II. János Pál pápa Budapestre látogat

1991. augusztus 16-20.

Írta: Gergely Bence 2023. április 30.

II. János Pál pápa 1991. augusztus 16-án lépett magyar földre. Első szavai az alábbiak voltak: "Bízom abban, hogy a magyarok milliói egyesülnek imádságunkkal azért, hogy eredményes legyen munkátok, amellyel a küszöbönálló új évezrednek egy szép Magyarországot igyekeztek építeni. Isten, áldd meg a magyart!".

A Szentatya látogatása – bárhol történjék is - rendkívüli esemény. Végtére is egy kétezer éves intézmény élén álló vallási vezetőről, Szent Péter utódjáról, Krisztus földi helytartójáról van szó. Akinek a kezében egykor valóban jelentős hatalom összpontosult, és az egyik legfontosabb világpolitikai tényezőnek számított hosszú évszázadokon át. Természetesen napjainkban a pápa jórészt elveszítette a lelkek feletti uralmat, mint ahogyan gazdasági befolyása is meglehetősen csekély.

Bár a katolikus egyház egyik legerősebb bástyája Európa, a szovjet érdekszférába tartozó keleti országokat kerülte a mindenkori egyházfő. Ezért is volt világszenzáció, amikor a 80-as évek végén (a Magyar Népköztársaság összeomlása előtt) a pápalátogatás zöld utat kapott.

– A pápa miért nem jöhet Magyarországra? - kérdezte Grósz Károly magyar miniszterelnöktől az olasz szenátus elnöke, Giovanni Spadolini.

– Ha akar, akkor jöjjön! - felelte Grósz 1988 júliusában a hivatalos olasz látogatása alkalmával, a szervezés pedig még abban az évben elindult, augusztus 20-án pedig hivatalosan is meghívták, így a pápa szülőföldjét leszámítva a Magyar Népköztársaság lett volna az első szocialista ország, ahol látogatást tett volna egy hivatalban lévő pápa.

Az egyházfő 1988 júniusában Ausztriában misézett: a darázsfalui misén nagyon sok magyar volt a tömegben, akik a visszaemlékezések szerint sokkal jobban fellelkesültek a pápa szavaitól, mint az osztrák hívek.

II. János Pál pápa lengyelként kifejezetten fontosnak tartotta a magyar katolikusokat, amit az is mutat, hogy szentté avatta a magyar korona mellett a lengyelt is birtokló Nagy Lajos király lányát, Hedviget, aki apja halála után Lengyelország királynője lett. Innen nézve pedig nem csoda, hogy szülőföldje után hazánk volt az első olyan kelet-európai ország, ahol többnapos látogatást tett.

Idő közben kivonultak a szovjetek és lezajlott a rendszerváltás. A még Horn Gyula külügyminiszteri vezetésével megindított tárgyalásokat siker koronázta, II. János Pál pápa pedig már egy demokratikusan működő Magyar Köztársaságba látogatott el 1991-ben.

II. János Pál pápa 1991. augusztus 16-án lépett magyar földre. Első szavai az alábbiak voltak: "Bízom abban, hogy a magyarok milliói egyesülnek imádságunkkal azért, hogy eredményes legyen munkátok, amellyel a küszöbönálló új évezrednek egy szép Magyarországot igyekeztek építeni. Isten, áldd meg a magyart!" – mondta.

A magyar állam nevében Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntötte a lelkipásztori látogatásra hazánkba érkezett egyházfőt. A vendégek és a vendéglátók kölcsönös bemutatkozása után a magyar államfő beszédben méltatta II. János Pál látogatásának jelentőségét.

Ami a hithű keresztény magyarok szàmàra a leginkább emlékezetes és szívet melengető pillanata volt a katolikus egyházfő látogatásának, az esztergomi útja volt, ahová rögtön megérkezése után helikopterrel érkezett, éspedig azért, hogy imádkozzon Mindszenty József sírjánál (akinek hamvait nem sokkal korábban, 1991. május 4-én hozták haza, és helyezték végső nyugalomra). A pápai helikopter és a kíséret 12 óra 15-kor szállt le az esztergomi repülőtéren. A Szentatyát köszöntötte a város vezetősége, majd pápamobilban indult a Prímási Palotába. Ebéd után rövid pihenőt tartott, 14 óra 30-kor indult a bazilikába.

