséről közöljem dr. Reiner Ede MÁV orvos, bizottsági tag felszólalásának egy részét is erről a kérdésről:

"Mint magyar orvos, foglalkoztam azzal a kérdéssel, hogy miért beszél a mi közönségünk oly félvállról a magyar fürdőkről. Azt hiszem, ez abban találja okát, hogy azelőtt a magyar orvosok a pácienseiket bécsi tanárokhoz küldték, mint felsőbb fórumokhoz és ezek a bécsi tanárok persze osztrák, meg cseh fürdőket ajánlottak. A magyar orvosok kötelessége, hogy felkarolják a hazai fürdőket. Felhívta már a közegészségügyi bizottság útján a tanács és a polgármester úr figyelmét a budai keserűvíz-forrásokra, amelyeknél jobbak alig vannak a világon. Marienbadnál és Kissingennél is megbízhatóbbak. Ez a keserűvíz el van terjedve az egész világon, még pedig a magánvállalkozó ügyességénél fogva. Azt kellene tanulmányozni, hogy miképp létesítsen a főváros, amelynek ilyen kincsei vannak, világfürdőket és ezzel miképp emelje az idegenek forgalmát. Pozitív indítvánnyal nem állok elő, de utalok a budai hegyek kitűnő helyzetére. Különösen a Gellérthegy déli oldala volna alkalmas ily fürdő létesítésére. Ott az esőzés ritkább, a vegetáció kitűnő, a levegő pormentes".

Az első nagyobb szabású fürdőépítési program előkészítése

A tanács erre külön bizottságot küldött ki a Sáros fürdő építési programjának összeállítására és kimondotta, hogy a Sáros fürdő építését a Rudas fürdő újjáépítésére való tekintettel és ezzel kapcsolatban kell megoldani. Hivatalból lettek tagjai a bizottságnak: a tiszti főorvos, a középítési igazgató, a főkertész és erdőmester; a bizottság elnöke maga a polgármester, alelnöke pedig a pénzügyi ügyosztály vezetője. A tanácsi előterjesztés a törvényhatósági bizottság tagjai közül a bizottságban való részvételre felkérendőknek tartotta: dr. Emmer Kornél, Glüek Frigyes, Hartenstein Zsigmond, dr. Csorba Ferenc, dr. Springer Ferenc, Czigler Győző, Hauszmann Alajos, Kiss István, Zsák Hugó, Zsigmondy Béla, dr. Schwartzer Ottó, dr. Kertész Aba, dr. Petrik Ottó, dr. Lőw Sámuel, dr. Reiner Ede, dr. Havass Rezső, Rákosi Viktor és Ziptrnowszki Károly bizottsági tagokat.

A tanács egyúttal javasolta azt is, hogy kérjék fel a bizottságban való részvételre a Balneológiai Egyesületet is, és kérte, hogy az egyesület a maga részéről dr. Tauffer Vilmos elnököt és dr. Bókay Árpád alelnököt küldje ki.

Ezt a tanácsi előterjesztést a közgyűlés 1901. november 13-án kezdte tárgyalni.

Az előterjesztés tagadhatatlanul kevésbé szerencsés időpontban került a közgyűlés elé, amennyiben ugyanebben az időben a Rudas fürdő évi bevétele 100.000 koronáról hirtelen 40.000 koronára szállott alá.

A közgyűlésen azonban több felszólaló és különösen Havass Rezső azt hangoztatták, hogy Budapestből világfürdőt lehet és kell csinálni. A Sáros fürdő forrásának a megvásárlása alkalmat ad arra, hogy ott világhírű fürdőt építsenek fel, amely nemcsak dús jövedelmet fog hajtani a fővárosnak, hanem az idegenforgalom emeléséhez is lényegesen hozzá fog járulni. Halmos János polgármester a felszólalásokra adott válaszában a következőket állapította meg:

"Minden idegen ember, aki idejön, azt mondja nekünk: az uraknak fogalmuk sincs, hogy tulajdonképpen micsoda kincseknek vannak birtokában és nem gondoskodnak arról, hogy ezek a kincsek kellően kihasználtassanak. Tehát amidőn minden szakember ezt állítja, akkor így hagyjuk mi parlagon heverni ezeket a kincseket? Méltóztassanak megnézni az Artézi fürdőt: hát méltó az a fővároshoz, hogy ilyen fürdőt tart fenn? A világon talán nincs párja az artézi forrásunknak, és méltóztassék megnézni, hogy hogyan néz az ki. Vagy a budai oldalon fenn lehet-e a Rudas fürdőt tartani a jelen állapotában? Különösen fenntartani akkor, ha az új híd megnyílik és a szabályozás befejeztetvén, az ottani terület átadatik a közforgalomnak? Azt hiszem, ez nem lehetséges".

A közgyűlés tagjainak egy része még mindig nem ismerte fel a helyes fürdőpolitika szükségességét, sőt az egyik felszólaló hangoztatta, hogy fürdő építése helyett sokkal nagyobb szükség volna a Tabánban egy elemi iskolának a felépítésére.

A bizottság azonban mégis megalakult és 1901. december 20-án megtartotta első ülését. Ezen az ülésen a polgármester beszámolt az eddig történtekről, a következő felszólaló pedig, dr. Reiner Ede erősen a fürdők felépítésének a terve mellett szólalt fel: "Budapest a fürdők városa, az itt lévő kincseket ki kell aknázni. A világfürdő létesítéséhez hat dolog kell: gyógyforrások csoportja, jó levegő, könnyű hozzáférhetőség, jó koszt, kényelmes szállók és jó kiszolgálás. Ez éppúgy meg fog valósulni Budapesten, akár csak Karlsbadban megvalósult".

Emmer Kornél bizottsági tag ugyancsak kifejtette, hogy a főváros a rendelkezésére álló természetes kincseket gyümölcsözetlenül hagyja és ezt mondja: "Mindenki kinevet, hogy élhetetlenek vagyunk, pedig ezek a források nem vízforrások, hanem pénzforrások". Az ülésen dr. Ladik Gusztáv kijelentette, hogy a budapesti fürdő jó tőkebefektetés, mert nincsen szezonhoz kötve, tehát állandó jellegű és minél modernebb lesz a fürdő, annál nagyobb közönséget fog vonzani. A Sáros fürdő felépítésével, illetve annak a Rudas fürdő látogatottságát veszélyeztető kihatásával kapcsolatban analóg példaképen hivatkozik arra, hogy a Lukács fürdő kiépítése 50%-al emelte az elmaradottabb Császár fürdő látogatottságát is.

