Hajóbaleset a Dunán

2019. május 29.

Forrás: Wikipédia 2021.

Több tucat halálos áldozata van annak a hajóbalesetnek, amely május 29-én este történt Budapesten, a Margit híd közelében. A hajón 35 ember utazott, a kétfős magyar személyzet mellett dél-koreai utasok voltak a fedélzeten. A hajó egy ütközés következtében, másodpercek alatt süllyedt el. A rendőrség este 21 óra 15 perckor kapott bejelentést arról, hogy egy hajó elsüllyedt a Parlament előtt, mint később kiderült, ütközés miatt.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2019. május 29-én 21:14-kor kapott bejelentést arról, hogy a Dunán felborult és elsüllyedt egy turistákat szállító sétahajó, a Kossuth Lajos tér közelében. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint a baleset időpontjában a Duna vízhozama a normális mennyiség duplája, másodpercenként 4000-4500 köbméter volt. Hajózási szempontból azonban nem volt extrém az időjárás, a vízügyi hatóság nem rendelt el zárlatot. Nem volt köd, a látási viszonyok sem voltak rosszak. Tóth Mihály, a hajót üzemeltető Panoráma-Deck Hajózási Kft. szóvivője másnap még azt nyilatkozta, hogy feltételezése szerint az utasok közül a legtöbben a hajók belsejébe mentek a szakadó eső miatt, azonban a baleset egyik túlélője 31-én elmondta, hogy emlékezete szerint talán 20-an tartózkodtak a kabinon kívül.

Mint később kiderült a Panoráma-Deck Hajózási Kft. által rendezvényhajóként üzemeltetett, 60 ember befogadására képes, 27 méter hosszú, 150 lóerős motorral felszerelt, Hableány nevet viselő hajón 35-en tartózkodtak, egy dél-koreai turistacsoport 33 tagja és a kétfős magyar személyzet. Az utat szervező Very Good Tour Co., Ltd. nevű dél-koreai utazási iroda információi alapján a dél-koreai csoportban 30 turista volt, két idegenvezető és egy fotós. A legtöbben a családjukkal utaztak, a legfiatalabb utas 6 éves volt, a legidősebb 71 éves. A katasztrófa idején kilencfős hajózó személyzet szolgált a Viking Sigyn szállodahajón, a kapitány, az első tiszt, a fedélzetmester, a gépész és a matrózok.

A szerencsétlenség másnapjára több videófelvétel is előkerült, amelyeken láthatóak a balesetet közvetlenül megelőző pillanatok. Ezek azt tanúsítják, hogy az eset idején igen sűrű volt a hajók forgalma a Margit híd alatti Duna-szakaszon, mindkét hajó egymáshoz közel hegymenetben haladt, közelebb a pesti Duna-parthoz, ütközésük pedig előzés közben, a szobrokkal díszített mederpillérek között, a hídpálya alatt történt.

A baleset előtti pillanatokban a két hajó közül a 6 km/h sebességgel haladó Hableány járt előrébb, a hajózási szabályzat szerint[m 3] az egymást előző hajók nem változtathatják meg sem sebességüket sem menetirányukat, ha ezzel az összeütközés veszélyét idéznék elő. Az eseményt rögzítő ipari kamerák felvételei és a katasztrófa minden részletét vizsgáló rendőrségi vizsgálat alapján valószínűsítik, hogy a maximálisan 28 km/h sebességre képes, ezertonnás Viking Sigyn 13-14 kilométer/órás sebességgel utolérve a negyventonnás Hableányt, a tatjának ütközött, megperdítette a jóval kisebb méretű hajót majd maga alá gyűrve tovább görgette a víz alatt.

Van olyan feltételezés is, hogy nem maga a sebességkülönbség okozta az ütközést, hanem amikor a Viking Sigyn orra a Hableány fara mellé ért, akkor a hajók közötti kis távolság és az erős áramlás miatt Bernoulli törvénye szerint a nagyobb hajó magához „szippantotta” a kisebbiket. A Hableány az oldalára fordult és hét másodperc alatt elsüllyedt.

A Személyhajósok Szövetsége 2019. június 1-én közzétett videófelvételén közvetlen közelről elemezhető a hajók poziciója a baleset pillanatában és az azt követő percek is.[24] Az is kiderült, hogy az ütközés 21:05 körüli időpontban történt, ennek ellenére a rendőrség tevékenységirányítási központjába a legelső bejelentés csak 21:15 körül érkezett meg az eseményről.

A baleset időpontjában szolgálatot teljesítő Tolnay Zoltán hajóskapitány szerint egyik hajózási rádiócsatornán sem jeleztek veszélyhelyzetet. Elsőként a MAHART–PassNave "Budapest” nevű rendezvényhajója vette észre, hogy baleset történt, onnan hangzott fel először az "Ember a vízben!” figyelmeztetés is. A mentésben részt vevő vízimentők és a környéken állomásozó hajók rádiókapcsolaton keresztül kommunikáltak egymással.

21:15-kor egy polgári bejelentést követően az Országos Mentőszolgálat 14 mentőegységet irányított a helyszínre, a Dunai Vízirendészeti Kapitányság első hajója 21:29 perckor érkezett a helyszínre. A Margit híd és az Erzsébet híd közötti szakaszra hajózási zárlatot rendeltek el. A mentést jelentősen nehezítette az időközben beállt sötétség, az esős, hideg idő és a magas (a balesetkor 501 centiméteres) vízállású Duna erős, 9–11 km/h sebességű erős sodrása. A baleset idején a Duna 10–12 fokos volt.

Éjfél előtt a folyó teljes, Budapest alatti szakaszára kiterjesztették a mentést. A helyszín közelében kimentett emberek közül hét főt könnyebb sérülésekkel, kihűlési tünetekkel szállítottak kórházba, a halottak száma az első jelentések szerint három volt, a május 30-án kevéssel 0 óra után, a pesti alsó rakparton megtartott sajtótájékoztatón ezt a számot már hétre emelték, míg eltűntként a mentésnek ebben a szakaszában 16 főt tartottak számon. A mentésbe vidéki mentőegységek, tűzoltók, a honvédség szakemberei és nagyszámú búvár is bekapcsolódott.

A hatóságok másnap reggelre azonosították az elsüllyedt roncs megtalálási helyét a Duna mélyén, ahonnan azonban előreláthatólag több fázisban lehet csak kiemelni azt. Mun Dzsein, Dél-Korea elnöke a történtek miatt kormányzati szintű operatív csoport felállítását rendelte el a bajba jutottak és családjuk megsegítésére. A szöuli külügyminisztérium szóvivője egyben bejelentette, hogy Kang Kjonghva külügyminiszter asszony személyesen is Budapestre utazik.

