A XIX. században megindult városiasodás következtében
Budapest az
Ördög-árok mentén is mindinkább terjeszkedni kezdett. A Budától
távolabbra eső területen idővel tágas, kertes, elegáns villákat
építettek a városból kivonuló polgárok, így a fokozatosan benépesedő
Hűvösvölgy Buda egyik legrangosabb városrésze lett. A népesség
szaporodásával a völgy úgy kezdett meg önálló életet élni úgy, hogy
közben megtartotta fővárosi kapcsolatait. A tömegközlekedés
fejlesztésekor ezért természetes volt, hogy Hűvösvölgyet is össze kell
kötni a belső területekkel.
A hűvösvölgyi villamos-vonalat 1896-ban kezdték el építeni, majd 1900. február 28-án adták át a
forgalomnak (a már jóval korábban megépített zugligeti vonalból a
Budagyöngyénél ágaztatták ki a 4,3 kilométer hosszú új vonalat a
Hűvösvölgybe). A vonal felsővezetékes, kettős vágányú pályának épült,
amellyel Hűvösvölgytől a
Nugyati pályaudvar érintésével egészen a Madách térig lehetett jutni. A vonal hűvösvölgyi végén
a hely rangjához illő - a környékbeli villák díszítő stílusjegyeinek visszaköszönő
-
végállomási épületet emeltek.
A végállomás 1900-ban (ekkor még nem bontották el a hegyoldalt)
A végállomás 1903 körül
A végállomást 1902-ben átalakították, hogy a pótkocsis szerelvényeket is fogadni
tudják, majd 1906-ban épült fel a ma is ismert támfal, hogy helyet szabadítsanak
fel a hegyből (az ide épített hurokvágány 1999-ig működött).
A járatszámok többször változtak, 1909-ig színes tárcsák különbőztették
meg egymástól a vonalakat, majd többek között a 39-es és a 41-es járt
erre, aszerint, hogy a hatalmas pesti belvárosi kört milyen irányban
haladta körbe a szerelvény. Azért volt közvetlen Belváros-hűvösvölgyi
járat, hogy az akkor még több, egymással versengő közlekedési vállalat konkurens
kocsijait lehetőleg ne vegyék igénybe az utasok.
Ekkoriban vasárnaponként hosszú kordonok között terelgették az utasokat,
mert olyan nagy volt az igény, hogy sokszor csak a negyedik-ötödik szerelvényre
fért fel az utolsónak odaálló. Így volt ez a hűvösvölgyi végállomáson is, pedig
az újpesti 55-ös vonalról is csoportosítottak át 6-10 szerelvényt, hogy
mindenkit elszállíthassanak.
A hűvösvölgyi vonalon számtalan más járat is közlekedett, de ezek egy
másik pesti végpontról csak egy darabig kísérték a 83-as villamost: a
mai Kelemen László utcáig (Hadapród utca) vagy a Szépilonáig, de a János
kórház előtti hurokvégállomásig is legalább egy-két másik járat
közlekedett.
"Hidegvölgy" egy 1910-es térképen
A végállomás 1915-ben, jelentősen megbővített épülettel
1915-től a vonalon közlekedett a 83-as villamos, de
már csak a Széll Kálmán tér melletti Várfok utcáig. 1941. június 16-ától
déli végállomása a Széll Kálmán tér lett, mivel a korábbi Várfok utcai
végállomást elbontották. De történt más is ebben az évben:
Magyarországon 1941-ben tértek át a jobboldali közlekedési rendre, ezért
a hűvösvölgyi végállomáson is akkor tették át az új indulási oldalra a
nagyméretű utasvárót. A villamos 1944 októberében még közlekedett, majd
Budapest ostroma miatt leállt.
1945. május 17-én indult újra korábbi útvonalán, de jelzését 1955. május
16-án 56-osra módosították (ekkor számozták át a budapesti villamosokat
a 70-es számtartomány alá, hogy megfelelő mennyiségű szám maradjon az
akkor rohamosan kiépülő trolibuszjáratoknak).