A polgármester a bizottság első ülésének határozataképpen kijelentette, hogy a bizottság szükségesnek tartja a Sáros, valamint a Rudas fürdőnek külön-külön való felépítését, továbbá kívánja az Artézi fürdő felépítését is.

A bizottság ebben az első határozatban tehát már kimondotta a nagyszabású és a fővárosnak mind a három fürdőjére kiterjeszkedő fürdőépítési program kidolgozásának szükségességét.

Ekkor már a közvélemény is erősen kezdett érdeklődni a fürdőügyek iránt, de a főváros még mindig nem fogta fel eléggé a modernebb fürdőpropaganda szükségességét. Ezt bizonyítja az az eset is, amire a Balneológiai Egyesület évkönyve utal.

Ugyanis az Országos Balneológiai Egyesülethez 1902. március 3-án dr. Rottenbiller Ödön trencsénteplici uradalmi orvos indítványt nyújtott be, amely a következőképen szólt: "Írjon át a Balneológiai Egyesület Budapest fő- és székváros tanácsához, hogy gondoskodjék idegen nyelven is megszerkesztett fürdőismertetésekről, melyek a főváros területén létező mesés gyógy-erejű, nagy kincset reprezentáló fürdőinket tudományosan és a laikusokat is kielégítő módon leírják. Esetleg tűzzön ki a főváros pályadíjat egy ilyen munkára, melyet azután lefordíttat idegen nyelvekre is". Az indítványozó vidéki orvos az indítványát egészen rövid indokolással nyújtotta be, az alábbi néhány szóval: "az idegenforgalom emelése, szép fürdőink Ismertetése idegeneknek hozzáférhető módon".

Az Országos Balneológiai Egyesület igazgatótanácsa erre az indítványra a következő jelentést tette: "Az igazgatótanács a javasolt átiratot nem tartja szükségesnek. A fővárosi magán fürdővállalatok maguk gondoskodnak fürdőik ismertetéséről, a székesfőváros pedig saját fürdői nagyszabású átalakításával és az idegenforgalom kérdésével a legbehatóbban foglalkozik. Ezekre nézve már nagyszabású programot létesített, külön bizottságot küldött ki, elhatározta, hogy önálló egyesületet fog létesíteni úgy, hogy feleslegesnek tartotta a székesfővárost külön megkeresni".

A tanácsi albizottság által kidolgozott első építési program,
amely még mind a három székesfővárosi fürdővel foglalkozik

A székesfőváros tanácsa által kiküldött bizottság az első nagyszabású fürdőépítési program elkészítésére albizottságot küldött ki, amelynek tagjai lettek: dr. Heltai Ferenc, Emmer Kornél, Kiss István, Steinhardt Antal, Glück Frigyes, Schomann Antal, Oelhofer Henrik, dr. Ladik Gusztáv, dr. Reiner Ede, Vörös Ignác, dr. Löw Sámuel és Zsigmondy Béla.

Az albizottság 1902. évi május hó 12-én tartott ülésén készítette el nagyszabású fürdőépítési programjáról szóló jelentését, amely az Artézi fürdő, a Rudas fürdő és a Sáros fürdő újjáépítésével egyaránt foglalkozik. Ezt a jelentést, amely tulajdonképpen először foglalja magában a székesfőváros nagyszabású fürdőpolitikáját, részint érdekesség, részint pedig az albizottságban résztvevő kiváló hozzáértő szakemberek emléke iránti kegyeletből teljes egészében leközlöm:

"A székesfőváros 1884. év óta foglalkozik az Artézi fürdő felépítésének ügyével, mely fürdőnek terveit a törvényhatósági bizottság közgyűlésétől nyert megbízás alapján Czigler Győző műegyetemi tanár készítette el s azóta többször dolgozott át.

Az átdolgozott terveket az összes szakbizottmányok letárgyalták és azokat a tekintetes Tanács is elfogadta 1901. évi január hó 31-én, 56.446/1899. sz. a. kelt határozatában úgy, hogy az Artézi fürdő felépítésének ügye már a t. közgyűlés napirendjére lett volna felveendő.

Eközben 1901. évi június hó 26-án és folytatva 27-én tartott közgyűlésében határozta el a t. törvényhatósági bizottság, hogy a Sáros fürdő forrásait, valamint a hozzátartozó 2343 20/100 négyszögöl telket 885.870 korona 22 fillérért megveszi. Ezen közgyűlési határozatot a belügyminiszter úr 1901. évi július hó 23-án 78.345/111. sz. a. jóváhagyta.

A Sáros fürdő forrásainak megszerzésével a székesfőváros három fürdő forrásainak birtokába jutott, amelyek felhasználásában nemcsak arra kell tekintettel lennie, hogy a forrásokba fektetett tőkék megfelelőleg gyümölcsöztessenek, hanem arra is figyelemmel kell lennie, hogy a fürdők rendeltetése s ennek megfelelően felépítése és berendezése egymás hátrányára ne váljék, sőt ellenkezően azoknak egymást olyképen kell kiegészíteniük, hogy a székesfőváros fürdőivel pénzügyi szempontból is sikeres eredményt érjen el s lehetőleg bővebben jövedelmező forrásokra tegyen szert.

Ezeknek szem előtt tartásával foglalkozott alulírott bizottság a hozzáutalt kérdésekkel.

A székesfőváros a Sáros fürdő forrásainak megszerzése előtt foglalkozott már azzal a tervel - mondja tovább a jelentés -, hogy az Artézi fürdőt teljesen korszerű és emellett világfürdő jellegével építteti fel, amely elsőrendű és fényes berendezései által az idegenforgalom emeléséhez is hozzájáruljon. Ezen terv megvalósításának indokául szolgáltak: az Artézi fürdőnek minden irányból kényelmes közlekedési eszközök által megközelíthető fekvése; a Városligetnek park céljára való felhasználásának alkalmas volta és - amit elsősorban kellett volna megemlíteni - a forrás kitűnő vize és annak 73 C° hőfoka.