Másnap, május 30-án a késő délutáni - kora esti órákban a Rendőrség közreadta azon helyszínek listáját, ahol az addig előkerült hét halálos áldozat holttestére rátaláltak. Ezek szerint a szerencsétlenség helyszínéhez legközelebb a Várkert Bazár közelében találtak egy elhunytra, akit 22.35-kor emeltek ki a vízből, de időrendi sorrendben ennél lényegesen korábban is találtak már elsodort utasokat, akiket végül újraélesztési kísérletekkel sem sikerült megmenteni. Egy főt 22.00-kor találtak a Petőfi tér közelében, egy másikat 22:15-kor a Nemzeti Színháztól nem messze, 22.20-kor pedig a Rákóczi híd előtt is kiemeltek egy szerencsétlenül járt embert a Duna vizéből. További egy halottat emeltek ki 23:27 körül a budafoki, belvárostól délre eső Duna-szakaszon, majd még éjfél előtt, 23:54-kor további két elhunytat is találtak, az előbbi feltalálási helyszínnél kissé feljebb, a Ráckevei-Duna felső torkolatánál lévő Kvassay-zsilip közelében.

Május 30-án a helyszínre érkezett a Táncsics Mihály névre hallgató fixgémes úszódaru. A szerkezetnek azonban végül nem vették hasznát, egy szakember szerint ugyanis az úszómű évek óta üzemen kívül van, és egyébként is alkalmatlan a roncs kiemelésére.

Május 31-én Szijjártó Péter külügyminiszter megtett bejelentése szerint Pintér Sándor belügyminiszter a Terrorelhárítási Központ főigazgatóját, Hajdu Jánost jelölte ki a mentési, felderítési műveletek irányítására. A késő esti órákban a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata közreadta az elsüllyedt hajóról készített első szonárképet, amely alapján arra következtettek, hogy a Hableány az oldalán fekszik oly módon, hogy a legmagasabban lévő pontja is mintegy két méterrel került a vízfelszín alá, a legmélyebben fekvő pontja pedig nagyjából 7,5 méterre került a vízfelszíntől. A műszert az osztrák terrorelhárítás (Cobra-különítmény) munkatársai biztosították, ezzel tudták megállapítani a hajó pontosabb helyét.

A szomszédos ország különítménye elsőként küldött szakembereket, majd ezt követően a speciális szonártechnikát is saját helikopterükkel, 24 órán belül a helyszínre juttatták. A dél-koreai delegáció 54 fővel érkezett Budapestre, közöttük 27 speciálisan kiképzett búvárral.

A cseh szolgálat négy speciálisan képzett búvárt küldött és víz alatti drónokat ajánlott fel. Egy norvég szonár képe, amely az addigi legrészletesebb volt, június 3-án került nyilvánosságra. E szerint a roncs legmélyebb pontja 9 méter mélyen fekszik. Ez és a GPS-koordináták alapján határozták meg a lehetséges merülési pontokat. Két irányt dolgoztak ki a műveletek elvégzésére: vagy víz alatt marad a hajó és csak a holttesteket hozzák fel, vagy a holttestekkel együtt a hajótestet is kiemelik.

Június 3-ától kezdődően naponta több felderítőmerülést végeztek a szakemberek, de csak a búvárok életének veszélyeztetése nélkül. A hajó kiemelését csak akkor tudják megkezdeni, ha a vízszint apad és a Clark Ádám nevű úszódarut a helyszínre tudják úsztatni.

A június 3-i felderítő merülések során délelőtt a magyar szakemberek egy holttestet találtak a folyómederben, amelynek megjelölése után tovább folytatták tevékenységüket, a roncs állapotának felmérését. A délutáni merülés során két dél-koreai búvár is lemerült, ők hozták felszínre a testet.

E közben délelőtt Hartánál, a Duna Bács-Kiskun megyei szakaszán is találtak egy holttestet, aki a Hableány egyik utasa volt.

Június 4-én újabb holttestet hoztak fel, akit reggel a hajóroncs ablakában fedezték fel, délután pedig Kulcsnál, illetve az adonyi kompkikötőnél emeltek ki a Dunából és azonosítottak egy-egy áldozatot.

Június 5-én a kora reggeli órákban a műszaki mentésért felelős nemzetközi csapat egyik magyar búvára talált rá egy újabb holttestre a hajó egyik nyílászárójánál, miközben a hajóroncs műszaki állapotát mérte fel, lehetséges rögzítőpontokat keresve a későbbi kiemeléshez. Ezzel egy időben indult és kora délután meg is érkezett az újpesti vasúti hídhoz a Clark Ádám úszódaru, de a folyó magas vízszintje miatt várakozásra kényszerült, meg kellett várnia a 420 centiméterre apadást a biztonságos továbbhaladás érdekében. Ez idő alatt tovább folyt annak felderítése, hogy milyen állapotban van a víz alá süllyedt hajó és hol lehet behúzni alá köteleket, hogy a legbiztonságosabb módon hozzák felszínre. Ha sikerül sok ponton rögzíteni, optimális esetben 20–30 perc alatt lehet kiemelni. Délután a Margit hídnál és Ercsinél is kiemeltek egy-egy testet, akiket az esti órákra, illetve még éjjel, a Szabadság hídnál talált újabb holttestet, másnap délutánra azonosítottak.

Június 6-án a Duna vízállása a reggel 8 órás adat szerint 458 centiméter volt. A korábbi apadáshoz mérten – aminek köszönhetően a Clark Ádám úszódaru behajózhatott Budapest határába – a vízszint a folyó vízgyűjtő területeiről a hirtelen meleg miatt megindult olvadékvíztől újra emelkedésnek indult, az Országos Vízügyi Főigazgatóság ekkori előrejelzései szerint várhatóan másnap délelőttig még 5–10 centit nő.

Közben a búvárok, közlekedési szakemberek, hajómérnökök és további szakemberek megállapították a kiemelési pontokat, befűzték a hevedereket az emeléshez, valamint rögzítették a roncsot egy csörlő segítségével, hogy ne tudjon mozogni a mederben, és befedték az ablakokat.

Fontos feladat volt, hogy az áramlás és a hajónak a baleset következtében bekövetkezett, de a látási viszonyok miatt nem ismert esetleges állapotváltozása miatt a kiemeléskor ne roppanjon meg és törjön ketté a hajótest. A nehéz munka a körülmények miatt mind lelkileg, mind fizikailag komoly nyomást helyezett a búvárokra.

