A Duna budapesti szakasza


A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után. Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patak, a Breg és a Brigach összefolyásával Donaueschingennél, és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km, ezért az ország vízrajzának meghatározó alkotóeleme. A Duna a világ „legnemzetközibb” folyója; 10 országon halad át, vízgyűjtő területe pedig 7 további országot érint. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük négy jelenlegi főváros: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak.


AJÁNLÓ

A Duna nemzetközi hajózási útvonal. A torkolatától Brăilaig tengeri, onnan Ulmig folyami hajókkal járható. A Duna mellett mintegy hatvan mellékfolyója is hajózható. A dunai hajózás nemzetközi jogrendjét a Budapesten székelő Duna Bizottság alakítja, és az Európai Unió Duna-stratégiája is jelentős többek között a dunai hajózás újbóli felfejlesztését tartja egyik fő céljának.

A Duna egy nagy kék szalag Európa térképén. Hazánk fő folyója, Magyarország területe teljes egészében a vízgyűjtőjéhez tartozik. Magyarországi szakasza 417 km, ebből 142 km határfolyó Szlovákiával. Háromszáz mellékfolyója közül 30 hajózható. Legnagyobb mellékfolyója a Tisza.

Budapesten a Széchenyi lánchídnál 350 méter a Duna szélessége, a mélysége 3-10 méter között váltakozik. A mélységnek megfelelően a vízsebesség is növekszik, a sekélyebb helyeken csökken. Budapestnél az átlagos sebesség fél méter másodpercenként, de árvízkor a két és fél métert is elérheti. Medrében hol több, hol kevesebb víz folyik, azaz a víz szintje hol magasabb, hol alacsonyabb.


AJÁNLÓ

......
...
......
...
......
...


AJÁNLÓ

Történelem


A Duna szabályozása, 1870.
A téli kisvizek utáni olvadás és a tavaszi esők viszonylag kisebb áradást okoznak. Igazán nagy veszélyt csak a jégtorlaszok okozta "dugók" jelentenek. A május-június hónapokban megjelenő ún. zöldár azonban jóval nagyobb károkat okozhat a termésben, ezért fejlődött ki az ármentesítés, kezdődött el a védőművek építése a Duna mentén hamarabb, mint az Alföldön.
A rakpartok építése, 1870.
Budapest fejlődésének egyik fontos tényezője a Duna volt, amely egyúttal a várost fenyegető veszélyek legnagyobbikát is jelentette. Az 1838-as árvíz után rendszeresen napirendre került Pest-Buda folyamszabályozásának kérdése, ezért az elkövetkezendő évtizedek legnagyobb feladata a Duna partjának rendezése, valamint a két város árvízvédelmének megoldása lett.
......
...
......
...
......
...
......
...


AJÁNLÓ

Lágymányosi-öböl
A terület az 1800-as évek első felében a Duna egy szélesebb szakasza volt, ahol - a sekély sóderes meder miatt - gyakran torlódtak fel a jégtáblák, ezáltal eltorlaszolva a víz útját árvizeket okozva. Az 1838-as árvíz után kezdték átalakítani árvízvédelmi és folyószabályozási céllal.


AJÁNLÓ