A Sáros fürdő forrásainak megszerzésével azonban ezt a tervet mindenekelőtt meg kell változtatni, mert bármennyire méltányoljuk is az Artézi fürdő előnyeit, a Sáros fürdő a Duna mellett, a Gellérthegy déli lejtőjének enyhe levegőjű, pormentes részében oly annyira kiesen fekszik, hogy igen sok tekintetben felette áll az Artézi fürdőnek.

A Rudas fürdő már kevésbé érinti az Artézi fürdő tervét, mert azt eddigi rendeltetésének megfelelően át-, illetőleg kiépíteni a legelőnyösebbnek látszik.

A három fürdő egymással párhuzamba helyezve, legelőszőr is mindegyiknek rendeltetését kell megállapítanunk, s miután ezt megtettük, csakis akkor határozhatjuk meg minden egyes fürdő felépítésének terveit és berendezésének mértékét.

Ehelyütt még megemlítjük, hogy foglalkoztunk ama felmerült tervvel is, vájjon nem lehetne-e a Sáros fürdőt a Rudas fürdővel egy fürdőteleppé egyesíteni? E tervet azonban már eleve el kellett ejtenünk, mert a két fürdő közé eső Gellérthegy sziklái csak óriási költséggel lennének a fürdőtelep céljaira megfelelően rendezhetők; de rendkívül nagy akadálya a terv keresztülvitelének az is, hogy a Duna partja épen ezen részében a legkeskenyebb úgy annyira, hogy lehetetlennek kell tartanunk azt, miképp az itteni élénk közlekedés és teherkocsi forgalom mellett ily ideális terv megvalósítható legyen.

Az Artézi fürdő

Az Artézi fürdő fekvésénél fogva kiválóan alkalmas arra, hogy jól jövedelmező fürdővé váljék. Mint gyógyfürdőt fel fogják keresni kitűnő és elismert gyógyhatású vízéért és mint tisztasági fürdőt fel fogják keresni azért, mert a székesfőváros legsűrűbben lakott részeinek a közelében van, jó közlekedési eszközök vezetnek oda és korszerű berendezései vonzó erővel fognak hatni a közönségre, amely e fürdőt már ma is rendkívül nagy előszeretettel keresi fel.

A fürdő felépítésének elengedhetetlen előfeltétele azonban az, hogy a városligeti tó teljesen kitisztíttassék s jövőre nézve a tó eliszaposodása és elposványosodása végképen lehetetlenné tétessék.

A forrás 24 óránként 760 m3 73 C° vizet ad.

Az Artézi fürdőre készített s a szakbizottmányok, valamint a tanács által is elfogadott tervek szerint e fürdő korszerű berendezése mellett világfürdő jelleggel épülne fel, holott - szerény nézetünk szerint - a Sáros fürdő forrásainak megvétele után, a székesfőváros pénzügyi érdekei szempontjából annak a fürdőnek rendeltetése csakis az lehet, hogy az abba befektetett tőke jól jövedelmezzen, mert végre is ott, ahol - mint nálunk - annyi magán-gyógyító fürdő és tisztasági fürdő van, ennek a szempontnak kell kiemelkednie a székesfőváros vállalkozásában.

Ily szempontból bírálva a terveket, habár nagyban és egészben megtarthatók, azokon lényegesebb változtatások lennének eszközlendők. E változtatások azonban olyanok, amelyek az Artézi fürdőt tervező Cziegler Győző műegyetemi tanár és műépítésznek tárgyalásainak során tett nyilatkozata szerint, a tervekben keresztül vihetők és egyáltalában nem érintik a fürdőtelepnek általános elhelyezését, amelyre nézve a pénzügyi és gazdasági bizottmány 1900. évi október hó 12-én tartott ülésében elfogadott albizottsági jelentésében részletesen nyilatkozott és ezen jelentés alapján a tanács is pártolt.

A jelenlegi tervek szerint az új fürdőtelep legnagyobb arányú fürdőjét a thermál-fürdő képezné, amely 125 fülkével van tervezve. Ez képezné a közös gyógyfürdőt. A szakvélemények szerint gyógyítási célokra ily nagyarányú közös fürdő felesleges; arra a célra pedig, hogy jövedelmező fürdőül szolgáljon, az e részben támasztott igényeknek nem felel meg. A gyógyítási cél szempontjából túlságosan nagy, mert nemcsak a 125 fülke nem lenne elfoglalva, de a sajátságos gyógyítási mód is kizárja azt, hogy a 125 fülkére számított tömeges fürdőzés megengedtessék.

Nem lehet a fürdőt így felépíteni azért sem, mert a közönség jobban szereti és keresi fel az igényeinek inkább megfelelő gőzfürdőt és jövedelmezőség szempontjából nem lehetne jól és teljesen kihasználni, mert a fürdő használatát a férfi és nőnemre való tekintettel két részre kell osztani úgy, hogy a napnak egyik szakában a férfiak, a másik szakában pedig a nők használhassák. A fürdő használatának ezzel ellenkező beosztása a fürödni vágyók egy részét a fürdőzéstől elzárja, azokat t. i., akik csakis akkor fürödhetnének, amikor a fürdőt csak a másneműek használhatják.

A tervezett nagy thermál-fürdő helyett azt javasoljuk, hogy két gőzfürdő létesíttessék és pedig az egyik 150 fülkével a férfiak, a másik 100 fülkével a nők számára.