A bazilika előtti téren a magyar papok, szerzetesek és szerzetesnők mintegy ötezren, az elsősorban Esztergom környékéről és Szlovákiából érkezett hívek közel ötvenezren várták.

A Szentatya először lement a bazilika kriptájába, és ott Mindszenty József bíboros sírjánál imádkozott, majd a bazilika sekrestyéjében felöltözött és az oltárhoz vonult. A szentmise elején Paskai bíboros úr köszöntötte őt: "Mély tisztelettel és gyermeki szeretettel köszöntjük Szentségedet az ősi esztergomi várhegyen. Ezen a várhegyen nevelkedett Szent István, itt bérmálta meg őt Szent Adalbert vértanú püspök, az első ezredfordulón itt helyezték fejére a II. Szilveszter pápától küldött koronát, innen szervezte meg a magyar egyházat és halála előtt itt ajánlotta a Boldogasszony oltalmába „a szentegyházat a püspökökkel és papokkal, az országot a néppel és vezetőikkel”. Tőle örököltük a keresztény hittel együtt a ragaszkodást és az egységet az Apostoli Szentszékhez, amelyet a magyar katolikus egyház mindig hűségesen megőrzött".

A Szentatya lerója kegyeletét Mindszenty József hercegprímás emléktáblájánál az Esztergomi Bazilikában 1991. augusztus 16-án (Kép: Szebellédy Géza / MTI)

Ezután szabadtéri szentmisét tartott: a bíborosi köszöntő után II. János Pál mondta el homíliáját, majd a mise után, háromnegyed hatkor visszatért a sekrestyébe, átöltözött és elindult a Duna-partra. 18 óra 45-kor indult hajóval Budapestre. A Duna-parton nagy tömegek várták a Szentatya megérkezését. Este az Országházban az állami vezetőkkel, Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Antall József miniszterelnökkel találkozott, majd az Országház lépcsőjén üdvözölte a Kossuth téren összegyűlt több mint tízezres sokaságot.

"Dicsértessék a Jézus Krisztus!" – kezdte magyarul a beszédét. Miután elnézést kért a kiejtéséért, utalt a lengyel-magyar barátságra, és a magyar nyelv szépségét és egyediségét méltatta: "Nyilvánvalóvá vált, hogy nyelvetek nagyon szép és nagyon igényes, valójában egy szűk kapu. Olyan szűk, mint az a kapu, amelyen át a mennyországba kell bejutnunk. Ez azonban jó jel is lehet a magyarok számára. Mindazok, akik ezt a nyelvet beszélik, megtalálják azt a szűk kaput is, amelyik a mennyországba vezet. Ez egy jó prófécia számotokra. Én mindenesetre kívánom nektek, hogy lépjetek át a mennyek országának kapuján".

Az ötnapos látogatás alatt az egyházfő több vidéki helyszínen is volt. A már említett Esztergom mellett járt Pécsett, Debrecenben, Máriapócson és Szombathelyen is többek között. Míg a vidéki helyszíneket általában délelőttökként látogatta, délutánonként visszatért Budapestre. Pécsről visszatérve augusztus 17-én a Magyar Tudományos Akadémia budai Várban lévő épületében találkozott a tudomány és a kultúra képviselőivel, akiknek elmondta, hogy az ész és a hit ugyanazon igazságot keresi.

Augusztus 18-án, délután az apostoli nunciatúra épületében a zsidó hitközség vezetőivel folytatott eszmecserét, a következő napon pedig a Mátyás templomban pap- és szerzetesnövendékekkel együtt zsolozsmázott. Majd a Népstadionban sok ezer fiatal előtt beszélt: "Isten szeret benneteket, mert ő maga is fiatal! […] Legyetek állhatatos és bátor ifjú keresztények!" – jelentette ki.