Az azonosítások helyszíne a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Orvostani Intézet, ahol az orvosszakértők különleges ismertető jegyeket keresnek, majd az azonosítást a rendőrök végzik ujjlenyomatok, DNS-maradványok és fogászati vizsgálat segítségével. A koreai csapat elsősorban a DNS és ujjlenyomat alapján történő azonosításban segített. A dél-koreai Interpol vezetője elmondta, minden dél-koreai állampolgár ujjlenyomata a nemzeti rendszerükbe kerül, amikor megkapja személyigazolványát.

Délelőtt a Rákóczi híd környékén, délután Érd térségében, este pedig a Bálnánál emeltek ki testeket. Mindannyian a baleset áldozatai. Legutóbbi a hajó magyar legénységének tagja.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság kezdeményezte a szlovák vízügyi szerveknél, hogy a hidrológiai előrejelzések függvényében egy megbeszélt időpontban négy órán keresztül másodpercenként ezer köbméter vizet tartsanak vissza. Ettől a Duna magyarországi szakaszán az apadás átmeneti felgyorsulását várták, amellyel a Clark Ádám úszódaru hamarabb közelíthetné meg a hajóbaleset helyszínét, és megkezdhetné a hajóroncs kiemelését.

Június 7-én Prohászka Richárd, a BRFK Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője sajtótájékoztatóján elmondta, hogy 200 kilométeren intézkedik a rendőrség, hat hajó 2–2 fővel járőrözik Budapesten, ezen kívül a déli Duna-szakaszon még 9 hajót állítottak szolgálatba. A keresés során társszervekkel dolgoznak együtt, modern szonár, távcső és éjjellátó is segíti a kutatómunkát, illetve tetemkereső kutyákat is bevetettek, amik addig 3 holttestet találtak, továbbá lakossági bejelentés is történt. Az előző nap megtalált magyar áldozat azonosítása is megtörtént, a hajó matróza volt.

A magasabb (biztonságos 420 helyett 466 centiméteres) vízállás ellenére, két nappal a kiemelés tervezett dátuma előtt a Clark Ádám úszódaru három óra előtt néhány perccel mégis átjutott a Margit híd alatt is, mert nem akarták megkockáztatni, hogy az emelkedő vízszint miatt nem áll rendelkezésre. A manőverezésben a Szent Flórián hajó segítette a szűk területen nehezen irányítható pontonhajót. Közben tovább folytatták a Hableány kiemelésének előkészítését, hiszen ekkor még többek között a hajó sodrás felőli oldalához sem tudtak eljutni a búvárok.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) javaslatára a légi közlekedésért felelős hatóság vezetője a Duna érintett szakaszán (amely Budapesten, az Árpád hídtól északra 1 km-re kezdődik és délen egészen Paksig tart, valamint a Dunától keletre és nyugatra változó szélességben átlagosan 2–2 km) a légtér korlátozását rendelte el 2019. június 3-tól 2019. június 16-án éjfélig.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökeinek számítása alapján négy drótkötél-hevederrel – egyet a hajó elején, kettőt középen a gépház alatt, ahol a legnagyobb a veszélye annak, hogy a hajó kettétörik, egyet pedig a tat alatt vezetnek át – támasztják alá és húzzák föl a Hableányt, a daru segítségével.

A Clark Ádám úszódaru megérkezésével már minden szükséges eszköz a helyszínen rendelkezésre állt a balesetet szenvedett hajó kiemeléséhez, leszámítva a kötelet, amellyel a hajó alatt átvezetett hevedereket a daruhoz rögzíthetik. Ezek gyártása ekkor még folyamatban volt.

Június 8-án délután a Duna százhalombattai szakaszán találtak rá és másnapra azonosították a hajóbaleset egyik utasának holttestét. E napon bekapcsolódott a keresésbe és szolgálatba állt egy németországi kutyás csapat is – víz alatti áldozatkereső állatokból ugyanis nagyon kevés van a világon.

A Dunán az apadás 9-én még lassú volt, 10-ére pedig már felgyorsult, az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatója szerint ezután Budapestnél folyamatos, a korábban jelzettnél némileg intenzívebb vízszint csökkenés valószínűsíthető.

Eközben folyatódtak a hajóroncs meder fenekéről történő felhozatalának munkálatai a Dunán: négy bekötési ponton az úgynevezett befűző köteleket vezették át, és az egyik oldalon a kiemelésben résztvevő bárkához rögzítették. A kötelek másik végét egy másik bárkához erősítették, majd az is elfoglalta a helyét. Ezután az előbbiek segítségével az emelőhevederek – melyek mindegyike 6 darab sodronykötélből áll – behúzása és átfűzése, majd igazítása és stabilizálása a következő feladat (ami az ellenőrzéseket leszámítva felszínről zajlik). Ezek végeztével az úgynevezett seklik (u-alakú emelőtechnikai szerkezetek) elhelyezését követően újabb ellenőrzések és számítások után tűzhető ki a hajó pozícióba helyezése és vízfelszínre hozatala.

A hétvégi előrejelzések szerint legkorábban pünkösd után, június 11-én kedden kerülhet sor a – hordalékkal és a vízzel együtt körülbelül 60 tonna súlyú – Hableány kiemelésére. Ez fél - egy óra alatt megtörténhet. Ha már minden ablak a felszínen lesz, a segédhajókról megkezdik a víz kiszivattyúzását. Ez egy hosszabb, elhúzódó folyamat. Ekkor tudják majd eldönteni, milyen módon szállítják el a hajót.

Június 10-én délután öt órára a négy emelő heveder a hajó alatt volt, és megtörtént az ellenőrzésük. Így ezután a Clark Ádám úszódaru megkezdte a pozicionálást oda, ahonnan végrehajtja az elsüllyedt hajó kiemelését. Rögzítése, valamint a teljes úszómű összeigazítása a Duna erős sodrása miatt nehéz folyamat. Ezután akaszthatják a hevederekkel összekötött kötélrendszert a Clark Ádám csigájára, amit újabb ellenőrzések és számítások követnek – de garantálni nem lehet, hogy a hajótesttel nem történik-e mégis valami. Az emelés első fontos és egyben kritikus emelési pontja a hajó elszakadása volt az aljzattól. Ezután víz felszínén először a roncsolt kapitányi híd jelent meg – ez volt a második megállítási fázis, aminél a Fővárosi Tűzoltóság búvárai megvizsgálták, rekedhettek-e bent áldozatok. A következő emelési szakaszban a napozófedélzet maradványainak szintje jelent meg, amelyet szintén átvizsgáltak.