A gőzfürdők beosztására nézve javaslatunk az, hogy azokban az öltözők, pihenőszoba, fodrász és tyúkszemvágó helyiség, tisztasági előfürdő, meleg medence, langyos léhűtő medencék, zuhanyszoba, dörzsölő kamrák, nedves és száraz gőzkamrák és a szükséges egyéb mellékhelyiségek úgy lesznek elhelyezve, hogy a pihenőig a fokozatos lehűtés lehető legyen, a léghuzam teljesen ki legyen zárva és a pihenőbe úgy is be lehessen menni, hogy a hidegebb helyiségeken átmenni ne kelljen. A tisztasági előfürdőt úgy kell elhelyezni, hogy azon mindenkinek keresztül kelljen menni és az oly berendezésű legyen, hogy azok a fürdőzők is, akik szappannal mosakodni nem óhajtanak, egész testüket legalább is a zuhany alatt leöblíteni legyenek kénytelenek. Kívánatos továbbá, hogy az egyes helyiségek levegője tisztán tartassék, az összes helyiségeket a gőz el ne lepje és a levegő oly módon frissíttessék fel, hogy az a fürdőzőkre hátrányos ne legyen.

A jelenlegi terv szerint egy-egy közös férfi és közös női fürdő létesülne 48 kabinnal, mely - ha a fürdőjegy ára kisebb volna - a fürdőtelepnek mintegy a népfürdője lenne. Ezek helyett javasoljuk, hogy valóságos népfürdők létesíttessenek, egy a férfiak és egy a nők számára. E népfürdők egy meleg medencével, egy langyos medencével, zuhanyokkal, egy gőzkamrával és nagy előcsarnokkal rendezendők be.

Az előcsarnok szolgálna egyszersmind öltözőül is és abban 70-80 ruhaszekrényke volna elhelyezendő. A férfi és női gőzfürdő teljesen egyforma lehet.

A népfürdők berendezése múlhatatlanul szükséges azért, mert a bal parton ilyen nincsen és az olyan kötelezettsége a székesfővárosnak, melyet a közegészségügy érdekében feltétlenül teljesítenie kell.

A hidegvízgyógymódra, valamint a svéd gyógytornára berendezendő helyiségeket teljesen elhagyandónak tartjuk. Egyrészt azért, mert mindegyiknek használata különleges orvosi felügyeletet igényelvén, a személyzeti kiadásokat aránytalanul növelné, másrészt pedig azért, mert e téren a versenyt a hasonló célú intézetekkel és fürdőkkel, melyeket jó hírű specialista orvosok létesítettek és vezetnek, csak nagy áldozatok árán lehetne felvenni.

Orvosi szakutasítás szerint berendezendő gyógykabinból elegendőnek tartjuk, ha kettő mórfürdő, kettő fényfürdő céljaira rendeztetik be. A tervbe vett 24 gyógykabint túlságosan soknak tartjuk.

A fürdőző közönség igényeinek megfelelően szükségesnek tartjuk, hogy külön kád- és kőfürdők rendeztessenek be. És pedig kívánatosnak tartjuk, hogy

I. oszt. kádfürdő ............. 6
I. oszt. kőfürdő .............. 6
II. oszt. kádfürdő ............. 7
II. oszt. kőfürdő .............. 7
III. oszt. kádfürdő ............. 8
III. oszt. kőfürdő .............. 8

legyen. A kádfürdők között néhány kettős fürdő is lehet. Megjegyezzük, hogy valamint ehelyütt, úgy a többi fürdőnél is a felosztás a víz mennyiségére való tekintettel történt és ebben a keretben megváltoztatható.

Az ezen fokozatnak megfelelő fürdők egyrészt a berendezésben, másrészt pedig a forrásvíz felfrissítésében különböznének egymástól. A kádfürdőkben a víz mindig a vendég jelenlétében újítandó meg. Az első osztályú kőfürdőben a víz minden fürdőzés után közvetlenül az újabb fürdő vétele előtt (előbb azért nem, mert a gyógyítás érdekében kívánatos, hogy a fürdőhelyiség a medencében levő víz gőzpáráival legyen tele) teljesen leeresztendő és újra forrásvízzel megtöltendő. A II. és III. osztályú fürdőknél a víz állandó tisztítása céljából a forrásvíznek folytonos hozzá- és elfolyását kell biztosítani.

Tekintve, hogy az Artézi fürdő a székesfőváros legsűrűbben lakott és a Dunától távol fekvő részeinek közelében van, a fürdőtelepen egy nyitott uszodának létesítését nemcsak közegészségügyi, hanem pénzügyi szempontból is feltétlenül szükségesnek tartjuk. Az uszoda 150 kabinnal rendezendő be és Dunavízzel kevert forrásvízzel, vagy esetleg tisztán csakis Dunavízzel töltendő meg.

A jelenlegi tervezetből egyelőre elhagyandónak javasoljuk a vendéglakóházai, mert arra szükség jelenleg nincsen és ha ilyet mégis építene a székesfőváros, úgy az az üzemi kiadásokat növelné anélkül, hogy a fürdő bevételeit nagyobbíthatná. Elegendőnek tartjuk, ha egyelőre a fürdőépületben néhány szoba rendeztetik be vendégek számára, melyeket - ha később a szálló felépülne - kő- és kádfürdők elhelyezésére lehet felhasználni.

Fenntartandónak javasoljuk az ivócsarnokot, amely a vízeladással együtt szintén alkalmas a fürdő jövedelmezőségének fokozására.

Ezek után áttérünk az általunk javasolt módon berendezett fürdőtelepnek jövedelmezőségi számításaira.

Mindenek előtt megemlítjük, hogy dr. Ladik Gusztáv úrnak köszönettel fogadott statisztikája szerint, melyet mint a Császárfürdő gondnoka, 4 éven át gyűjtött adatai alapján állított össze, évi átlagban számítva, egy-egy I. és II. oszt. kád- vagy kőfürdőre naponta háromszori használatot lehet számitani, míg a III. oszt. fürdőkre naponta átlag 9-10-szeri használat esik. Habár a bizottság ezen statisztikát elfogadta, számításainak alapjául mégis csak az I. és II. oszt. fürdők használatára nézve közölt adatok szolgáltak, mert a jövedelmezőségi számításban a szigorúbb és így a számítás ellenőrzésére sokkal alkalmasabb tényezők biztosabb eredményhez vezetnek.

A gőzfürdők használatára nézve naponkint, férfit és nőt együtt, 550 látogatást vettünk számításba, a népfürdőkre naponkint, férfit és nőt együtt, 500 vendégre számítunk és az uszodára három hónapon át naponkint 600 személyt.