A Magyarországon tartózkodó II. János Pál pápa fiatalokkal találkozott a Népstadionban

Másnap, augusztus 20-án, a Szentatya betegekkel találkozott a Szent István-bazilikában, azután pedig következett a látogatás fényfontja: a Hősök terén, 2-300 ezer (egyes becslések szerint félmillió) hívő jelenlétében celebrált szentmise. II. János Pál prédikációjában az éppen azokban a napokban zajló, Mihail Gorbacsov megbuktatását célzó keményvonalas kommunista puccskísérletre utalva kijelentette: "A Szovjetunióból érkező hírek hallatán egyre erőteljesebben imádkozom Istenhez, hogy azt a nagy országot ne érjék újabb tragédiák. Azt kérem az imában, hogy a közelmúlt éveinek erőfeszítései, amelyek arra irányultak, hogy egy egész társadalomnak visszaadják hangját és méltóságát, ne kerüljenek veszélybe".

A pápát köszönti a tömeg a Hősök terén 1991. augusztus 20-án (Kép: Népszabadság)

A pápa miséjére hatalmas tömeg gyűlt össze. Egyes becslések alapján több mint félmillió hívő jött el. Jelen voltak a külföldi országok nagykövetei, köztük a Szovjetunióé (!) is.

Akkoriban hajtottak végre egy államcsínyt Moszkvában Mihail Gorbacsov és a reformpolitikája ellen, így félő volt, hogy ismét a keményvonalas kommunisták szerzik meg a hatalmat, illetve veszélyben forgott a kelet-közép-európai országok nemrég visszanyert függetlensége is. Éppen ezért a katolikus egyházfő beszédében kitért az akkori helyzetre.

"A Szovjetunióból érkező hírek hallatán egyre erőteljesebben imádkozom Istenhez, hogy azt a nagy országot ne érjék újabb tragédiák. Azt kérem az imában, hogy a közelmúlt éveinek erőfeszítései, amelyek arra irányultak, hogy egy egész társadalomnak visszaadják hangját és méltóságát, ne kerüljenek veszélybe" – mondta II. János Pál.

Szavaira a szovjet nagykövet felállt, és elhagyta a Hősök terét.

II. János Pál beszédeiben megemlékezett a magyar népnek a kommunizmus megdöntésében játszott szerepéről - holott nem a magyar nép döntött sorsa felől, hanem a nagyhatalmak. Ezen kívül méltatta hazánk visszanyert függetlenségét - holott értelmes emberek, mint például Csurka István, már akkor világosan látták, hogy szó sincs semmiféle függetlenségről, hanem pusztán "a moszkvai húskampóról átakasztottak a New York-i húskampóra".

A szentmise után Péter utóda a budai Várban lévő prímási palotába ment, ahol a püspöki karral ebédelt. II. János Pál pápa 1991. augusztus 20-án hagyta el hazánkat, amellyel véget ért az első látogatása.

II. János Pál pápa 2005. április 2-án hunyt el. Szinte rögtön a halála után indítványozták szentté avatását, így előbb 2011. május 1-jén boldoggá avatta XVI. Benedek pápa, majd 2014. április 27-én, az Isteni irgalmasság vasárnapján (amely ünnepet maga rendelte el) avatta szentté Ferenc pápa.

A hazánkban is nagy népszerűségnek örvendő pápa első szobrát 2008-ban a XVII. kerületi Szent István téren állították fel. Babusa János alkotása már az idős szentatyát ábrázolja, és egy kisebb dombon áll, továbbá 2020 májusban avatták fel a Szent István-bazilika papi bejáratánál az egyházfő életnagyságú szobrát.

Fővárosi kultuszát erősítette, amikor 2011-ben a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a VIII. kerületi Köztársaság teret átnevezték II. János Pál pápa térnek.

A lengyel származású pápa úgy vonult be a történelembe, hogy többször is bocsánatot kért a Katolikus Egyház által a történelem folyamán elkövetett bűnökért, és számtalanszor állt ki az emberi jogok tiszteletben tartása és a béke védelméért, valamint szorgalmazta a vallások közötti párbeszédet is (ő volt az első pápa, aki bement egy mecsetbe). Felemelte a szavát a kommunizmus és a szocializmus embertelen elnyomása ellen, így hatással volt a szocialista tábor felbomlására és a közép- és kelet-európai rendszerváltozásokra.

II. János Pál pápa Budapestre látogat

1991. augusztus 16-20.

Ajánlott cikkek