Az utolsó ciklusban már egy folyamatos emelést terveztek a szakemberek, amivel a hajót egy bárkára helyezik és ott rögzítik, hogy később a rendőrség kivizsgálás céljából elszállíthassa a roncsot. A sajtó munkatársai regisztrációt követően dokumentálhatták a folyamatot. A TEK felhívta a figyelmet arra, hogy bár befolyásolni nem tudják, de kérnek mindenkit a kegyeleti szempontok maximális figyelembe vételével járjon el.

Június 11-én hat órakor megkezdődött a Hableány személyszállító roncsának a kiemelése a Dunából. Reggel fél 9-ig négy holttestet találtak meg. Elsőként a kapitányi hídról, valószínűleg a hajó kapitányát emelték ki. Később megtalálták a hajón utazó kislányt is – hivatalosan nem megerősített hír alapján – az édesanyjával, akiknek, miután kiemelték őket a vízből, tisztelegtek a mentőegységek.

A Clark Ádám úszódaruval kiemelt Hableány roncsa az uszály fölött 2019. június 11-én (kép: Vauia Rex)

A hajótestben, már a kiszivattyúzás után, mintegy 80 centiméter magas iszapban keresték az áldozatokat a katasztrófavédelem búvárai. A kutatást nehezítette a hajóban felborult bútorzat, a székek és asztalok elhelyezkedése is. A búvárok biztonságának érdekében ezért a munkát meg kellett szakítani, de az iszapból előkerülhetnek még holttestek.

Nézelődő tömeg a Hableány kiemelése közben (kép: xpatloop.com / Mónus Márton)

A Hableányt a kimentési műveletek után, a Botond nevű tolóhajó segítségével egy uszályon délután Csepelre vontatták, ahol a mentés során megkezdett rendőrségi szemle tovább folytatódik. Az ekkor még továbbra is keresett négy utas megtalálására a belügyminiszter kérésére a rendőrség megduplázta az eltűntek kutatásban részt vevő rendőri erők létszámát.

Június 12-én késő délután a Dunai Vízirendészeti kapitányság munkatársai a Duna Bölcske és Madocsa közötti szakaszán emelték ki a baleset egyik áldozatát. E napon befejeződött a hajó szemléje, amelyben további holttesteket nem találtak.

Június 22-én újabb holttestet találtak a Dunában, Csepelnél. A test azonban olyannyira rossz állapotban volt, hogy a rendőrség csak 2019. június 28-án tudta bejelenteni, hogy azonosították a Hableány egyik utasaként. A kutatásban résztvevők a Duna Margit hídi szakaszától a déli országhatárig továbbra is kerestek még két dél-koreai utast.

Július 5-én az áldozatok keresésében részt vevő gyalogos járőrök Makád térségében a Dunában, hordalékon fennakadva találtak rá egy áldozatra, akit másnapra azonosítottak.

A Yohnap koreai hírügynökség július 29-i közlése szerint a koreai mentőalakulatok befejezték a kutatást az utolsó eltűnt személy után. A magyar hatóságok augusztus 19-ig folytatják a keresést.

Nyomozás a felelősök után

Az esetet követően a rendőrség büntetőeljárás keretében kezdte meg a történtek körülményeinek kivizsgálását, vízi közlekedés veszélyeztetése bűncselekmény halálos tömegszerencsétlenséget okozó alakzatának gyanújával, akkor még ismeretlen tettes ellen. Az eljárásba a hatóságok szakértőket is bevontak.

A Hableányt az újpesti hadikikötőben őrzik, ahol a szakértők azt is vizsgálják, hogy a roncs melyik sérülése mikor keletkezett, az ütközéskor, vagy akkor, amikor a szállodahajó maga alá gyűrve a hajótestet, a roncsot megforgatta a víz alatt.

Nagyjából 24 órával a szerencsétlenséget követően a rendőrség bejelentette, hogy a beszerzett személyi és tárgyi bizonyítékok alapján a szállodahajó ukrán kapitányára, Jurij Csaplinszkij odesszai lakosra vonatkozóan felmerült a személyre szóló megalapozott gyanú, ezért gyanúsítottként hallgatták ki, majd azt követően őrizetbe vették és kezdeményezték előzetes letartóztatását, amit az eljáró Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség indítványozott is az illetékes bíróságon, mert álláspontjuk szerint a terhelt jelenléte csak így biztosítható az eljárásban.

Az ukrán kapitány a kihallgatását követően panasszal élt a gyanúsítás ellen, az őrizetbe vétele ellen viszont nem emelt szót. Tagadta, hogy szabályt szegett volna vagy bűncselekményt követett volna el; jogi képviselőinek egyike, M. Tóth Balázs azt is közölte a sajtóval, hogy a férfi 44 éve hajóvezető, és sosem volt még balesete.

A Fővárosi Törvényszék nyomozási bírája június 1-jén, első fokon úgy határozott, hogy az ügyészségi indítványnak helyt adva elrendeli az ukrán kapitány előzetes letartóztatását, de azzal a kitétellel, hogy a gyanúsított 15 millió forint óvadék letétele esetén, Budapest területén bűnügyi felügyelet alá kerülhet, nyomkövető eszköz alkalmazása mellett. A végzés még nem volt jogerős, mert az óvadék lehetőségének megállapítása ellen az ügyészség fellebbezést jelentett be.

A hatóságoknak a baleset időpontjától számított 72 órán belül mind a hét, addig előkerült holttestet sikerült azonosítaniuk, részben a dél-koreai társszervek közreműködésével, az elhunytakról levett ujj- és tenyérlenyomatok felhasználásával, részben az időközben Magyarországra érkezett hozzátartozók bevonásával, fényképes felismertetés útján. A későbbiekben, amennyiben ezek már nem voltak alkalmazhatóak, DNS-mintázat, illetve fogazat alapján identifikáltak.

Polt Péter legfőbb ügyész június 3-án, a történtek kiemelkedő tárgyi súlyára és a nemzetközi összefüggésekre tekintettel kiemelt üggyé nyilvánította; a nyomozást az eljárásnak ebben a szakában a Budapesti Rendőr-főkapitányság Rendészeti Szervek Közlekedésrendészeti Főosztálya folytatja, a nyomozás irányításával kapcsolatos ügyészi jogköröket pedig a közlekedési bűncselekményekkel is foglalkozó VI. és VII. kerületi ügyészség teljesíti.