Tekintve, hogy a székesfőváros fürdőinek a magánfürdők versengésével kell megküzdenie, a fürdőjegyek árát a lehető legkedvezőbben kellett számítanunk, hogy az eredményben csalódás ne érjen.

A kád- és kőfürdőknél, amennyiben ketten, vagy a kőfürdőben többen fürödnek egyszerre, pótjegyek szolgáltatandók ki és pedig a második személy számára az I. és II. oszt. kád- és kőfürdőknél 40 fillér, a kőfürdőknél a harmadik személy számára 20 fillér. A III. oszt. kád- és kőfürdőknél a pótjegy a második és a kőfürdőknél a harmadik személy számára is egyaránt 20 fillér. A kőfürdőknél, ha háromnál több személy fürdik egyszerre, a negyedik stb. személy ugyanolyan pótjegyet fizet, mint a harmadik személy. Gyermekek mindig 20 filléres pótjeggyel fürödhetnek a felnőttek társaságában.

Ezen árakba a gőzfürdőt és az uszodát kivéve a ruhák használata nincs beleértve s azok épen úgy, mint más, a fürdésnél használatos cikkek és szerek (szappan stb.) külön fizetendők meg.

Ezek figyelembevétele mellett a jövedelmezőségi számítás így alakul: A fürdőépület eredeti költségvetése (kivéve az esetleg elérhető és a jelenlegi mostoha viszonyok által eléggé indokolt árengedményeket) nem igen módosul; eszerint a következő költségekkel kell számolnunk:

Ezek szerint a jövedelem minimális és szigorú számítással 5*92%, vagyis kerekszámban 6%-ot tesz.

Az építési költségekben - a bútorzat és ruhanemű felszerelésén kívül - minden benne foglaltatik; ez utóbbiakra azonban külön előirányzatról gondoskodni nem kell, mivel a mostani viszonyok között az építkezés foganatba vételével az egyes munkák vállalatba adásánál legalábbis 15% engedményre lehet számítani, már pedig a bútorzati és ruhanemű felszerelések maximális összege az építési költségeknek 10%-át meg nem haladja.

A kezelési költségeket a bevétel 40%-ában számítottuk, mert az Artézi-és Rudas fürdők 18 évi kezelésében körülbelül ez az arányszám.

A fürdő területének értékét külön számításba nem vettük, mert az jelenleg is jórészt a fürdő céljaira szolgál, s változatlanul marad a székesfőváros birtokában.

Rudas fürdő

Ez a székesfőváros legrégibb fürdője. A közönség a Rudas fürdőt kedveli, a fürdőzők száma évről-évre emelkedett s ezzel a bevétel is nőtt. Az Eskütéri híd építési munkái a fürdő forgalmát és ezzel a bevételeit apasztották ugyan, de éppen ez a híd fogja megnyitása után a forgalmat növelni. Ez a számításunk azonban csak akkor üt be, ha a jelenlegi fürdőépületet átépítjük és a fürdőt magát a kényesebb igényeknek is berendezzük.

A székesfőváros már régebben foglalkozott a Rudas fürdő átépítésének tervével, de tervét teljesen meg nem valósíthatta, mert az Eskü téri híd építésével kapcsolatos szabályozásokat és átalakulásokat előbb ismernie és látnia kellett.

A legszükségesebb változtatásokat és átalakításokat azonban a székesfőváros végrehajtotta; a fürdőt födött uszócsarnokkal kiegészítette, a fürdőtelep teljes kiépíthetése céljából az 1900. évi október hó 24-én 1410. sz. a. hozott közgyűlési határozat alapján az "Arany bárányhoz" címzett sarokházat is megvette 140.000 koronáért úgy, hogy ma birtokában van annak a telektömbnek, amely az Eskü téri híd alsó oldalán a Duna partján fekszik. Az Eskü téri híd építésén kívül a Rudas fürdő átépítését még a Duna partján vezetett kocsiút iránya folytán bekövetkezett szabályozások is szükségessé teszik, amennyiben a fürdőtelephez tartozó gépház a forgalom útjában állván az onnan feltétlenül elhelyezendő.

Azon okok, melyek az Eskü téri híd megépítése folytán a Rudas fürdő átépítését határozottan és elodázhatatlanul megkövetelik, kétfélék: egyrészt városszabályozási és szépészeti, másrészt pedig pénzügyi okok.

Az Eskü téri hídnak budai oldalán lévő fejénél, a Gellérthegy északi lejtőjén helyezik el Szt. Gellért püspök szobrát, amelyhez díszes lépcsőzet vezet. E szobor lépcsőzetével, a támasztófalakkal és ezek építészeti kiképzésével az egész környéknek díszét fogja képezni. Ebben a környezetben a Rudas fürdő jelenlegi, az egyszerűségénél is kisebb mérték szerint felépült mezében nem maradhat meg. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy az Eskü téri híd szintje a Rudas fürdő jelenlegi épületének emeletnyi magasságában van úgy, hogy az egész fürdő a hídról nézve gödörben fekszik.

Az Eskü téri híd, mint a Kossuth Lajos utcának és az egész fővárost átszelő Kerepesi útnak folytatása, a Duna két partja közti forgalomnak egyik legnagyobb részét lesz hivatva lebonyolítani, s a híd olyannyira előkelő helyen áll, hogy környékén mindent el kell távolítani, ami a természetnek vagy az építészeti alkotásoknak szépségeivel összhangban nincsen.

A pénzügyi okok egészen kézenfekvők. A fővárosban lévő magánfürdők tulajdonosai egymás közötti versenyükben fürdőikbe újabb és újabb befektetéseket tesznek, hogy minél fényesebb és kényelmesebb berendezésekkel vonzó hatást gyakoroljanak a közönségre.

Ha a székesfőváros fürdőiből jövedelmező vállalatot akar teremteni, úgy a székesfővárosnak is az erre a célra a magánvállalkozás által megjelölt és kipróbált utakat kell választania, mert a versenyben e nélkül előre nem haladhat.