A 83-as villamos a Szilágyi Erzsébet fasornál
A hűvösvölgyi villamos-végállomás 1970-ben
Közel száz év elteltével a villamos végállomás, és a közelében kialakult
autóbusz átszállóhely, forgalma a környező területek további
népesedésével jelentősen megnőtt. A főváros vezetése felismerte, hogy a
két végállomás összevonásával az átszállás biztonságosabbá tehető, a
villamos- és autóbuszjáratokat össze lehet hangolni. 1996-ban határozat
született a megvalósításra. A cél az volt, hogy a közelben kiépülő
őrzött parkolóban hagyva a kocsit, villamossal vagy autóbusszal legyen
érdemes továbbutazni. Ezzel a város belső úthálózatának zsúfoltsága is
csökkenthető.
1999-ben a hűvösvölgyi hurokvégállomást és a felvételi épületet
elbontották és helyette új, összevont autóbusz-villamos végállomást
adtak át, korhű, teljes egészében az eredetiről mintázott épületben. Az
új fejvégállomáson a villamos és a buszok fel- és leszállóhelyei egymás
közelébe kerültek, így jelentősen csökkentek az átszállás korábbi
időszakra jellemző kényelmetlenségei. Ugyanebben az évben a
villamosmegállókat is felújították: a táblákat a Budapesti Közúti
Vaspálya Társaság egykori tábláit utánzó jelzőoszlopokra cserélték, és
több helyütt is archaizáló váróépületeket emeltek.
A Nemzetközi Tömegközlekedési Szövetség (UITP.org) 2002-ben
pályázatot írt ki olyan megvalósult tömegközlekedési létesítményekre,
amelyek jó példaként inspirálhatják a tömegközlekedési rendszerek
üzemeltetőit és hozzájárulhatnak a régiók fejlődéséhez. A BKV a
Hűvösvölgyi végállomást nyújtotta be pályázatként. Az
eredményhirdetésről kiadott dokumentum a legjobb hat közé sorolta a
magyar pályázatot, amellyel a zsűri a világ egyik legszínvonalasabb
létesítményének ítélte. A Hűvösvölgyi végállomást olyan jelentős
fejlesztések mellett díjazták, mint a nyertes madridi buszvégállomás, a
barcelonai jegyrendszer, a karlsruhei könnyűvasút és a kaliforniai helyi
érdekű vasúti rendszer. A díj ünnepélyes átadására 2002. május 22.-én
került sor Londonban.
2007-2008-ban az 56-os villamos a Szabadság híd lezárása idején a 47-es
villamost helyettesítette, ezért a jelenlegi útvonalán, Budafok,
Városház térig járt. Ezzel egyidejűleg a Moszkva (ma
Széll Kálmán) téren megszűnt a
korábbi hurokvégállomás forgalma. 2008 decemberében a közlekedés
megszűnt a vonalon, helyette délen a visszatérő 47-es villamos, a
Hűvösvölgy és Moszkva tér közötti szakaszán pedig a
Móricz Zsigmond
körtértől induló meghosszabbított 61-es villamos vette át szerepét.
A 2015-ben Milánóban megrendezett UITP-világkongresszuson a "The Global
Public Transport Awards” díj "Legjobb Közösségi Közlekedési Stratégia”
kategóriában 200 pályázat közül a 6 döntős közé választották és
elismerésben részesítették Budapest első fenntartható városi mobilitási
tervét, a Balázs Mór-tervet.
A budai fonódó villamoshálózat részeként 2016. január 18-ától régi-új
járatként visszatért az 56-os villamos a
Szabadság híd lezárása idején
közlekedő formájában, a Budafok, Városház tér és a Hűvösvölgy között,
hétköznaponként csúcsidőszakban.
Képek
Hamarosan!