A Fővárosi Főügyészség az Eurojust magyar nemzeti tagján keresztül hivatalosan is értesült arról, hogy áprilisban az ukrán kapitány az őt foglalkoztató vállalat egy másik szállodahajóját, a Viking Idun-t vezette Hollandiában, amikor nekiütközött egy olajszállító tartályhajónak. A magyar nyomozók információi szerint Hollandiában is meggyanúsították a férfit, de nem zárták börtönbe, így mégis tovább dolgozhatott.

Az ügyészség június 6-ai sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra is, hogy a kapitány a baleset után adatokat törölt a telefonjáról és továbbra is ártatlannak vallja magát. A kiszabott 15 millió forintos óvadék ellen az ügyészség fellebbezett, így a férfi egyelőre őrizetben maradt. Később a másodfokú bíróság szigorításokkal helybenhagyta az elsőfokú bíróság határozatát, így a 15 millió forintos óvadék ellenében szabadlábon védekezhet tovább a Viking Sigyn szállodahajó ukrán kapitánya, nyomkövetőt kell viselnie és nem hagyhatja el Budapest területét, illetve az előírás az, hogy a kapitánynak hetente kétszer személyesen jelentkeznie kell a nyomozóhatóságnál.

A Viking Cruises hajózási vállalat szóvivője június 6-án a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy Jurij Csaplinszkij az Antwerpenből Gentbe tartó Viking Idun hajón, annak balesete idején nem kapitányként szolgált, hanem egy másik kapitány parancsnoksága alatt állt, további részleteket azonban a folyamatban levő nyomozások miatt nem árult el. Korábban valóban Csaplinszkij volt a Viking Idun parancsnoka, de a baleset idején másodkapitányként szolgált. A Fővárosi Főügyészség sajtómegkeresésre annyit közölt, hogy "[a] magyarországi ügy gyanúsítottja másodkapitány volt a hollandiai balesetben részes egyik hajón, őt Hollandiában gyanúsítottként hallgatták ki. Annak megállapítása, hogy ott ki vezette a hajót, a holland nyomozás tárgya”.

Június 8-án a Budapesti Rendőr-főkapitányság kiadott egy sajtóanyagot. Ebben többek között szerepel az is, hogy a mentéssel párhuzamosan a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozói megszondáztatták a balesetben részes szállodahajó hajóvezetőjét, meghallgatták a szállodahajó személyzetét és minden utasát. A rendőrök a vízi balesettel összefüggésben 230 személyt kérdeztek ki, további 66 főt tanúként, egy főt pedig gyanúsítottként hallgattak ki. A 15 kihallgató helyiségben, 124 órában – a magyarul nem beszélő tanúk és a gyanúsított esetében hat tolmács közreműködésével – történt kihallgatások jegyzőkönyveinek leirata meghaladja az ötszáz, az ügy teljes iratanyaga pedig az ezer oldalt. Egyebek mellett lefoglalták a hajóvezető telekommunikációs eszközeit, a szállodahajó szerverét, a radarképernyő és a teljes rádióforgalmazás adatállományát rögzítő adathordozókat és valamennyi AIS adatot.

A BRFK-n felállított különleges nyomozócsoport tagjai folyamatosan elemzik a különböző adatbázisokból származó több tízezer adatot, 16 térfigyelő kamera lefoglalt felvételeit, illetve a rendőrség felhívására az állampolgároktól származó, a rendőrségnek átadott videó- és kamerafelvételeket. A balesetben részes szállodahajón igazságügyi hajózási, nautikai szakértő bevonásával a rendőrség szemlét tartott, kamerafelvételeket foglalt le és 4896 darab digitális fényképfelvételt készített; lefoglalta a szállodahajón fellelhető valamennyi hajózási és informatikai rendszer adatállományát is. A közlekedési, a bűnügyi, valamint a rendkívüli haláleseti vizsgálókból, bűnügyi helyszínelőkből, és bűnügyi elemző-értékelőkből álló, átlagosan 12 év szakmai tapasztalattal rendelkező 60 fős nyomozócsoport a hajóbaleset óta pihenőidejét leszűkítve 6180 munkaórát teljesített, továbbá felvették a kapcsolatot a Duna menti tagállamok valamennyi társhatóságával, valamint a holland rendőrséggel.

Június 10-én a BRFK nyomozócsoportja a délutáni órákban Visegrádon a büntetőeljárásról szóló törvény szabályai szerint újabb szemlét tartott, további bizonyítékok beszerzése és a történeti tényállás teljes körű tisztázása érdekében, a menetrend szerint Magyarországra érkezett Viking Sigyn kabinos szállodahajón.

Június 11-én a Hableány rendőrségi szemléje már a kiemelési művelettel egy időben megkezdődött, mivel az e közbeni változásokat is rögzíteniük kellett. Ezután a hajót a Csepeli Szabadkikötőbe szállították, ahol a rendőrség már napokkal korábban kialakított a hajó számára egy speciális helyszínt. Itt tovább folytatódik a rendőrségi szemle: hajózási, nautikai és műszaki vizsgálat veszi kezdetét az ügyészség képviselőinek jelenlétében. Többek között azt próbálják kideríteni, hogy a Hableány különböző sérüléseit a folyómederhez ütközés vagy a Viking Sigyn szállodahajó okozta-e.

E napon egy cikk jelent meg a baleset előzményeiről, a dunai hajózás problémáiról az amerikai The New York Times című lapban, mint írták: két tanulmányban is figyelmeztették már a városvezetést a tarthatatlan folyami közlekedési helyzetre.

Június 13-án az MV Viking Sigyn nevű svájci folyami szállodahajó ukrán állampolgárságú kapitánya, ügyvédjén keresztül azt üzente a közvéleménynek, hogy "nem vétett olyan szakmai szabályt, amellyel összefüggésben ez a borzalmas esemény összeállt”.

Június 18-ig a rendőrségi nyomozati munka során mintegy 5000 oldalnyi iratanyag keletkezett, 16 térfigyelő kamera anyagát elemezte a rendőrség, a Vikingről lefoglalt hajózási és informatikai adatokkal együtt. A rendőrség kategorikusan kijelentette, hogy az ügyben gyanúsítottá vált kapitány a hajóbaleset időpontjában nem volt ittas és nem állt kábítószer hatása alatt sem.