A Rudas fürdő jelenlegi elhelyezésében és berendezéseivel, eddig is kedvelt fürdője volt a közönségnek, de egyes hiányai már is érezhetők, amelyek - ha orvoslás nélkül maradnak - a látogatás csökkentését fogják okozni. Eltekintve attól, hogy az Eskü téri híd felépítése folytán a fürdő külseje és fekvése hátrányosan megváltozott, belső berendezései is jelentékenyebb kiegészítésre szorulnak, sőt az bővítendő és használatának módja is a közönség kívánalmainak megfelelő módon megváltoztatandó.

Így egyik jelentékeny fogyatkozása a fürdőnek az, hogy külön női gőzfürdője nincsen. És ez nemcsak kényelmi, hanem pénzügyi kérdés is. A külön női gőzfürdő hiányánál fogva a fürödni vágyó közönségnek egy jelentékeny része nem keresheti fel a fürdőt azért, mert a délelőtti órákban nem fürödhetik, s mivel ugyanazon helyiségeket és berendezéseket kénytelen használni délután, amelyek délelőtt a férfiak rendelkezésére állottak.

Kétségtelen előttünk, hogy a városszabályozási, szépészeti és pénzügyi okok oly meggyőzően hatnak e kérdés megítélésében, miszerint a Rudas fürdőnek korszerű átépítésére és berendezésére nézve véleménykülönbség nem lehet. Ezen álláspontból kiindulva a Rudas fürdő jövője tekintetében az alábbi javaslatokat van szerencsénk tisztelettel előterjeszteni.

A Rudas fürdő is, mint gyógyfürdő tartandó fenn. Forrásai 24 óránként 800-850 m3 43 C° vizet adnak. E vízmennyiség elegendő arra, hogy a fürdőt nagyobbítsuk.

Szükségesnek tartjuk, hogy a fürdő női gőzfürdővel egészíttessék ki, legalább 130 fülkével. Az egyes helyiségek elhelyezésének olyannak kell lennie, hogy az ellen sem kényelmi, sem közegészségügyi kifogások ne legyenek. A berendezések csak elsőrangúak lehetnek, ha a vendégeket ide akarjuk vonzani. A fürdőépületben néhány vendégszoba rendezendő be.

A gőzfürdők berendezésére nézve ugyanazokat kell szem előtt tartani, miket az Artézi fürdő gőzfürdőinél javasoltunk. E fürdőkön kívül a következők kellenek:

Szalon kádfürdő .......................................... 3
Szalon kőfürdő ............................................ 3
I. oszt. kádfürdő .......................................... 6
I. oszt. kőfürdő ........................................... 10
II. oszt. kádfürdő .........................................10
II. oszt. kőfürdő............................................16

Megjegyzendő, hogy a Rudas fürdő mellett levő Hungária-forrás vize ebben az időben még a Közmunkák Tanácsának tulajdonában volt és a Rudas fürdő igazgatója, dr. Sass István javasolta, hogy a Rudas fürdőtől a Döbrentei térig tervezett parkban állítsanak fel 4�-5 fedett ivókutat, illetőleg ivócsarnokokat, amelyekben nemcsak a Rudas- és a Hungária-forrás vizeit, hanem más hírneves források vizeit és az ezekből kivont sókat is lehetne árusítani, azonkívül tej, aludttej és savókúrát is lehetne berendeztetni.

A Közmunka Tanács 1903. január 27-én tartott ülésében foglalkozott a Hungária-forrásnak a székesfőváros birtokába való átengedésével. A főváros eziránt már több ízben megkereste a Közmunka Tanácsot, azonban mindaddig, amíg az Eskü téri híddal járó szabályozás céljára kisajátított Propeller Szállodának ügye véglegesen nem dőlt el, a Közmunka Tanács a Hungária-forrás átengedése ügyében nem foglalhatott véglegesen állást. A kisajátítási per kedvező kimenetele azonban lehetővé tette, hogy a forrás véglegesen a főváros birtokába jusson.

Sáros fürdő

A Sáros fürdő forrásainak megszerzésével a székesfőváros oly források birtokába jutott, amelyeknek gyógyító erejét Budapest és vidéke már évszázadok óta ismerte és mindig sokra becsülte.

Az összes budapesti fürdők között egyikhez sem ragaszkodtak annyira, mint a Sáros fürdőhöz, s mesés az a bizalom, melyet a források gyógyító erejébe helyeztek.

Pedig, aki látta a Sáros fürdőt, az emlékezhetik rá, hogy milyen egyszerű, igénytelen volt a fürdőépület, pajtaszerű társas fürdőjével, s mennyire hiányzott mindaz e fürdőből, ami a kényelemhez tartozik! S mindemellett nemcsak a köznép keresett a fürdőben gyógyulást, hanem a jobb módú középosztály is.

A fürdőnek hosszú éveken át orvosa, dr. Vörös Richárd tárgyalásainak során tett nyilatkozata szerint e fürdő mindig népes volt és volt olyan köre a közönségnek, amely a fürdőnek állandó törzslátogatóit adta.

A fürdővel szomszédos székesfővárosi kerületek, valamint a szomszédos mezővárosok és falvak lakói gyógyítás céljából túlnyomó részben ezt a fürdőt keresték fel, s meggyőződésünk, hogy a Sáros fürdő lebontása következtében ennek a fürdőközönségnek egy jelentékeny nagy része most nem a főváros fürdőit látogatja.

Éppen ezért mi a Sáros fürdő forrásainak megszerzésében nem annyira annak tulajdonítunk fontosságot, hogy a székesfőváros saját fürdőit más, esetleges versengő fürdőtől védte meg, hanem inkább azért helyeseljük e vételt, mert e források célszerű felhasználásával biztosítani fogja magának azt a fürdőközönséget, mely a Sáros fürdő lebontásával a főváros fürdőiből elmaradt. Új fürdő létesítésénél a legnehezebb feladat a fürdőt közkedveltté tenni és a törzsvendégeket biztosítani; s ennél a fürdőnél ez a feladat a legkönnyebb, mert a köztudatban még ma is él e források kiváló gyógyító ereje iránt táplált hit. Ennek a fonalán jutottunk ama meggyőződésre, hogy a Sáros fürdő a legalkalmasabb arra, hogy a székesfőváros e fürdő forrásait kizárólag gyógyítási célokra használja fel olykép, hogy azt az ország határain kívül lakó külföldiek is mint gyógyfürdőt ismerjék meg és keressék fel.