Június 20-án a Magyar Nemzet című napilap olyan új nyomozati fejleményről tudósított, hogy cserbenhagyás és elsősegélynyújtás elmulasztása miatt is vizsgálódik a magyar rendőrség. Új fejleményként arról is beszámolt a lap, hogy a szállodahajó utasainak tanúvallomásai alapján a kapitány nem észlelte az ütközést, mert a baleset pillanatában éppen szelfi fotót készített a mobiltelefonjával a Viking Sigyn utasainak egyikével. A bekövetkezett ütközés után a kapitány másoktól kérdezgette, hogy mi történt.

Több videófelvétel, köztük egy a Sigyn orrában utasok által rögzített alapján az előbbieket követően, Dr. Sógor Zsolt elmondása szerint látszik, ahogy a szállodahajó 50 méteren belül megállt, aztán a sodrással hátrált, majd a motort bekapcsolva 800 métert előrement és kikötött. A feketedobozon rögzített hangfelvétel perdöntő bizonyítéka lehet annak, hogy kikapcsolták a radar vészjelző hangját, pedig annak sötétben, esőben különösen nagy hajóforgalomban indokolt lett volna a használata, ahogyan egy kormányos matróz jelenléte is. Előbbire magyarázat lehet, hogy a forgalmas szakaszon legalább 15-20 másik hajót is bejelzett volna. A műszaki szemlén kiderült az is, hogy a Viking mozgatható kapitányi hídját egy méterrel alacsonyabbra engedték a maximális magasságnál, amit az áradó Duna vízállása sem indokolt, így június 2-áig még tisztázatlan volt ennek oka. Bár számított volna a beláthatóságnál, szakember szerint ezzel együtt is nagyon nagy a hasonló szállodahajók holttere.

Június 28-án Polt Péter legfőbb ügyész egy jogorvoslati indítványt terjesztett fel a Kúria felé, mely a dunai hajóbaleset ügyében a letartóztatás kapcsán hozott bírósági határozatok ellen vet fel aggályokat. Az indítványban a legfőbb ügyész kifejtette, hogy a terhelt személy jelenléte az eljárási cselekményeken kizárólag a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazásával garantálható, mivel a gyanúsított magyarországi lakó- illetve tartózkodási hellyel nem rendelkezik, munkájából adódóan a tartózkodási helye gyakran változik és Európában jelentős helyismerettel rendelkezik. Felvetette emellett a megalapozott gyanú tárgyát képező cselekmény tárgyi súlyát, illetve hivatkozott arra, hogy a hajóskapitány adatokat törölt a telefonjáról, ezáltal újabb letartóztatási ok állapítható meg, nevezetesen az, hogy a gyanúsított a bizonyítást megnehezítené vagy veszélyeztetné. A legfőbb ügyész szerint az óvadék fejében történő szabadon engedés már attól törvénysértő volt - első és másodfokon egyaránt -, hogy nem tartalmazott semmilyen döntést az ügyészi fellebbezés kiegészítésében írtakkal kapcsolatban, ezen felül úgy rendelték el a bűnügyi felügyeletet, hogy a gyanúsított konkrét tartózkodási helye a döntés meghozatalakor a hatóság előtt egyáltalán nem volt ismert.

A gyanúsítás

Június 8-án a Viking Sigyn szállodahajó kapitányát a vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlanságból elkövetett veszélyeztetése vétségével gyanúsította meg a rendőrség. A Jurij Csaplinszkij elleni gyanúsítás azt tartalmazta, hogy a nyomozás addigi adatai szerint a Viking Sigyn szállodahajó megszegte a hajózási szabályzat előzésre vonatkozó előírásait. A svájci zászló alatt hajózó vízi jármű személyzete nem jelezte előzési szándékát a Hableány személyzetének, hangjelzést sem adott és az előírt oldaltávolságot sem tartotta be. Ezért az előzést végrehajtó hajó kapitányát gyanúsították meg, mivel neki feltételezhetően a svájci hajó hajóhídján kellett tartózkodnia. Május 31-én a nyomozási bíró elrendelte a kapitány előzetes letartóztatását, a másodfokú bíróság azonban 15 millió forint óvadék ellenében bűnügyi felügyelet alá helyezte.

Magyar György ügyvéd, a balesetet szenvedett Hableány matrózának illetve családjának védője 2019. június 13-án az ATV műsorában vetette fel, hogy szabálytalanságok egész sorát követték el a helyszínelés és a nyomozás folyamán, így felvetődhet a bűnpártolás lehetősége is. Felvetette, hogy a Viking szállodahajót nem foglalták le, nem állt egy helyben, nem emelték ki és nem vetették alá egy nagy vizsgálati körnek, holott a hajó nyomokat hordozhat akár a víz alatti részén, akár máshol is, valamint az üzemeltetőnek így lehetőséget biztosítottak arra, hogy eltüntesse a nyomokat.

Ezzel egyidőben a Hableány balesetében elhunyt hajóskapitány családjának jogi képviselője is hasonlóan nyilatkozott. Gulyás Krisztián ügyvéd szerint "példátlan volt az, hogy ez a hajó elmehetett ilyen nagyon rövid időn belül".

Időközben több internetes portál is fényképeket közölt arról, hogy a menetrend szerint újra Budapest felé közlekedő Viking Sigyn szállodahajtón a sérülések nyomát kijavították, átfestették, Magyar György szerint ezzel bizonyítékokat semmisítettek meg. A BRFK tájékoztatása szerint minden bizonyítékot begyűjtöttek, amelyre szükség volt, ezért engedték el a szállodahajót, később azonban azt a tájékoztatást adták, hogy a rendőrség "a további bizonyítékok beszerzése és a történeti tényállás teljes körű tisztázása érdekében újabb szemlét tart a menetrend szerint Magyarországra érkezett Viking Sigyn kabinos szállodahajón”.

Hatalmas hibának tartotta Magyar György azt, hogy a szállodahajó a balesetet követően visszaereszkedett a baleset helyszínére, majd újra továbbhajtott, hiszen ezzel azokat a túlélőket sodorta veszélybe, akik esetleg a vízben tartózkodtak a Hableány elsüllyedése után. Az ügyvéd hozzátette, hogy szintén hiba volt a szállodahajó kapitányát óvadék fejében elengedni, hiszen a kapitány "közlekedési előélete elég negatív”, valamint a baleset után a mobiltelefonjáról adatokat törölt, és fennáll a lehetősége annak, hogy szabadlábon újabb bizonyítékokat fog eltüntetni.

A Budapesti Rendőrfőkapitányság a június 18-án tartott sajtótájékoztatóján tartalmilag megismételte az előző közlését, miszerint "nyolcórás, nautikai, igazságügyi és hajózási szakértők részvételével megtartott vizsgálat alkalmával 5 ezer fényképet készítettek és lefoglalták a hajó informatikai rendszereinek teljes, több mint két terrabájt mennyiségű adatállományát, s a hajó további visszatartása nem volt indokolt, vagyis jogszerűen és szakszerűen engedték el". Magyar György ennek kapcsán kijelentette, hogy kétséges a vizsgálat szakszerű és teljes körű elvégzése, s ebben a döntésben felvethető a hajót elengedő szakemberek és a magyar nyomozóhatóságok felelőssége; továbbá nehezményezi azt is, hogy a kérésük ellenére a hatóság nem adott át iratokat, az előzetes szakértői véleményekről pedig csak annyit közöltek, hogy milyen szakterületen rendeltek ki szakértőket. Hozzátette, hogy a Viking teljes legénységének felelősségét és tevőlegességét is vizsgálni kell a balesettel összefüggésben. Mindezek miatt hivatalos úton tervezik a Közlekedésbiztonsági Szervezet megkeresését, amely köteles önálló vizsgálatot végezni az ilyen nagyon súlyos vízi balesetekkel összefüggésben.

Június 27-én nyilatkozott Magyar György arról az Info Rádiónak, hogy a Viking Sigyn feketedobozának az adatait a rendőrség nem mentette ki a balesetet követően és a hajó elengedése előtt, csupán a legénységtől kaptak egy pendrive-ot, melynek az adataihoz az informatikai szakértők végül nem tudtak hozzáférni. Ezt követően, tizenhárom nappal később - június 11-én - volt lehetősége az informatikai szakértőnek arra, hogy a feketedoboz adait szakszerűen kimentse, de az automatikus három nap utáni adattörlés miatt már nem jutottak érdemi információhoz. Ekkor került sor a baleset idején a Viking Sigynt követő másik Viking hajó feketedobozának az ellenőrzésére, amiről pedig kiderült, hogy a feketedoboz állapota miatt nem lehet róla adatokat kimenteni, nem lehet azokhoz hozzáférni.

Július 8-án a dunai hajóbalesetben elhunyt hajóskapitány családjának jogi képviselője indítványt nyújtott be a nyomozóhatóságnál, melyben azt kérte, hogy vizsgálják meg a Viking Sigyn és a Viking Idun hajók mozgását a baleset után, ugyanis a Viking Idun úgy hajtott keresztül a baleset helyszínén, hogy akkorra már elhangzott: emberek vannak a vízben.

A baleset kapcsán szóba került a Duna budapesti szakaszának sűrű turista és szállodahajó-forgalma, ami magában hordozta egy Hableányéhoz hasonló baleset bekövetkeztét, ezért a baleset után több közlekedésbiztonsági javaslat is született, például a hajóforgalom csökkentésére, a szállodahajók kitiltására vagy korlátozott mozgására, és a jobb kommunikáció biztosítására, azonban a javaslatokból a tragédia után egy évvel sem lett hivatalos szabály – igaz, 2020 májusára a koronavírus-járvány miatt jelentősen visszaesett a hajóforgalom. Ugyanakkor még 2019-ben Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke és Varga Zsolt, a Személyhajósok Szövetsége elnöke is úgy nyilatkozott: egyértelműen nem tartják aggályosnak a zsúfoltságot a budapesti szakaszon, kiegészítve azzal, hogy a világosan megfogalmazott hajózási előírásokat be kell tartani, még ha a nagy szállodahajók és a kis turistahajók közötti koordináció kérdéseket vet fel. Tragédia elsősorban akkor következhet be, ha a dunai hajósok megfeledkeznek a hajózási szabályok szigorú betartásáról, a mindenkori éberség kötelezettségéről.

A Hableány-ügy tárgyalása 2020 őszén lesz, akkor kezdődhet meg a Viking Sigyn szállodahajó ukrán kapitányának pere. A hajó azóta új útvonalon közlekedik a Rajnán, Bázel és Amszterdam között.

2020. szeptember 8-án Jurij Csaplinszkij meghallgatásával megkezdődött a Hableány-per bizonyítási eljárása a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A kapitányt az ügyészség vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget eredményező gondatlan veszélyeztetésével és 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásával vádolja. Az ügyben 2020 márciusában már előkészítő tárgyalást tartottak, amelyen a vádlott nem mondott le a tárgyalás jogáról. A kitűzött tárgyalásokat azonban a Covid19-pandémia miatt elhalasztották, így a bizonyítási eljárás csak akkor kezdődhetett meg.

Csaplinszkij a bíróságon közölte, nem tesz új vallomást és a kérdésekre sem válaszolt, így a nyomozati vallomását ismertették újra. Eszerint a kapitány 2019. május 29-én 20 óra 50 perckor indult az utasokkal az Akadémia nevű hajóállomásról Nürnbergbe, és bár esett az eső és sötét volt, jók voltak a látási viszonyok. A magas vízállás miatt lejjebb engedték a kormányállást, így az csak 6,5 méter magasan volt. Lassan, 2-3 kilométer/órával haladt, hogy az utasok jól lássák a Parlamentet. A Margit-híd előtt 10-11 kilométer/órára növelte a sebességet, és az áthaladáshoz a hídnyílás közepén lévő fényt célozta meg. A folyónak ezen a szakaszán más hajók is voltak. A kapitány látta a kisebb hajót, amely a Viking Sigynt jobbról előzte, 5-6 méteres oldaltávolságot tartva, de utána nem figyelte a Hableányt, mert a híd alatti áthaladásra koncentrált. Rádión senki nem jelezte, hogy előzni fog, a radar pedig nem mutatta a kisebb hajót, valószínűleg azért, mert nagyon közel volt. A szállodahajó orrában lévő turisták kiáltottak, hogy "boat” (hajó), majd két-három másodperc múlva ütköztek, egy erős lökést érzett. Ezután leállította a hajó motorját, a matrózok nekiláttak a mentésnek, ő pedig bejelentette a Navinfón a balesetet, majd kikötött.