Ennek az álláspontnak elfoglalására köteleznek bennünket még e források fekvésének és környékének varázslatos szépsége, minek előnyeit még fokozza a Gellérthegy déli lejtőjének enyhe és pormentes, tiszta levegője.

A Sáros fürdő forrásai átlagban 24 óránként 900 m3 45 C° vizet adnak.

A források a Gellérthegy délkeleti oldalán levő sziklacsoportból fakadnak. Ezen forrásoknál, mint általában a gellérthegyi hévforrásoknál, igen tanulságosan észleltetett, hogy a Duna vízállása befolyással van a forrásnak úgy hőfokára, mint vízbőségére. Minél magasabb a Duna vízállása, annál magasabb a forrás hőfoka és nagyobb a vízbősége. A Duna valósággal gát gyanánt áll a hévíz kifolyása előtt.

A víz hőfokára a Duna vízállásának változása nincs oly nagy befolyással, amennyiben az ezen változásnak következtében 45-46 C° között ingadozik; ellenben a vízbőségre nézve már nagyobb hatása van, amennyiben a vízmennyiség 24 óránként 900-1000 m3 között váltakozik.

A Ferenc József híd építése alkalmából a Sáros fürdő is kisajátíttatott és a budai oldalon foganatosított szabályozás folytán a Sáros fürdő számára két részből álló terület jelöltetett ki. Egyik része a Kelenhegyi út, Fehérvári út, a híd előtti tér és a Ferenc József híddal szemben nyitott új utca által határolt terület, melynek nagysága 2343*2 négyszögöl; a másik része a megjelölt új utcától északra fekvő telek, amely 400*5 négyszögöl nagyságú. Az egész terület tehát a Gellérthegy délkeleti oldalán a Ferenc József híddal szemben fekszik és 2743*7 négyszögöl kiterjedésű.

E területhez még hozzácsatolható lesz a Kemenes út megnyitása folytán kisajátítandó telkekből megmaradó körülbelül 1900 négyszögöl és a gellérthegyi vízmedence számára megszerzendő Petz-féle telekből mintegy 1000 négyszögöl úgy, hogy ezekkel együtt a Sáros fürdő területe 5643 négyszögöl lesz. A híd előtti tér felől 13.20 métertől, a Fehérvári út mentén 12*43 métertől 10*75 méterig esik és nyugatra a hegy felé 17*46 métertől 19*06 méterig folytonosan emelkedik. Forgalmi szempontból a hely alkalmas, mert előtte folyik a Duna, s a parton készült széles úton a villamos vasút közlekedik.

A fürdő tervére nézve dr. Boleman István kir. tanácsos úr, a vihnyei fürdő orvosának szakvéleménye alapján javaslatainkat a következőkben foglaljuk össze:

Mindenek előtt előrebocsátjuk, hogy e fürdő épületeinek elhelyezésében és berendezéseinél nemcsak a külső szépészeti és a kényelmi szempontokat kell megtartani, hanem méginkább kell arra törekedni, hogy ezek a termál-fürdők sajátságos gyógyító rendszerének és módjának mindenben teljesen megfelelők legyenek.

A fürdő gyógyító hírnevét csakis ily feltételek mellett lehet fenntartani és a gyakorló orvosok csakis így lesznek abban a helyzetben, hogy betegeiknek e fürdőt ajánlják és javasolják. És itt még egy másik szempontra is felhívjuk a figyelmet. A jó hírnevű fürdőt nemcsak a gyakorló orvosok pártfogolják, hanem maguk a betegek is, akik annál szívesebben keresik fel a fürdőt valamely nagy városban, mert megnyugvásul szolgál nekik az a tudat, hogy a nagyvárosok egyetemein működő tanárok tanácsát bármikor kikérhetik s egyébként is a nagyvárosokban specialista orvosokat találnak. Ezenkívül a beteghez tartozók is sokkal szívesebben viszik a beteget oly helyre, ahova közvetlen közlekedési eszközökkel juthatnak és a nagyvárosi életet láthatják. Ezek a tapasztalati tények is amellett szólnak, hogy a székesfőváros fürdőinek jövője iránt a legszebb reményeket táplálja.

A vázolt keretben felépítendő fürdőben nézetünk szerint szükségesek:

1. - két társas fürdő 25-25 fülkével, külön férfiak és a nők számára;
2. - 2 szalonfürdő;
3. - 13 első osztályú kádfürdő;
4. - 15 másodosztályú kádfürdő ;
5. - 6 kőfürdő,
6. - két népfürdő egy-egy kis gőzkamrával.

A férfi-népfürdőben 150, a női-népfürdőben 100 ruhaszekrényke helyezendő el.

A népfürdő berendezése feltétlenül szükséges egyfelől azért, mert | gyógyforrásokat a köznép számára is használhatókká kell tennünk, de másfelől szükséges azért is, mert a Rudas fürdő gépházának áthelyezésével az e fürdő mellett levő népfürdő áldozatul esik.

E gyógyfürdőhöz feltétlenül kell szállót építeni legalább is 60-80 szobával. Az épületre nézve megjegyezzük, hogy az a fürdőépülettel zárt, léghuzattól mentes és télen fűthető folyosóval legyen összekötve. A szobák kényelmesen rendezendők be és a Duna felé eső szobák lehetőleg előszobákkal és elsőrendű módon rendezendők be, míg a többiek a közép és olcsóbb árakra való tekintettel egyszerűbben, de szintén kényelmesen.

A fürdő jegyek ára mérsékelten állapítandó meg, esetleg a szalon-fürdők valamivel drágábbak is lehetnek.

A szálló szobáinak árára nézve véleményünk az, hogy a Dunára néző szebb és nagyobb szobák napi ára 4-6 korona, a kisebbeké 3'50-5 korona, a többi szobáké pedig 3 korona lehet.