A bíróság ismertette az ügyben készült szakértői véleményt, eszerint a Viking Sigyn előzte balról a Hableányt. A szakértői vélemény szerint a Viking kapitánya nem mérte fel, hogy a rendelkezésére álló tér nem lesz elegendő arra, hogy megelőzze a Hableányt a hídig, és ha nem fokozza a sebességet 11 kilométer/óráig, akkor elkerülhető lett volna a baleset. A szakértői vélemény szerint a radaron jól látható volt a Hableány, de rádiókommunikáció nem volt a két hajó között. A Hableány kormányállásából a kémény és a ponyva korlátozta a kilátást. A szakértő arra is kitért, hogy a Hableány alkalmatlan volt a hajózásra, ugyanis a szükségesnél eggyel kevesebb matróz volt rajta. A szakértő a bíróság kérdésére elmondta azt is, hogy ha a Hableány kapitánya körültekintően jár el, láthatta volna, hogy milyen sebességgel közelít a Viking, és ha leveszi a teljesítményt és kitér jobbra, akkor a két hajó csak oldalról ütközött volna, elkerülve a tragédiát.

2021. április 27-én a nagyközönség előtt először vetítették le hanggal a baleset Vikingen készült, süllyedés előtti felvételét.

Emlékezés

2019. június 5-én a Kozara nevű szerb hadihajó történelmi látogatást tett Budapesten és a magyar haditengerészeti kikötőben. A látogatás és a hajózás jelentőségét eléggé jellemzi, hogy 1915 óta ez az első szerb katonai hajó nemzetközi útja, és az első hajók építése a szerb folyami flottilla számára. A Katonai Akadémia legénysége és kadétjai egyedülálló lehetőséget kaptak arra, hogy meglátogassák a Magyar Országgyűlést, a Közszolgálati Egyetemet, ahol tisztjeik tanulnak, ellátogattak az egykor gazdag szerb közösséggel élt Szentendrére és a budapesti Szerb Nagykövetségre. Így egyedülálló tapasztalatokra tettek szert, ami mindenképpen hasznos lesz pályafutásuk során – mondta Andrija Andric csatahajókapitány.

A Kozara szerb hadihajó legénysége díszegyenruhában tisztelgett a baleset helyszínének közelében, mialatt elhaladtak a Margit híd alatt (kép: mod.gov.rs)

2019. június 11-én, a Hableány kiemelését követően I Nagjon dél-koreai kormányfő - a hajóbaleset kapcsán - levélben köszönte meg a magyar miniszterelnöknek a részvétnyilvánítást, egyben köszönetet mondott a magyar kormány támogatásáért és együttműködéséért, mint írta: "A tragikus baleset mélyen megrendítette a koreai népet".

2019. október 7-én tradicionális dél-koreai felvonulással búcsúztatták a hajóbaleset áldozatait az Olimpia Parkban. A Szo Dzse Cson Csongup dél-koreai tradicionális zenekar tagjai az Olimpiai Parktól vonultak a Margit hídra, ahonnan rózsákat szórtak a vízbe, így vettek végső búcsút dél-koreai hagyományok szerint a májusi tragédia koreai és magyar áldozataitól.

Koreai táncosok rózsaszirmokat szórnak a Dunába a Margit hídról a Hableány hajó balesetének áldozataiért tartott megemlékezésen (kép: MTI/Balogh Zoltán)

Csö Kju Szik, a Koreai Köztársaság nagykövete a búcsúztatáson emlékeztetett arra, hogy Hableányon 35-en utaztak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét koreai turistát sikerült kimenteni, és 27 áldozat holttestét találták meg a hatóságok. Hangsúlyozta: a fájdalmas esemény után a magyar kormány minden szükséges erőforrást rendelkezésre bocsátott az eltűntek felkutatásához. „Ez, valamint a magyar emberek őszinte részvéte és gyásza enyhítette az áldozatok családjainak és a koreai népnek a fájdalmát” - hangsúlyozta a nagykövet, aki reményét fejezte ki, hogy minél hamarabb sikerül megtalálni a még mindig hiányzó eltűnt személyt.

"Az én hitem szerint a halottakat nem gyászolni kell, hanem ünnepelni, mert az élet az örök”- hangoztatta búcsúztatójában Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész és karmester, a nemzet művésze.

Rim Men Jong, Csongup város polgármestere azt mondta, hogy a hajókatasztrófa nagy megrázkódtatást és szomorúságot okozott a magyar és dél-koreai embereknek. "A magyar kormány és az itteni emberek együttműködése nagy vigaszt nyújtott népünknek a szerencsétlen baleset idején, amit ezúton szeretnék megköszönni önöknek” - hangsúlyozta a polgármester.

Nagyné Varga Melinda, a Fővárosi Önkormányzat főosztályvezetője kiemelte: a fájdalmat a szavak helyett a zene tudja leginkább kifejezni.

Mint mondta, a hétfői koncerten a tragédiát követően született Rekviem című kortárs mű csendült fel az áldozatok tiszteletére, amelyet Ri Kom Szop koreai zeneszerző komponált. "Így a zene hangjaival állíthatunk méltó emléket az áldozatoknak és a lelkeknek” - mondta.

2020. május 29-én, a tragédia évfordulóján Budapesten több megemlékezést is tartottak. Amennyiben az áldozatok családtagjai igen mondanak rá, a Külügyminisztérium, a Főpolgármesteri Hivatal, a belvárosi önkormányzat és a koreai nagykövetség közösen emlékművet állíttat, amelyet egy magyar-koreai alkotópáros készíthet el. Egy hajós szertartás keretében a Hableányt üzemeltető Panoráma Deck Hajózási Társaság Millennium I. nevű hajójáról egy koszorút helyezett a vízre a baleset helyszínén, a Margit hídnál, illetve 28 szál gyertyát gyújtottak és ugyanennyiszer megkondult a hajó harangja is az áldozatok emlékére. A cég felajánlotta a Hableány orr-részét egy műemlék megvalósításához, mivel a hajó orra és a harangja használható fel erre a célra.

Moon dél-koreai elnök tiszteleg a hableányi áldozatok előtt 2021. november 3-án (kép: hungarytoday.hu)

2021. május 31-én avatták fel a Margit hídon a sok dél-koreai turista életét követelő halálos dunai hajóütközés áldozatainak emlékművét. Az eseményen Choi Jongmoon dél-koreai külügyminiszter-helyettes köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, a hatóságoknak és a magyar embereknek az áldozatok felkutatására tett erőfeszítéseikért, valamint az áldozatokért mondott sok imáért.

Az emlékmű napjainkban (felirata: "A Hableány-katasztrófa áldozatainak emlékére") (kép: Frost Liu)
IN MEMORY OF THE VICTIMS OF THE MERMAID BOAT DISASTER

Hajóbaleset a Dunán

2019. május 29.

Nyomozás a felelősök után

A gyanúsítás

Emlékezés

Adatok

Ajánlott cikkek