E gyógyfürdő kiegészítendő továbbá egy ivócsarnokkal és ezzel kapcsolatos fedett sétáló hellyel, valamint egyéb, a melegvizes gyógymóddal összefüggő sajátságos gyógyító berendezésekkel.

Az építkezések módja

Az előadottak szerint a székesfőváros jelenleg oly helyzetbe jutott, hogy egyszerre három nagy fürdőnek felépítését, illetőleg átépítését kell foganatba vennie. Ha a székesfőváros pénzügyi helyzete nem kötelezne bennünket arra, hogy az építkezésben a lehető legnagyobb óvatossággal járjunk el s megengedné, hogy reményeinket az általánosan ismert kedvezőtlen közgazdasági viszonyok által ne mérsékeljük, úgy a leghatározottabban azt javasolnók, hogy az építkezéseket egyszerre hajtsuk végre. Ámde az említett óvatosság minket arra utal, hogy e kérdést a lehetőség szem előtt tartásával tárgyaljuk és az építkezésekre nézve olyan sorrendet javasoljunk, amely nemcsak hogy hátrányos befolyással nincs pénzügyi helyzetünkre, hanem ellenkezőleg, fürdővállalataink bevételeit és ezzel a székesfőváros jövedelmeit fogja fokozni.

A fürdők felépítése legalább is három évet fog igénybe venni, s ezen idő alatt a máris enyhülő közgazdasági helyzet bizonyára megváltozik annyira, hogy a közönség testi egészségének ápolására ismét többet fordíthat, a fürdők látogatásának statisztikája emelkedést fog mutatni, s az előterjesztésünkben számba vett adatoknál kedvezőbb tényezők fogják számításainkat megjavítani. Most a munka és az anyag olcsó, az árengedményekben jelentékeny előnyöket remélünk elérni és ezek mellett nagyfontosságú lenne a székesfőváros elhatározása azért is, mert a még néhány év előtt virágzó és most sorvadó építőipart válságos helyzetében hathatósan támogatná. A kérdésnek kedvező eldöntése tehát szociálpolitikai szempontból is elsőrendű, már pedig a székesfővárosnak ezen követelmények elől sem szabad kitérnie, ha polgárainak érdekeit istápolni óhajtja.

Az Artézi fürdőre nézve már többször kiszámított jövedelmezőség annyira kétségtelen, hogy mindennap veszteséget jelent a székesfővárosra, amellyel felépítése elodáztatik.

Bár eddig sem voltak komoly aggályok az iránt, hogy a székesfőváros az Artézi fürdő felépítésével kockáztatott vállalatba menne, az általunk javasolt keretben és módon való felépítése még a legcsekélyebb aggodalmakat is eloszlathatja. Erre való tekintettet szerény nézetünk az, hogy az Artézi fürdő felépítése haladéktalanul foganatba veendő.

Ugyanígy vagyunk a Rudas fürdő átépítésével is, melyre nézve a jövedelmezőségi számítások a legkecsegtetőbbek; ugyanazért erre nézve is az a javaslatunk, hogy az átépítés egyszerre történjék az Artézi fürdő megépítésével.

Ezen fürdő átépítésénél egyrészt azért, hogy az időközi veszteségek lehetőleg a legcsekélyebbek legyenek, másrészt azért, hogy a törzslátogatókat lehetőleg megtartsuk, kívánatos, sőt szükséges, hogy az átépítés alatt a mostani gőzfürdő, valamint az úszócsarnok állandóan használatban maradjanak.

Ami a Sáros fürdő felépítését illeti, erre nézve nem azért, mintha aggályaink lennének e gyógyfürdő jövője iránt, hanem pusztán csak azon korlátok miatt, melyeket a székesfőváros jelenlegi pénzügyi helyzete szab meg, az építkezést szakaszokra vélnők felosztani. Egy feltétlenül szükséges, mégpedig az, hogy az egész gyógyfürdőre úgy, amint azt teljesen megépíteni és berendezni kell, a terveket elkészíttessük. Ha e tervek megvannak, úgy az építkezés első szakaszában meg kellene építeni a két népfürdőt és a vízszolgáltatáshoz nélkülözhetetlen melléképületeket és ugyanekkor a rendelkezésre álló egész területen a később felépítendő épületek elhelyezésére figyelemmel, meg kellene csinálni a fürdő parkját.

Ezeket azért javasoljuk, mert miként már említettük, a Rudas fürdő átépítésével az ottani népfürdő áldozatul esvén, ilyenről gondoskodni kell, de javasoljuk azért is, mert ezeknek felépítése a legkevesebb költséggel jár és használatuk jövedelmez.

Az építkezés második szakaszában épülnének fel a nagy gyógyfürdő, a szállóépület és ekkor rendeztetnék be az ivócsarnok, az ezzel kapcsolatos födött sétálóhely, valamint létesíttetnének a melegvizes gyógymóddal összefüggő egyéb sajátlagos gyógyító berendezések.

Ha azonban az Artézi fürdő felépítésének foganatba vételét a városligeti tó rendezése hosszabb időre megakadályozná, úgy a Rudas fürdővel együtt a Sáros fürdőnek azonnali teljes kiépítését javasoljuk.

Ami az építési terveknek beszerzését illeti, habár az Artézi fürdő terveinek elkészítésére a t. közgyűlés már megbízást is adott, sőt a terveket a szakbizottmányok és a tek. tanács már el is fogadták, az ezen előterjesztésünkben foglaltakra való tekintettel azt javasoljuk, hogy az építési tervek mind a három fürdőre nyilvános pályázat útján szereztessenek be.

Ebben a sorrendben és módon vélnők az építkezéseket foganatosítani s jelentésünket abban a reményben zárjuk le, hogy a székesfőváros fürdőinek felépítése által nemcsak jövedelmi forrásait tágítja meg és teszi több hasznot hajtókká, hanem ezzel oly újabb közegészségügyi intézményeket létesít, melyek méltóan sorakoznak majd mintaszerű kórházai mellé és úgy a székesfőváros lakói, valamint a vidéki, sőt a külföldi közönség testi épsége fenntartásának jelentékeny előnyére és hasznára fognak szolgálni!